Marcello valaha komoly írói ambíciókkal érkezett Rómába, ahol most egy bulvárlap munkatársa, a Via Venetóval jelképezett fényűző, hazug és cinikus társasági élet ismert figurája. S noha a hamis csillogású filmipar képviselőinek orgiáin, a letűnt arisztokrácia, az értékválságba került értelmiség, a szenzáció- és pénzhajhász tömegkommunikáció szánalmas vagy kegyetlen "szertartásain" egyaránt teljes erkölcsi és érzelmi kiüresedést tapasztal, végül mégis ennek a világnak adja el magát.

Lecsúszott figurák a munka kivételével mindent kitalálnak, hogy pénzhez jussanak. Így jutnak el a nagy buli ötletéhez: betörni és kifosztani a közeli Zálogházat. Óriási szervezéssel bejutnak az éppen akkor üres szomszédos lakásba, hogy onnan áttörve a falat bejussanak a páncélszekrényhez. Némi logisztikai hiba következtében azonban a lakáson belül a konyha falát törik át. Mi mást tehetnének : megesznek egy tál otthagyott csicseriborsót és Capanelle azért magával visz egy vekkert.

Fontaine hadnagyot, az ellenállás katonáját 1943-ban a Gestapo lyoni börtönében tartják fogva. Végtelen kitartással és primitív eszközökkel készíti elő kitörését a szökésbiztosnak tartott börtönből, ahonnan új cellatársával együtt végül sikeresen megszökik. (port.hu)

Tarkovszkij évekig nem forgalmazott filmje, amely elnyerte a kritikusok díját az 1969-es cannes-i fesztiválon, az életbe vetett hit élményét fogalmazta meg. A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.

Róma, 1943. A szövetségesek előretörtek, s bár nem bombázzák a várost, élelmiszert nehéz szerezni. Az özvegy Donna Cesira éjszaka a falvakat járva szerez kolbászt, húst, tojást, lisztet a boltjába, ám meggyűlik a baja a szállítóval és a közellátási ellenőrrel is, akik mindketten az ágyába bújnának. Ezért bezárja a boltot, és lányával vidékre költözik. Egy tanyán telepednek le, ahol sok menekült városi él. Vendéglátójuk fia, a kommunista eszméket valló Michele beleszeret Cesirába, aki elutasítja, mert tudja, hogy Rosetta szerelmes a fiúba. Közben angol ejtőernyősök érkeznek, akiket bújtatniuk kell. Megkezdődik a partraszállás és a németek egyre idegesebbek.

Wim Wenders fekete-fehér road movie-ja az 'Alice a városokban". A kilencéves Alice-t anyja otthagyja a New York-i repülőtéren, miután egy német újságíró, Philip Winter gondjaira bízza. Amikor két nap elteltével sem jelentkezik a gyermekéért, Philip és Alice visszatérnek Európába, hogy megkeressék a kislány nagyanyját. Kettejük kalandokkal teli utazásának lehetünk tanúi Wim Wenders korai remekében. Vándorlásaik, mint valami különös sorsközösség, szívszorító, visszafogott képsorokban bontakoznak ki, noha Wenders ezúttal is távolságtartó együttérzéssel kerül mindenféle szentimentalizmust. Mélyebb értelemben a filmbeli otthonkeresés motívuma a Wenders-i önazonosság keresésével és a hazatérés vágyával kapcsolódik össze.

"Én vettem ki a pisztolyt Bogart kezéből" - dicsekedett Ray, hogy megszabadította A máltai sólyom és A nagy álom sztárját a gengszterfilm sablonjaitól. Az egykor sikeres, most munkanélküli hollywoodi forgatókönyvíró, Steele életét a filmes világ értékrendjével szemben érzett megvetése és hirtelen dühkitöréseivel szerzett rossz híre keseríti. Rádásúl egy gyilkosság vádja alól is tisztáznia kell magát, s barátnője sem érzi már jól magát mellette... A jellemrajzokra épülő, fura melodráma az erőszak árnyalt természetrajzát adja.

