Oskar Schindler üzletember igaz története arról, ahogy megmentett több mint ezer zsidó életet a náciktól, a második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelországban.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

A vidéken élő idős Hirayama házaspár a háború utáni nyüzsgő Tokióba utazik, hogy meglátogassa két gyermekét. Elfoglalt orvos fiúk és kozmetikai szalont vezető lányuk azonban nem látja őket szívesen. Sem idejük, sem kedvük szüleikkel foglalkozni. Csak háborúban elesett fiúk özvegye, Noriko fogadja őket őszinte örömmel, aki még egy szabadnapot is kivesz, hogy megmutathassa nekik Tokiót. A két idős embert gyerekeik végül befizetik egy üdülőhelyre. A szülők a zajos helyen rosszul érzik magukat, és a vártnál korábban visszautaznak Tokióba. Lányuk azonban "fontos" esti elfoglaltsága miatt elküldi őket. A Hirayama házaspár másnap hazautazik. Az anya megbetegszik, és meghal. Gyermekeik már túl későn érkeznek...

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

A nagyravágyó falusi fazekas és mihaszna sógora a meggazdagodás, illetve a szamuráj dicsőség reményében indul el családostul a messzi városba, hogy aztán kiábrándultan és bűnbánóan meneküljenek vissza onnan. Hiszen álmaikat csak csalással, illetve egy pusztító kísértetnek bizonyuló hercegnő (Kyo Machiko) segítségével tudják megvalósítani, és az árat feleségeik fizetik meg: a fazekasét (Tanaka Kinuyo) megölik, a sógorét bordélyba hurcolják a fosztogató katonák. Ebben a minden erkölcsi értékrendet elvesztett, kegyetlen és kaotikus világban - döbben rá a szereplőkkel együtt a néző - az egyetlen kapaszkodó az egyén számára a szeretet, amelynek ereje a halált is képes legyőzni.

Brandon és Philip, a két felsőbbrendűségtől vezérelt New York-i fiatalember úgy véli, hogy gyilkosság terén is képes tökéleteset alkotni. A közelgő ünnepi vacsora előtt minden ok és indíték nélkül egy kötéllel megfojtják barátjukat, David-et, majd a holttestet egy ládába rejtik. A partira - melyre David is hivatalos - sorban érkeznek a vendégek, köztük David menyasszonya és édesapja is, s eközben a letakart láda éppen büféasztalként funkcionál. Eleinte a vendégsereg mit sem sejt, ám nem sokkal később megérkezik Brandon-ék egykori filozófiatanára, Rupert Cadell, aki David távolmaradásából és a fiúk szokatlan viselkedéséből kiindulva lassan összerakja a képet.

Szokatlan hangvételű, a lelki motívumokra és a realisztikus környezetrajzra hangsúlyt helyező western. Hőse egy kiöregedett, hajdani törvényen kívüli bérgyilkos, aki földműveléssel tengeti életét, mígnem találkozik egy fejvadásszal, aki egy majdnem lovagias ügy megoldásához kéri a segítségét. Munny több mint tíz év után ismét felcsatolja a szögre akasztott pisztolytáskát, és egy fekete bőrű, rabszolgából lett földművessel együtt elindulnak, hogy elégtételt vegyenek a kegyetlen seriffen.

A postássegéd új feladatot kap: rábízzák az Olaszországba száműzött chilei költő, Pablo Neruda leveleinek kézbesítését. A két, egymástól nagyon különböző férfi összebarátkozik, és a költő csábítási tanácsokkal látja el Mariót. Ő ugyanis reménytelenül szerelmes egy gyönyörű nőbe. A Neruda postása bámulatos stílusérzékkel megfestett mese arról, hogyan ejtheti rabul a szenvedély - némi művészi rafinériával - akár a legközönyösebb szívet is.

Artúr, a britek királya azt a feladatot kapja Istentől, hogy kutassa fel a Szent Grált. Egy ilyen nagyságrendű feladat komoly munkát igényel, ezért maga köré gyűjti Albion tökös lovagjait, Sir Bedevere-t, a tudóst, a szűzies Sir Galahadot, a bátor Sir Lancelotot és Sir Robint, aki nem annyira bátor, mint Sir Lancelot. A Kerekasztal lovagjai elindulnak hát, hogy sok-sok kalandot átvészelve begyűjtsék a menő poharat.

A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek. Bár állandó életveszélynek és szenvedésnek voltak kitéve, pozíciójuk biztos volt és harcos katonaként hősnek érezhették magukat. Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik pedig vezető banktisztviselő, aki katonabajtársaihoz fűződő korábbi viszonyával szöges ellentétben a kölcsönhöz valamiféle biztosítékot kénytelen követelni tőlük. A harmadik volt katonától pedig felesége válik le, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem pedig egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált.

Mexikó: Vargas rendőr megfigyeli, hogy Quinlain hogyan hamisít bizonyítékokat egy vádlott ellen. Sokszor használt nem megengedett eszközöket, hogy egy vádlottra így bizonyítsa rá a tettét. Quinlain úgy érzi, Vargas veszélyes lehet rá.

