Honshu szigete, a kaotikus, forrongó Muromachi-korszak vége felé, a XV. században: Ashitaka, az évszázadok óta száműzetésben élő dicsőséges Enishi-nemzetség utolsó sarja békésen él népével egy hegyi faluban. Egy nap dühöngő, megsebzett szörnyeteg támad alattvalóira, aki az ifjú herceg halálos lövése után átkot bocsát gyilkosára. Ashitaka útnak idul, hogy megoldja a fenevad rejtélyét és megszabaduljon a végzetes átoktól: hamarosan egy pusztító háború közepén találja magát, egyik oldalon az erdőségeket irtó vaskohász közösséggel, a másikon pedig az otthonukat védő Állat-démonokkal, akiket a szépséges San hercegnő vezet.

Tony Lip nem egy bonyolult fickó, aki szereti inkább az öklével elsimítani a konfliktusokat. Amikor egy kis mellékes melót ajánlanak neki, örömmel elvállalja. Ám a feladatról kiderül, hogy nem olyan egyszerű, amilyennek tűnik: egy neves afroamerikai zongorista sofőrje lesz ugyanis, aki az amerikai Délre indul turnéra - oda, ahol nem szívesen látják az olyanokat, mint ő. A két férfi stílusa, neveltetése és életvitele merőben másmilyen - ám a hosszú út során rájönnek, hogy annyira azért mégsem különböznek.

Matusek Hugó bőröndkereskedésébe felveszi a tehetséges eladónak ígérkező Novák kisasszonyt, bár - mint ezt az üzlet tapasztalt eladója, Králik úr jelezte - nincs üresedés. Az ettől kezdve egymással ellenséges fiatalokat azonban titkos szál köti össze: mindkettőjük levelezik, és még nem sejtik, hogy egymással... "Lubitsch Ernő csipkefinomságú vígjátéka, a szellemes, ötletes, hol könnyes, hol mosolyos budapesti történet, amely az Illatszertár című Budapesten nagy sikert aratott vígjáték filmváltozata, rekord bevételekkel fut a budapesti Corso-moziban" - írta a korabeli hazai sajtó. A harmincas évek derekán bemutatott színdarab Amerikába kivándorolt szerzője, László Miklós ajánlotta fel a történetet Lubitschnak, aki maga is kereskedősegédként kezdte.

Guido, a filmrendező visszavonul egy magánklinikára, szeretne elbújni a világ elől, ám minden kísérlete kudarcba fullad. Nemcsak felesége és szeretője üldözi folyvást, hanem az a rengeteg ember is, aki tőle vár újabb munkát, egy következő, lehetőleg ismét nagy sikerű filmhez. A zseniális ötlet várat magára, helyette álmok, gyerekkori szorongások gyötrik. Képzeletében elvonulnak mind a nők, akik valamilyen szerepet játszottak az életében.

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

Ketten szeretik a rajongott színészt: a gyönyörű prostituált és vetélytársa, a színpadon és az életben is női szerepet élő színész-barát. Drámájuk hátteréül a modern Kína megrázó eseményei szolgálnak.

A történet egy kis boszorkányról, Kikiről szól. Mivel 13 éves lett, hagyomány szerint önálló életet kell kezdenie, felül hát anyjától kapott seprűjére, viszi Jiji nevű fekete macskáját, és elindul egy olyan várost keresni, ahol még nem él másik boszorkány. Talál is egy tengerparti nagyvárost, ahol új életet kezdhet. Mivel pedig máshoz nem ért, csak a seprűn repüléshez, úgy dönt ezzel fog foglalkozni, megnyitja saját repülő kézbesítő-szolgálatát...

Taeko Tokióban él, egy cégnek ír könyvismertetőket. Egy nap úgy dönt, szabadságot vesz ki és leutazik vidékre a sógorához. Örül, hogy végre kiszabadulhat a város nyüzsgéséből és élvezheti a vidék szépségét. A vonatút közben feltörnek benne gyerekkora elfeledett emlékei. Érzi, hogy a mostani élete így nincs rendben, s mikor az utolsó nap megkérdezik tőle, miért nem változtat az életén, rájön, hogy a boldogságához vezető út bejáratánál áll.

Miután a kábítószerben utazó kamaszt meggyilkolják, szellemként visszatér, hogy vigyázzon nővérére. A Japánban már egy ideje kallódó, majd dílerként állást találó Oscar a hugának üzen, hogy már van elég pénze ahoz, hogy kiköltözzön hozzá Japánba, és együtt éljen vele. A történet folyamán ezt a testvérpárt látjuk, és lehetünk titkos harmadikok az intim pillanataikban.

Balul üt ki Indiana Jones tárgyalása a rettegett kínai bűnszervezet vezetőjével. Hősünk, oldalán Willie-vel, a bárénekesnővel és Picúrral, a kínai kisfiúval menekülni kényszerül Sanghajból. Indiában kötnek ki, ahol az egyik kis falu lakosai Jones segítségét kérik. Nem elég, hogy az oltárukról elrabolták a kincset érő varázserejű követ, de a maharadzsa emberei a gyermekeiket is magukkal hurcolták. Kiderül, hogy a tizenkét éves maharadzsa a gyilkos szekta befolyása alatt áll, melynek tagjai a Végzet Temploma alatti labirintusban dolgoztatják az elrabolt gyerekeket. Jones felveszi a harcot ellenük.

Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája,

Alita egy elkeseredett kor teremtménye, akit Dr Ido talált, miközben kiborg alkatrészeket keresett. Mellette Alita halálos és veszélyes lénnyé válik, aki nem emlékszik rá ki ő, vagy hogy honnan jött, de Dr Ido nagyon is jól tudja. Ő az egyetlen lény, aki megtörheti a halál és pusztulás körforgását, amit Tiphares hátrahagyott. De hogy elérje a célját harcolnia és ölnie kell, és itt válik világossá Alita igazi jelentősége. Ő egy angyal a mennyből. Ő a halál angyala.

Furcsa férfira (Jackie Chan) bukkannak a bennszülöttek a sivatagban. A különös idegennek fogalma sincs, mi a csudát keres azon a vidéken, ahol életében nem járt, hogy hívják, és főleg: kik azok, akik a sivatagba is utána jönnek, hogy megöljék. Talán titkos ügynök volt? Néhány nyomból hamarosan összeáll a kép, Whoami (Jackie Chan) rájön, hogy kommandós volt, akit társaival együtt átvertek, és ő a csapat egyetlen túlélője. Most már csak arra kell valahogy visszaemlékeznie, hogy mindezért kin kell bosszút állni.

Martha (Kirby) és Sean (LaBeouf) egy bostoni pár, akik hamarosan szülővé válnak, ám életük végérvényesen megváltozik, amikor az otthonszülés tragédiába torkollik, és a nő elveszíti a gyermekét. Ekkor egy egész éven át tartó odüsszeia kezdődik Martha életében, amelynek során a saját gyászán kívül meg kell küzdenie a férjével való kapcsolata megváltozásával, hatalmaskodó anyjával és azzal az élménnyel, hogy a bíróságon nézzen szembe a szülést levezető bábával.

A jövőben az emberiség extrém méretű környezetszennyezésének (és atomtevékenységének) köszönhetően a mutánsok köztünk élnek. Főhősünk is egy ilyen mutáns, és az EDF katonája. A szervezet célja az emberiség védelme a szörnyektől és főleg Godzillától, akit pár éve sikeresen csapdába ejtettek a déli sarkon. Viszont amikor az emberhúsra éhes idegenlények irányításuk alá vonják az összes szörnyet és majdnem leigázzák a földet, az emberiségnek egyetlen reménye marad a túlélésre: Ki kell szabadítaniuk Godzillát.

Skóciában egy palackba zárt üzenetet sodor partra a tenger. A foszladozó papíron már alig olvashatók a vérrel írt sorok, amelyben egy testvérpár kér segítséget. A vizsgálódó helyi rendőrök kiderítik, hogy a palackot Dániában dobták vízbe, 1996-ban. Így kerül az ügy a koppenhágai rendőrség döglött aktákkal foglalkozó Q-ügyosztályára, Carl Morck nyomozó asztalára. Carl, valamint segítői, Assad és Rose gyorsan rájönnek arra, hogy a levelet egy bizonyos Poul Holt írta, akit öccsével együtt raboltak el tizenhárom évvel ezelőtt, ám az eltűnésüket annak idején nem jelentették. De élnek, élhetnek-e még, s ha igen, vajon hol?

An ever evolving alien life-form arrives on a comet from the Dark Gaseous Nebula and proceeds to consume pollution. Spewing mists of sulfuric acid and corrosive sludge, neither humanity nor Godzilla may be able to defeat this toxic menace.

Phoenix, Los Angeles legelvetemültebb bűnözője összetűzésbe kerül minden idők legbrutálisabb zsarujával, Spartannal. Bár a harc döntetlennel ér véget, mindketten Kalifornia kirogenikus börtönébe kerülnek, ahol mélyfagyasztott állapotban várják büntetésük végét. 2032-ben azonban a tökéletesen erőszakmentes társadalomban Phoenix kiszabadul és ismét pokoli időszak köszönt a városra, melynek irányítói rövidesen belátják, csak egy ember képes megfékezni a fékevesztett terminátort: a nála is durvább Pusztító.

A trilógia utolsó részében Wong Fei Hungnak (Jet Li), a neves harcművésznek immáron Pekingbe vezet az útja. Részt kíván venni a császárné által meghirdetett Oroszlántánc harcművészeti versenyen, emellett bemutatná jegyesét (Rosamund Kwan) pekingi édesapjának. Wong nem számít arra, hogy leendő párjának orosz csábítója akad, így a versenyen résztvevő brutális harcosokon kívül még a szerelméért is meg kell küzdenie. Tsui Hark pazar kiállítású filmjével - benne a gyönyörűen koreografált harci jelenetekkel - méltó befejezést készített remek ívű, kivételes látványvilágú trilógiájának.