Katharine Hepburn rendkívül sokféle szerepet alakított mind a színpadon, mind a filmvásznon. Drámai erővel formálta meg az irodalom nagy klasszikusainak nőalakjait, de szívesen komédiázott is. Hogy mennyire értett a humor nyelvén, arra bizonyíték ez a fergeteges vígjáték , ahol Cary Grant oldalán egy mindenre elszánt dollárhercegnőt alakít, aki rámenősségével, kitartásával felülkerekedik minden nehézségen, s mint egy nősténytigris harcol azért a férfiért, akit szenvedélyesen szeret. A képtelenebbnél képtelenebb helyzeteket csak fokozza egy valódi leopárd feltűnése.

A régész és szuperdetektív Vilma a titokzatos mitikus alkotás, a restaurált Szfinx avatási ünnepségére utazik Egyiptomba, ám maga Kleopátra rejtett sírját is felfedezi! Mit sem törődve a fáraó ősi átkával, miszerint aki beteszi oda a lábát kővé dermed, Scooby-Doo és a Rejtély Rt. csapata alászállnak, és valami még rémisztőbbre bukkannak: élő holtak elátkozott seregére! A múmia átka az eddigi leglátványosabb egész estés Scooby-Doo-kaland, amelyért még a kriptából is érdemes kimászni!

Joseph K. kishivatalnok egy reggel arra ébred, hogy rendőrök hatolnak be szobájába és közlik: eljárás indult ellene. Az önmagát ártatlannak valló gyanúsított semmit nem tud a per kiváltó okairól, a városban azonban mindenki az ő ügyével foglalkozik. A kitaszítottság súlyos lelki terhet ró K. úrra, az ártatlanságának bizonyítására tett kísérletek pedig csak magányos harcnak bizonyulnak a hatalommal szemben. A Franz Kafka azonos című műve alapján készült adaptáció álomszerű képeivel, víziószerű atmoszférájával az elidegenedést, a kisember küzdelmét ábrázolja. A rendező, forgatókönyvíró és szereplőként is megjelenő Orson Welles egy nehéz irodalmi mű jól sikerült feldolgozását készítette el.

Marty Pilletti egy kedves, de gátlásos hentes, aki harmincon túl még mindig az édesanyjával él New York Bronx negyedében. A Mama leghőbb vágya, hogy Marty végre találjon egy rendes, házias olasz lányt, akit elvehet feleségül. De Marty sajnos nem is elég jóképű, nem is elég vonzó ahhoz, hogy a lányok felfigyeljenek rá. Társasági élete kimerül abban, hogy a helyi kocsmában hallgatja a barátait, akik a hódításaikkal dicsekszenek. Egyik este azonban, egy táncmulatságon megismerkedik Clarával, a csúnyácska tanítónővel, akit az udvarlója épp ejtett egy csinosabb lány kedvéért. Clara Martynak sírja el a bánatát. Marty boldogan mutatja be a lányt anyjának és a barátainak, de a fogadtatás nem egészen az, amire várt...

Művészi és személyes válságának mélypontján Gustav von Aschenbach zeneszerző velencei utazása közben találkozik egy lengyel fiúval, Tadzióval. A fiú vélt tiszta ártatlansága annyira hat von Aschenbachra, hogy az önfeladásig rabja lesz a tökéletes szépségnek, és mindenüvé követi a fiút, hogy ne kelljen szenvednie közelségének hiányától. S végül ez lesz a végzete, Velencében ugyanis terjed a kolera. A zeneszerző a parton hal meg, utolsó pillantását a tengerből kiemelkedő fiúra vetve.

The Naked City portrays the police investigation that follows the murder of a young model. A veteran cop is placed in charge of the case and he sets about, with the help of other beat cops and detectives, finding the girl's killer.

Amikor Manny Balestrero, a híres New York-i Stork Club zenésze hajnalban hazaérkezik a munkából, a feleségét ébren találja. Rose-t fogfájás gyötri, és az aggodalom, hogy miből fizetik majd ki a fogorvost. Manny másnap elmegy a biztosítóhoz, hogy kölcsönt kérjen. Ám ott a várt segítség helyett a rendőrséget hívják, mert Mannyben vélik felismerni azt a férfit, aki többször is fegyveres rablótámadást intézett a cég ellen. Mannyt azonnal letartóztatják. A férfi képtelen bebizonyítani ártatlanságát, mert mindazok, akik alibit tudnának neki biztosítani, rejtélyes módon, szinte nyomtalanul eltűnnek. Hiába az ügyvédi segítség, Manny egyre képtelenebb helyzetbe kerül. A tárgyalást elhalasztják, Rose pedig egyre mélyebb depresszióba süllyed. Időközben rendőrkézre kerül egy Mannyhez megszólalásig hasonló férfi, akit tetten értek fegyveres rablás során

Az még mindig egymást heccelő két öreg kópé, John (Jack Lemmon) és Max (Walter Matthau) újabb kalandokba keverednek, amikor a városba érkezik a csodálatos Maria (Sophia Loren), hogy éttermet nyisson. A két "öreg harcos" mindent megtesz, hogy megkeserítsék egymás életét és persze a még csak hallomásból ismert tulajdonosnőét is. Ám Max szívét első látásra megdobogtatja a gyönyörű Maria asszony.

