A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

A Vietnámot megjárt veterán, Travis nem találja a helyét New Yorkban. Hiába próbál közel kerülni egy szép, politikai aktivista lányhoz, hiába győzködi a vidékről felkerült, kiskorú prostituáltat, hogy térjen jó útra és hiába próbál beszélni a polgármesterjelölttel, hogy tisztítsa meg az utcákat a szeméttől. Úgy érzi, neki kell cselekednie: leborotváltatja a haját, fegyvert vásárol, kigyúrja a testét és nekivág, hogy rendet tegyen.

Valamikor a távoli múltban, az emberiség hajnalán a különös, fekete monolittal való találkozásnak köszönhetően a majomemberek fölfedezik a tüzet és az eszközhasználatot. Évezredekkel később amerikai kutatók hasonló oszlopra bukkannak a Holdon, amely rejtélyes rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Űrexpedíció indul útnak, hogy megvizsgálja, kinek szólhat az üzenet. A hosszú út alatt a fedélzeti komputer meghibásodik, és ez a legénység életébe kerül. Az egyetlen túlélő a visszatérés reménye nélkül mégis megpróbálja teljesíteni a küldetést.

Freddie Mercury fittyet hányt a sztereotípiákra és ellenszegült a konvencióknak, így vált belőle a világ egyik legkedveltebb zenésze. Tanúi lehetünk a zenekar üstökösszerű felemelkedésének meghatározó dalaik és forradalmi hangzásuk révén, Mercury féktelen életvitelének a bandára gyakorolt hatásainak, és dicső visszatérésüknek a Live Aiden, ahol a már súlyos betegséggel küzdő Mercuryvel az élen a rocktörténelem egyik legnagyszerűbb koncertjét adják. A Queen nem csupán zenekar, hanem egy család is volt, s máig megihletik a kívülállókat, az álmodozókat és a zene szerelmeseit.

A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.

Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.

Provence gyönyörű, de kopár dombjai közt nehezen élnek meg az emberek. Jean de Florette megörököl egy szerencsés adottságú tanyát, ahol van ugyan forrásvíz, de a szomszédok titokban eltömítik, hogy őt elűzzék. Tíz év elteltével Manon, az elhunyt Jean leánykája szépséges nővé cseperedik, és szívében különös titkokat és emlékeket őriz a helybéliek viselt dolgairól.

A jóképű és sikeres Edward Lewis üzleti ügyben Los Angelesben tartózkodik, amikor egyik este szórakozásképpen felcsípi az utcán sétáló csinos, de kezdő örömlányt, Viviant. Az este kellemesen telik, s másnap a férfi különös ajánlatot tesz a nőnek: megkéri, vegye át partnere szerepét egy igen fontos üzleti héten. Viviannek tetszik az ajánlat, bár gyakran nehéz feladatok elé kerül, ám varázslatos természetességgel és különös megérzéseivel oldja meg a kihívásokat. A különleges és izgalmas lánynak még végül a jégszívű üzletember sem állhat ellen.

Az ötvenes évek idején a húszas éveiben járó, egy nagyáruházban eladóként dolgozó Therese naphosszat a jobb életről, és a szerelemről álmodozik. Egy nap megjelenik a jómódú, ám kihűlt házasságában vergődő Carol, és a két nő között rögtön szikrázni kezd a levegő. A kezdetben ártatlannak induló találkozás az érzelmek hatására gyorsan elmélyül.

Steve Rogers az újjáalakult Bosszúállók csapatának élén próbál gondoskodni az emberiség biztonságáról. Azonban egy újabb incidens következik be, amelynek nem várt következményei lesznek. A Bosszúállókon egyre nő a politikai nyomás, hogy egy kormányzati szerv irányítsa őket, akiknek be kell számolniuk akcióikról. Az új rend megosztja a Bosszúállókat, a csapat két részre szakad. Az egyik csoport élén Steve Rogers áll, aki úgy véli, a Bosszúállóknak szabadon kellene tevékenykednie, hogy védelmezhessék az emberiséget. A másik csoport élén Tony Stark, aki az irányítás és elszámoltathatóság eszméjét támogatja.

A megtörtént eseményeken alapuló film a II. világháború mélypontján kezdődik: napokkal azután, hogy Winston Churchill Nagy Britannia miniszterelnöke lesz, élete egyik legmeghatározóbb próbája előtt áll: elfogadja-e a náci Németországgal tárgyalt békeszerződést, vagy határozottan kiáll egy nemzet eszményei, szabadsága és függetlensége mellett. Miközben a megállíthatatlan náci seregek átmasíroznak Nyugat-Európán és egy közeli megszállás fenyeget, a felkészületlen lakosság, a szkeptikus király és az ellene szervezkedő pártja ellenére is Churchill-nek ki kell állnia a legsötétebb órán, lelkesítenie kell a nemzetet és megkísérli megváltoztatni a világtörténelem menetét.

Amikor egy gonosz varázslatnak köszönhetően a királyság az örök tél fogságába esik, Anna, a félelmet nem ismerő optimista összeáll az extrém hegyi emberrel, Kristoffal és az ő hűséges rénszarvasával, Sven-nel, hogy közösen megtalálják Anna testvérét, Elsát, a Hókirálynőt és véget vessenek fagyos varázslatának. Az Everesthez hasonlítható körülmények közt, titokzatos trollokkal és a lenyűgöző és igazán vicces Olaf nevű hóemberrel is találkoznak. Annának és Kristoffnak mágikus kalandokkal kísért útjukon a természet erőivel kell dacolniuk, hogy megmentsék a királyságot a teljes pusztulástól.

