An unpredictable documentary from a fascinating storyteller, Agnès Varda’s last film sheds light on her experience as a director, bringing a personal insight to what she calls "cine-writing," traveling from Rue Daguerre in Paris to Los Angeles and Beijing.

Franciaország a II. világháború idején: az ellenállók kis csapata, akiket Mathilde vezet, kétségbeesetten küzd a túlerőben lévő német megszállókkal.

Cléo, a fiatal énekesnő számára egy orvosi vizsgálat során kiderül, lehetséges, hogy rákos, és mintegy két óra múlva kapja kézhez a sorsát eldöntő leleteket. Kikapcsolódást a munkájában, vígasztalást egy jósnőnél keres, barátnőjében pedig csalódnia kell. Az utcán bolyongva véletlenül megismerkedik egy katonával is, akinek a jövője és élete az övéhez hasonlóan teljesen bizonytalan. A leletek végül nem egyértelműek, de Cléo a várakozás nehéz óráiban teljesen megváltozik, és mostantól kezdve több optimizmussal szemléli környezetét, mint korábban.

Egy bárban Arinak egy régi barátja elmeséli visszatérő rémálmát: 26 kutya üldözi. Minden éjjel ugyanannyi, éppen 26 feldühödött állat. A két férfi arra a következtetésre jut, hogy a különös álom kapcsolatba hozható katonai múltjukkal: mindketten az izraeli hadseregben harcoltak a 80-as évek libanoni háborújában. Ari döbbenten tapasztalja, hogy semmire sem emlékszik ebből az időszakból. Elhatározza, hogy felkeresi régi barátait és bajtársait, hogy általuk újrarajzolja emlékeit a korszakról és önmagáról egyaránt. Ahogyan egyre mélyebbre ás, titokzatos képek formájában előtör a múlt.

Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.

A két unatkozó fiatal lány leghőbb vágya, hogy romlott nők legyenek. Az abszurd, dinamikus nonkonformista játék a szürrealitás és a valóság, a jókedv és a kétségbeesés határán egyensúlyoz, mélyen érzékeltetve az 1968-as prágai események kirobbanása előtti csehszlovákiai atmoszférát.

Egy szállító repülőgép tucatnyi emberrel a fedélzetén kényszerleszállást hajt végre a Szahara közepén. Az egyik utas tervezőmérnök, aki az összeroncsolódott repülő sértetlenül maradt szárnyára és az egyik még működőképes motorra alapozva megpróbál egy kis gépet összeeszkábálni. Az életben maradásra az az egyetlen - mégoly halovány - remény, hogy a túlélők az alkalmi repülőalkalmatosságon megpróbálnak eljutni a legközelebbi civilizált területre, mielőtt a víz és élelem végképp elfogyna.

Miután felesége belehalt a szülésbe, John egyedül neveli 3 éves kisfiát. A férfit azonban rövidesen újabb csapás éri, az orvosok csupán néhány hónapot jósolnak neki, így John egyre elszántabban próbál nevelőszülőket találni fia számára.

A film főhőse Behzad, az nyüzsgő tévés szerkesztő, akit főnökei egy eldugott faluba küldenek forgatni, egy nagyon idős asszony temetését akarják megörökítni. Ebben a faluban ugyanis különös, ősi szertartással búcsúztatják a halottakat, azt kellene a tévéseknek filmre venni. Behzad idegenül botladozik a kis faluban, a helyi dialektust sem nagyon érti. Itt a hegyeket homok és kő borítja, a völgyekben szélfutta homoksivatagok. Őszi színek, zöldek, barnák és csontszínű agyagházak, feketébe öltözött asszonyok, férfiak. Farmerkékjében kirí ebből a környezetből a tv-riporter, aki mobiltelefonjával a térerő után rohangál, ám lassan megismerkedik a faluval és lakóival, a kútásóval, a tanítóval, az öreg falusi körorvossal, aki a földeken át döcög vele a rozzant robogóján...

Nina és Madeleine nyugdíjasok, hosszú évtizedek óta rejtegetik mély és szenvedélyes szerelmüket. Mindenki, beleértve Madeleine családját is, azt hiszik, hogy egyszerűen csak két szomszéd, akik az épületük legfelső emeletén élnek. Jönnek-mennek két lakásuk között, megosztva egymással a mindennapok gyengéd örömeit. Egészen addig a napig, amíg kapcsolatukat egy váratlan esemény fel nem forgatja, és ekkor Madeleine lánya lassan kideríti róluk az igazságot.

