A tizenkét esküdtnek, látszólag sima gyilkossági ügyben kell ítéletet hoznia. A vádlott bűnösségét annyi tökéletesen egybevágó tény bizonyítja, hogy az egyik esküdtben felmerül a gyanú: a dolog túlságosan is egyszerű, és nem ártana alaposabban megbeszélni a tárgyalóteremben hallottakat. Kezdetben tizenegyen vannak egy ellen, ám a helyzet fokozatosan változni kezd, és percek múlva már nem is egy gyilkossági ügyről szól ez a feszült és izgalmas, eredetileg tévéjátéknak szánt darab, hanem a bennünk lévő előítéletekről, félelmekről, szerepeinkről, vagy éppen rejtegetni kívánt gyöngeségeinkről, egyszóval az Emberről.

A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

A gonosz ereje egyre nő, mert szövetséget kötött a két torony: Szauron vára Barad-dúr, és Szarumán, az áruló mágus erődje, Orthanc. Frodó és hű barátja, Samu Mordor földje felé tart, hogy a tűzbe hajítsa terhét, ám egy újabb veszéllyel kell szembenézniük - felbukkan Gollam, aki magának követeli a gyűrűt. Eközben a szövetség még élő tagjai a Kósza vezetésével újabb harcokba keverednek. Rohan lovasai mellett küzdenek és különös szövetségesekre lelnek, az Entekre. Árnyék vetül a világra. A Sötét Úr hadseregei Gondor felé vonulnak. Kezdetét veszi a háború.

Marty McFly átlagos kamasznak látszik, de van egy őrült barátja, Doki, aki megépítette a plutónium meghajtású időgépet. Dokit váratlanul halálos támadás éri, s Marty is csak az új találmánnyal nyer egérutat. Arra azonban ő sem számít, hogy 1955-be utazik vissza, épp abba az időszakba, amikor szülei is a padot koptatják. A bajt csak fokozza, hogy majdani anyja Marty megérkezése óta ügyet sem vet majdani apjára, ami beláthatalan következményekkel járhat a jövőben. Ha életben akar maradni, el kell érnie, hogy szülei egymásba szeressenek és el kell távolítania az anyját molesztáló Biffet.

Kubából emigrált az Egyesült Államokba Tony Montana, a Sebhelyesarcú. A bűnözőnek sikerült megtévesztenie a Bevándorlási Hivatalt és megkapja a letelepedési engedélyt. Esze ágában sincs tisztességes életet élni. Az első adandó alkalommal elszegődik Miami legnagyobb drogbárójához, Frank Lopezhez. Tony gyorsan kapaszkodik felfelé a ranglétrán, a kitartásának, hűségének és kíméletlenségének köszönhetően a drogbáró egyik bizalmasa lesz. A Sebhelyesarcú azonban ennél többre vágyik, Lopez barátnőjét felhasználva át akarja venni a hatalmat.

A filmet a náci megszállás allegóriájaként tartják számon a filmművészetben. A dán faluban játszódó 17. századi történet a félelem, az árulás és a vallási túlkapások légkörét idézi meg. Hősnője Anne, akit boszorkánysággal vádolnak bűnös szerelme miatt.

A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.

J.J. Gittes magánnyomozó házasságtörésekre szakosodott Los Angelesben, a harmincas évek második felében. Új megbízója Evelyn Mulwray. A nő szerint a férje, a helyi vízmű főmérnöke megcsalja őt. Gittes elvállalja a munkát és sikerül bizonyítékot szereznie. Ám amikor kitör a botrány, feltűnik az igazi Evelyn Mulwray. Magyarázatot követel a történtekre. Gittes keserűen veszi tudomásul, hogy csúnyán felültették. Nyomozni kezd az ügyben és a családi perpatvar mögött az épülő duzzasztógáttal kapcsolatos korrupció és telekspekuláció nyomára bukkan.