Natasha Romanoff kénytelen lesz szembenézni múltja sötét epizódjaival, amikor egy veszedelmes összeesküvés hozzá is elér. Nyomában egy életére törő, kérlelhetetlen erővel, Natasha számot kell vessen kémes múltjával és családi kötelékeivel, amiket már jóval azelőtt felbontott, hogy Bosszúálló lett.

Returning for a second Netflix comedy special, Jim Jefferies unleashes his famously ferocious black humor to a packed house in Nashville, Tennessee.

Walt Disney első egészestés rajzfilmje, mely az 1928 óta készített, néhány perces rövidfilmek valamennyi tapasztalatát magába sűríti. A Variety szerint: "Sosem láttunk még moziban ehhez hasonlót? Az illúzió oly tökéletes, a szerelmi románc oly kedves, és a fantázia oly érzelmes, és a figurák viselkedése olyan mélységről árulkodik, mely vetekszik a valódi színészi alakítással. A film tényleg kiváló." A rajzfilm klasszikusa ma is őrzi frissességét. Nem annyira a kissé édeskés Hófehérke, mint inkább az egyénített törpék jelleméből fakadó humora és kedvessége miatt. A bájos állatrajzok és a pompás képkompozíciók hatását a sok jókedvű dal erősíti. Walt Disney e filmjével 1939-ben speciális Oscart nyert.

Freelingék tipikus amerikai család három gyerekkel, és egy békés kaliforniai kertvárosban élnek. Egyik éjjel legkisebb gyermeküket, Carol Anne-t megszólítja egy hang, mely valahonnan a tévékészülék belsejébõl jön. És hamarosan megszállják házukat a szellemek, melyek eleinte játékos gyermekekként nyilvánulnak meg. Ám hamarosan a játék durvaságba fordul: repkedni kezdenek a tárgyak és a bútorok, forgószél tört ki a lakásban, és pusztulással fenyegeti a házat és lakóit. És miközben a szülõk a középsõ fiút próbálják megmenteni az udvaron álló fától, mely rátámadt, a kis Carol Anne eltűnik: elnyeli õt a Poltergeis-t világa. A szülõk pedig kétségbeesésükben két szakemberhez fordulnak segítségért: egy parapszichológushoz és egy ördögűzõhöz.

R, egy érző, magányos zombi kinek szívét a bájos, és nagyon is élő Julie ejti rabul. R ahelyett, hogy Julie agyát falná fel inkább megmenti a fiatal lányt éhező zombi társaitól. R, normális zombihoz híven, nem emlékszik semmire korábbi életéből, hogy ki is volt valójában, és már beszélni se nagyon tud, csak néhány szót képes kihörögni magából. De R-ben azért ennél sokkal több lakozik: bár pulzusa nincs, de tele van álmokkal, vágyakkal.

Kate színész bátyjával él együtt New Yorkban. Volt barátja, Stuart felettük lakik. Stuart különös időszakadékra lel a város eldugott pontján, ahol lehetséges az időutazás. Próbaként vissza akar menni az 1870-es évekbe, hogy lássa, milyen volt akkor házuk környéke. Fényképezőgépet is visz magával, hogy megörökítse a furcsa utazást. Véletlenül visszahoz magával egy akkori embert. Leopold igazi úriember. Nemesi származása, öltözéke és modora ugyan néhány New York-i számára feltűnő, de azt hiszik róla, hogy egy életművész színésszel van dolguk. Leopold beleszeret Kate-be, akit teljesen levesz a lábáról finom udvarlója. Leopold a szavak embere, ám a legtöbb mai dologgal nem tud mit kezdeni. Ügyetlensége mindannyiuk számára bonyodalmakat okoz.

Külváros, este. Fiatal lány (Carol Kane) sétál oda az egyik házhoz. Ő fog vigyázni a gyerekekre, amíg a szülők elmennek vacsorázni és esetleg moziba. Nem lesz nehéz dolga, hiszen a picik már alszanak. A szülők távoznak, a lány (Jill) nekilát a matekleckének, közben felhívja a barátnőjét is. Kellemes, nyugodt este. Aztán megcsörren a telefon. Egy ismeretlen férfihang kérdezi, hogy megnézte-e a gyerekeket. Aztán egyből le is rakja. Jill furcsállja a dolgot, de csak legyint rá. Aztán megint megcsörren a telefon. Ugyanaz a férfi, ugyanaz a kérdés: megnézted a gyerekeket? Katt. Jill ekkor az apára gondol, bár ő nem tűnt ennyire modortalannak. Aztán néhány perc múlva mindez harmadszor is megismétlődik.

A történet fél évvel azután folytatódik, hogy Rachellel és kisfiával, Aidannel (David Dorfman) megmagyarázhatatlan és rettenetes események történtek Seattle-ben. Rachel mindent el akar felejteni, ezért Aidennel egy oregoni városkába, Astoriába költözik, és megpróbál új életet kezdeni. Rachel tervei azonban rögtön szertefoszlanak, mert egy helybéli bűntény színhelyén talált bizonyítékok - köztük egy titokzatos videokazetta - ijesztõen ismerõsnek tűnnek. Rachelnek rá kell döbbennie, hogy a gonosz Samara visszatért, és még elszántabban folytatja halálos bosszúhadjáratát