Obelix elmondja Asterix-nek, hogy szerelmes, de érzelmeit nem meri a lánynak bevallani, mert túlságosan szégyenlős. Miközben a jó barát megpróbál önbizalmat önteni belé, Obelix tudomására jut, hogy a hölgy mást szeret, mégpedig a jóképű Tragicomix-ot. Hősünk összetörik a hír hallatán, de amikor az imádott lányt és annak kedvesét a rómaiak elrabolják, eljön számára a nagy lehetőség, hogy bebizonyítsa: ki a legény a talpán. Sok vidám kaland közepette Asterix és Obelix végre megtalálja a fogságba esett párt, akiket a rómaiak épp akkor akarnak Julius Caesar születésnapi ajándékaként az arénába dobni.

Tarzan a csetlő-botló kis csupasz fiúcska keresi a helyét új családjában, a majmok között. Kétségbeesetten próbálja utánozni fogadott szüleit és szőrös, izgága mostoha-testvéreit, de hiába igyekszik, ő más, mint a többiek... A kisfiú először elkeseredik, de szerencsére új barátja, a vidám Zugor megtanítja neki, hogy a másságot nem kell szégyellnie!

Szörnyella De Frász (Glenn Close), mint elhivatott állatbarát? A hosszú börtönévek mély nyomot hagytak Szörnyella életében. Úgy tűnik, minden szőrmeneműtől kitör rajta a frász, ám lelke mélyén valahol ott lapul a régi vágy: egy hatalmas, pöttyös szőrméjű bunda! Hogy ártatlanságát bizonyítsa, állást vállal egy kutyamenhelyen, s odaadásáról gyanakvó nevelőtisztjét, Chloét (Alice Evans) is sikerül megtévesztenie. Ám színre lép a szűcsök szűcse, a bundák királya: Monsieur Le Nyúz (Gérard Depardieu), aki arról híres, hogy mindig kihozza a pöttyökből a maximumot.

A szőrös teniszlabdára emlékeztető, csintalannak tűnő, ám roppant rosszindulatú földönkívüliek nem mondtak le tervükről, hogy mindent fölzabálnak Földünkön, az embereket is beleértve. Ezúttal az egyik lepusztult New York-i lakóházat szemelték ki maguknak, ott húzzák meg magukat. Persze nem nyughatnak! Féktelen étvágyuknak a lakók látják a kárát, akik érthető módon rossz néven veszik, hogy a tévéből ellesett ötletekkel terrorizálják őket. Az összecsapás kimenetele azonban aligha lehet kétséges, a kétségbesett lakók a ház tetejére menekülnek.

Az állatok nyelvén értő doktor Dolittle legifjabb lánya, Maya egy szép napon arra ébred, hogy örökölte édesapja képességét, és ő is érti, mit nyerítenek a lovak, mit kukorékol a kakas, és mit makog a majom. Orvosnak még fiatal ugyan, de talán más helyzetben is kapóra jöhet, ha az ember beszél néhány idegen nyelvet. Az iskolai szünetet Maya egy nyári táborban, Durangoban tölti, ahol a városi kislány megismerkedhet a farm-élet szépségeivel. Hamarosan azonban megtudja, hogy a tábor komoly pénzügyi problémákkal küszködik, így lehet, hogy hamarosan fedél nélkül maradnak a jószágok, és lakat kerül a farm kapujára. Ezt az ifjabb Dolittle már nem hagyja annyiban, és elhatározza, hogy elcseveg a helyi lovakkal és marhákkal. Tudniuk kell, mi a tétje a közelgő helyi rodeó-versenynek, ahol rajtuk is múlik, hogy gazdáik elhozzák-e a fődíjat, amely talán segíthet megmenteni Durangót.