Idő: a század első évtizede. Hely: egy, a többitől semmiben sem különböző álmos, svéd kisváros. Fanny és Alexander 1907 karácsonya után elveszti édesapját, aki egy jómódú, szabadelvű és szabad életvitelű színészdinasztia tagja volt. Anyjuk, a gyászév letelte után férjhez megy egy lutheránus püspökhöz. A nő érzelmei elfedik mennyire rideg és embertelen a férfi világa. A gyönyörökkel teli életnek vége. Alexander élénk fantáziájában összekeveredik álom és valóság: megmérkőzik a püspökkel, de emlékétől nem szabadulhat.

Remy, a patkány kölyökkora óta annak jegyében élt, hogy felnőve majd séfként dolgozhat az egyik párizsi étteremben. Hiszen a konyhai példaképe, Auguste Gusteau is megmondta, hogy "mindenki főzhet". A gyakorlat azonban mást mond. Remy a saját bőrén tapasztalja meg, milyen veszélyt jelent egy magafajtának, ha felfedezik a konyhában. Amikor úgy tűnik, hogy álma végképp szertefoszlik, onnan kap segítséget, ahonnan a legkevésbé sem várná: egy kétlábútól. Igaz barátra talál Linguiniban, az étterem szégyenlős, kirúgás szélén álló szemetes fiújában.

Nagy fába vágja a fejszéjét az egyszerű körzeti ügyész: rács mögé akarja juttatni az első számú közellenséget. A sorsot hívja ki maga ellen, amikor háborút hirdet a legendás gengsztervezér, Al Capone ellen. A sebhelyes arcú egész Chicagót uralja, minden politikus és tisztségviselő az ő parancsára vár. Eliot Ness azonban maga a megtestesült tisztesség és erkölcs. Megvesztegethetetlen és kérlelhetetlen. Amit egyszer a fejébe vesz, azt következetesen végre is hajtja. Sok segítségre természetesen nem számíthat. Csak a mesterlövész, a szemüveges könyvelő és az öregedő zsaru áll mellé.

"'Olyan szép, mint egy esernyő és egy varrógép találkozása a boncoló asztalon' - Lautréamont e mondata valósággal jelige lett a szürrealisták számára, s ez Az andalúziai kutya kulcsa is." (Georges Sadoul)

A jövő békésebb lesz. Legalább is Amerikában, ahol egy különleges rendőri egység három telepatikus képességekkel rendelkező lény segítségével minden gyilkosságot még elkövetése előtt leleplez. A rendőrök a médiumok segítségével a jövőbe látnak, előre gyűjtik össze a bizonyítékokat, tárják őket a bíróság elé, és a helyszínen, még az elkövetés előtt tartóztatják le a bűnöst.A rendszer tökéletes. Ám egyszer a cég parancsnoka, John Anderton mégis kételkedni kezd. Nem csoda: a jelentés szerint ugyanis ő maga fog 36 órán belül gyilkosságot elkövetni. Áldozatát nem ismeri, nem tudja, hol és miért gyilkolná meg az idegent. Társai természetesen a nyomába erednek, hogy megakadályozzák a gyilkosságot. Ő pedig menekül, hogy még időben kideríthesse, tévedtek-e a jósok, vagy igazuk van, és ő rendőrből valóban bűnözővé válik-e nemsokára.

Míg az első rész története egy hetet ölelt föl, az utolsó csupán egy napot és egy éjszakát mutat meg a már jó ismert szerb maffiózó, Milo életéből. Milo megvénült, nem bírja már úgy a tempót, egész közelről halljuk néha szuszogását, ahogy a konyhában izzad, meg átvág a füstös termen, egy szorgosan filmező kézi kamerától kísérten, mint teszi majd a Pankrátor, 3 évvel később. Megváltozott a világ, a bűnözők is megöregedtek, nem úgy pörög már az élet, mint annak idején, új arcok jöttek a megnyíló határok mögül, törökök, albánok, lengyelek, na és az az útlevél nélküli, fiatal, megfélemlített kelet-európai prostituált, aki engedelmesen mondja: "áj lav faking". Hiába, a szabályok nem lettek puhábbak, az alvilágban kegyetlen farkastörvények uralkodnak, és itt végül több vér fog elfolyni, mint az első két részben összesen.