Nem messze a szélsőséges iszlamisták felügyelete alatt tartott ősi mali várostól, Timbuktutól, az állattenyésztő Kidane békésen él a homokdűnék között a családjával. Eközben a városban az emberek szenvednek, és tehetetlenek a dzsihádisták fenyegetéseivel, valamint vallási kontrolljával szemben. Minden tiltott számukra - a zene, a jókedv, a cigarettázás, de még a foci is. A nők jogfosztottá váltak, de méltósággal igyekeznek viselni a sorsukat. Az újonnan felállított, rögtönzött bíróságok nap mint nap egyre tragikusabb ítéleteket hoznak. Kidane és családja kimarad a városiak szenvedéseitől, ám egy figyelmetlenségből fakadó baleset után az ő sorsuk is megpecsételődik.

Early new wave effort from Rohmer, which was the first of his six moral tales. It concerns a young man who approaches a girl in the street, but after several days without seeing her again, he becomes involved with the girl in the local bakery. Eventually, he has to choose between them when he arranges dates with them on the same day.

A penetrating study of a marriage on the rocks, set against the backdrop of a small Mediterranean fishing village. Both a stylized depiction of the complicated relationship between a married couple and a documentary-like look at the daily struggles of the inhabitants of Sète in the South of France.

A fiatal Camille a híres szobrász August Rodin modellje és tanítványa lesz. Munkakapcsolatukból hamar viharos szerelem alakul ki. A lány a művész és a művészet iránti rajongása miatt maga is alkotni kezd. Egyre nagyobb sikereket ér el, az idősödő Rodinnak viszont nem konkurenciára, hanem imádatra van szüksége. A szerelmes és féltékeny Camille egyre kiszámíthatatlanabbul viselkedik. A helyzet Camille családját is egyre nagyobb aggodalommal tölti el, ugyanis a nő mély depresszióban és alkotói válságban szenved. Rádöbben, hogy Rodin nem gondolja komolyan a kapcsolatukat. Ettől idegösszeroppanást kap, bánatát alkoholba fojtja, és végül pszichiátriai intézetbe kerül.

Jazz legend Chet Baker finds love and redemption when he stars in a movie about his own troubled life to mount a comeback.

Dave Garver, a népszerű rádiós műsorvezető élő adásai során gyakran teljesíti egy szexis hangú hallgató kívánságát: Evelyn Draper (Jessica Walter) minden alkalommal a Misty című dalt szeretné lejátszatni. Egy éjszakai műsor folyamán Evelyn tovább lép, és a szokásos dalon túl egy randevút is kér Dave-től. Találkozásuk szerelmi viszonyt eredményez, ám a férfi számára a leginkább testiségen alapuló affér nem jelent többet egy kalandnál. Mikor Dave véget vetne kapcsolatuknak, Evelyn minden addigi kedveskedése egy gyűlöletes bosszúhadjáratba csap át...

Az alkotói válság zsákutcájában levő filmrendező vidékre utazik, hogy vigaszt találjon zűrzavaros múltjában. Csakhogy az erdő sűrűje feléleszti belső démonait...

The classic tale of Dante's journey through hell, loosely adapted from the Divine Comedy and inspired by the illustrations of Gustav Doré. This historically important film stands as the first feature from Italy and the oldest fully-surviving feature in the world, and boasts beautiful sets and special effects that stand above other cinema of the era.

Az újonc rendőrnő első szolgálati napján egy szupermarketben rablótámadást akadályoz meg, megölve a fegyveres rablót. A támadó pisztolya eltűnik, ezért senki nem hisz neki, és bizonyíték híján felfüggesztik. Hamarosan kiderül, hogy a fegyvert egy pszichopata szerezte meg, és gyilkolni kezd is vele. Minden kilőtt golyóba belevési a rendőrnő nevét, akinek ettől kezdve rémálommá válik az élete.

Nomi végre eljutott álmai városába, Las Vegasba. A szerencsejáték, a pénz, a szex és persze a showműsorok fõvárosába. Feltett szándéka, hogy nagymenõ táncosnõ lesz belõle. Persze itt is mindent alulról kell kezdeni. Legalul, egy sztriptízbárban, ahol kívül-belül mindent le kell vetkõznie. És amikor eljön a nagy nap és beválasztják az Istennõ című új musical tánckarába, ott áll a nagy lehetõség kapujában. Ha elég kemény, megragadja. Onnan már egyenes út vezet a csúcsra. De vajon megéri-e?