A fiatal Serpico, a rendőr akadémia elvégzése után, egy New York-i rendőrőrsre kerül, ahol az iskolában tanult elvek szerint akar dolgozni: becsületesen és a törvénytisztelő módon. Azonban a hetvenes évek elején működő amerikai bűnüldöző szervekről merőben más kép rajzolódik ki. A fiatal rendőr mindenhol korrupcióval, kenőpénzzel és a működési szabályzat által megszabott korlátokkal találkozik. Minden szolgálatban töltött napon be kell látnia, hogy a szervezeten belüli bűnözés szálai egyre feljebb nyúlnak. Franket kollégái egyre ellenségesebben kezelik. Serpico kockára teszi az életét, amikor nem törődik bele a helyzetbe, és egyre elszántabban harcolni kezd az alvilággal. Kiderül, hogy halálos ellenségeket nem a bűnözők, hanem a rendőrök között kell keresnie.

Daniel Dravot (Sir Sean Connery) és Peachy Carnerhan (Michael Caine), a két dörzsölt kalandor Kafirisztánba utazik, ahol értékes királyi kincsek rejtőznek. Amint megérkeznek, azonnal harcba keverednek a rettegett rablóbandával és mindenki meglepetésére, legyőzik őket. A helyiek királyokként köszöntik őket és a két újdonsült uralkodó kap az alkalmon. Csakhogy birodalmi gondolkodásmódjuk miatt sorsuk megfordul.

A film szép és megejtő kommercializálása a szürrealista ábrázolásmódnak: a burzsoáziáról úgy rántja la a leplet, hogy Oscar-díjjal jutalmazzák. A valóságnak hitt történetben többször is álmodnak a szereplők, sőt néha arról álmodnak, hogy mit álmodik a másik, így az eredeti álmot is beszámítva (hiszen az egész film egy nagy álom) háromszoros álomképet kapunk.

Taeko Tokióban él, egy cégnek ír könyvismertetőket. Egy nap úgy dönt, szabadságot vesz ki és leutazik vidékre a sógorához. Örül, hogy végre kiszabadulhat a város nyüzsgéséből és élvezheti a vidék szépségét. A vonatút közben feltörnek benne gyerekkora elfeledett emlékei. Érzi, hogy a mostani élete így nincs rendben, s mikor az utolsó nap megkérdezik tőle, miért nem változtat az életén, rájön, hogy a boldogságához vezető út bejáratánál áll.

Rufus T. Firefly is named president/dictator of bankrupt Freedonia and declares war on neighboring Sylvania over the love of wealthy Mrs. Teasdale.

Megtanultuk már: James Bond egyaránt verhetetlen földön, vízen és víz alatt. Ám jobb, ha azt sem felejtjük el, hogy mindig akad valaki, akinek gonoszsága nem ismer határokat, és szembeszáll a világgal. Drax, az őrült multimilliomos terve meghaladja a Föld méreteit, gonoszsága pedig a Galaxis határait súrolja. Világuralmi terveiben csupán egy valami akadályozza, az Emberiség. Elhatározza hát, hogy megszabadul tőle: terve szerint csak néhány "tökéletes pár" élhetné túl a pusztítást, akik idővel újra benépesíthetnék a Bolygót, és Drax lehetne maga az Isten. Ehhez csak egy titkos űrállomásra van szükség, ahol az "Ádámok és Évák" átvészelhetik a Földre becsapódó vegyifegyverek pusztítását. Bond a szuperbiztos űrállomáson is szembeszáll ellenfelével. Ám itt még ő sem lehet biztos a győzelemben...

Nagyon nehezen épül fel Rocky legutolsó küzdelméből, ahol végül legyőzte a szovjetek sztárját, a brutális Dragót. Még alig épül fel, amikor új kihívója akad, Rocky viszont szeretne végleg visszavonulni. Ám amikor kiderül, hogy könyvelője teljesen kisemmizte, nincs más választása, újra fel kell vennie a kesztyűt. Az orvosok azonban maradandó agykárosodást állapítanak meg nála, és eltiltják a sporttól. Ugyanis, ha Rocky ilyen állapotban újra ringbe lép, bele is halhat.A Rocky váratlan sikere után további négy folytatása készült a filmnek. Az egyes részek külön-külön is önálló, nagyszerű élményt nyújtó alkotások, amelyekben tökéletesen keveredik az akció, a dráma és az izgalom, ugyanakkor egymás után nézve őket kirajzolódik a néző előtt egy teljes életpálya. Az utolsó film már egy meggyötört, lecsúszott bokszolóról szól, aki még egyszer megpróbál visszakapaszkodni a csúcsra.

A film az Every Which Way But Loose című film folytatása. Philo Beddoe keményöklű bokszoló, aki bár visszavonultan él, de egy kis zsebpénzért hajlandó ringbe szállni. Meccseinek híre eléri James Beekmant, a szerencsevadászt is, aki össze akarja hozni a legendás Philo-t a keleti part legkeményebb verekedőjével, Jack Wilsonnal. Philo azonban nem hajlandó kötélnek állni, mert sejti, hogy Beekman mindenáron pénzt akar, akár az ő veresége árán is. Közben Philóhoz visszatér régi kedvese, Lynn is, aki rájött, hogy csak és egyedül Philót szereti. Közben - bosszúvágytól hajtva - a Fekete Özvegyek nevű motorosbanda egyfolytában Philót keresi. Beekman végül egyedi módszert választ arra, hogy rávegye Philót, mérkőzzön meg Wilsonnal: bandájával elraboltatja Lynnt. Mindenki arra számít, Jack Wilson simán legyőzi Philót, és így rengeteg pénzt lehet keresni a fogadáson. Természetesen Philo sem hagyja magát legyőzni, főleg, hogy vissza akarja szerezni kedvesét, Lynn-t.