A 19. században járunk, a nagy aranyláz idején, valahol Kanadában. A hazafelé tartó farmert, Matt Caldert megtámadja Harry Weston és elveszi tőle a lovát. Két szemtanúja is van az esetnek: Matt fia, Mark és Weston felesége, Kay, a táncosnő. Kay, úgy dönt Matt-tel marad és segít neki, hogy az ellenséges, indiánlakta vidéken táplálékhoz jusson és felgyógyuljon a Weston okozta sérülésekből. Matt bosszút esküszik és fia, valamint Kay társaságában Weston után ered. Amikor már közel a "nagy találkozás", úgy tűnik, hogy Kay meggondolja magát és segít, hogy Weston megléphessen üldözői elől...

Jobb, mint Bond, nyalkább, mint Stirlicz, sármosabb, mint Arsene Lupin, dögösebb, mint Mata Hari - s hülyébb, mint Lord Sinclaire és Danny Wilde együttvéve. Hölgyeim és uraim, a világ mindennek ellenére meg van mentve, hiszen itt jön ő, a kémek kémje, az udvarias, a sima modorú, a kihívó és a szuper laza Austin Powers, a brit titkosszolgálat sajátos gondolkodású csodafegyvere, aki mindig jókor sül el! A '60-as évek nyüzsgő Londonjában menő divatfotósnak álcázza magát, de még így sem tudja lerázni az őt üldöző nők hadát. Soha egyetlen ellenfele sem tudott kicsúszni a kezei közül, és soha egyetlen nő kezei közül nem akart kicsusszanni. Küldhették akár a Közel-Keletre vagy az orosz tundrára, Austin Powers minden küldetését sikerrel teljesítette.

21 év a CIA szolgálatában kiélezi az érzékeket. Bob Barnes ügynök (George Clooney) azt is pontosan látja, amikor saját cégében támadnak bajok. Barnes számára akkor válik személyessé mindez, amikor egy energetikai elemző (Matt Damon) és felesége (Amanda Peet) a saját bőrén érzi meg, mire képes a terrorizmus. Rá kell jönnie, a világ bármely táján éljenek is, életüket kikerülhetetlenül befolyásolja az a hatalmas erő, melynek mozgatói között ott van a gazdagság, a hatalom utáni vágy és a vakhit.

Először csak egy festékbomba robban egy buszon. Aztán egy igazi is egy másikon. Később egy szinházban tarol egy pokolgép. Majd egy iskola kerül sorra. Ezt követően az FBI székháza. New York lakóit egyre több bomba tizedeli. A rendőrök tehetetlenségétől felháborodott katonai parancsnok saját kezébe akarja venni az ügyet. Szükségállapotot hirdetnek.

Egy ambíciózus és lelkes légtornásznő, Holly, akinek se-vele-se-nélküle szerelmét a cirkusz szigorú, de egyenes és kemény társulati vezetője, Brad felé alaposan próbára teszi egy újonnan érkezett francia levegőakrobata, Sebastian iránti érzelme, akit egyszersmind szakmailag is le akar pipálni - ez utóbbi végzetesnek tűnő baleset forrása lesz. Gyengéd érzelmeket táplál Brad iránt a csábos elefántidomárnő, Angel is, akinek viszont féltékeny társa okoz majdnem tragédiát az egész cirkusz számára. A történethez rezonőrként járul hozzá az egzotikus szépségű és csípős humorú énekesnő, Phyllis és a homályos múltú, végzetes tette elől menekülő orvos, aki a mindenki által szeretett bohóc, Buttons álruhájában bújkál a társulatnál.

Call-center workers receive a phone call from God.