A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...

Fiút barkácsolt magának az öreg, különc feltaláló. Az Edward névre keresztelt, érző, gondolkodó lény majdnem teljesen kész, már csak a kezei helyén éktelenkednek ollók. Sajnos ott is maradnak, mert az öreg meghal, mielőtt a művét befejezhette volna. A jószívű Peg talál rá a lakatlan kastélyban. Magához veszi a megárvult fiút, tudja, hogy a félelmetes kinézet melegszívű, érző lényt takar. Edwardot lassan a városka többi lakója is megkedveli, különösen, hogy az ollói révén hasznossá tudja magát tenni. Hamarosan beleszeret a csinos Kimbe, ám ez nem mindenkinek nyeri el a tetszését.

Látszólag tiszta dolog történik a Kuba amerikai zónájában lévő guantanamoi haditengerészeti bázison. Két közlegény megöli harmadik társát. Természetesen az eset rendkívül gyors és példát statuáló intézkedést igényel ezért a minisztérium két rendkívül tehetséges jogászt bíz meg a feladattal. A helyszíni szemle után azonban még sem tűnik annyira szimplának az ügy. Nyomozni kezdenek és ahogy közelednek a megoldáshoz egyre kuszábbnak tűnik a valóság.

Ez a Cannes-i nagydíjas film a magányosan élő, 44 éves Harry Caul drámáját mutatja be, aki a lehallgatás császára, de egy jól fizető, rendkívül profin kivitelezett munka során fokozatosan ráébred saját kiszolgáltatottságára. "Amikor a forgatókönyvet írtam, még fogalmam sem lehetett a későbbi Watergate-ügyről és az azóta ismeretessé vált más hasonló dokumentumokról" - nyilatkozta a ma 60 éves rendező, aki eredetileg egy lélektani horrorfilmet akart készíteni egy különös foglalkozású ember magányáról, de végül a felelősség kérdése került a középpontba. Mit tegyen, mit tehet egy hivatalból pártatlan lehallgató, ha az ifjú feleségét még a parkban is figyeltető cégigazgató netán bűntényre készül?

Eric Dravent, a fiatal rockzenészt az Ördög Éjszakáján menyasszonyával együtt brutálisan meggyilkolják. Pontosan egy évvel később Eric egy rövid időre visszatér az élők sorába, hogy valóra váltsa a Holló legendáját: néhányan azok közül, akik értelmetlen halált haltak, lehetőséget kapnak arra, hogy bosszút álljanak, és lelkük végre nyugalomra leljen.

A halhatatlanok köztünk járnak. Louis, az arisztokratikus, szomorú tekintetű vámpír megjelenik egy fiatal riporternél, hogy a lehető leghitelesebb forrásként beszámoljon neki a vámpírok életének minden részletéről. Története 200 évvel korábban kezdődik: a vámpír Lestat végtelenül gonosz, ám ellenállhatatlan egyénisége rabul ejti a fiatal és gazdag Louist. A különös mámor vonzásában a fiú az elátkozottak sorsát, a halhatatlanságot választja: átalakul vámpírrá. Ettől kezdve élete folyamatos szenvedéssé válik: ahhoz, hogy éljen, ölnie kell.

Nixon, Carter, Reagan, és Johnson, a négy egykori amerikai elnök elköveti Los Angeles történetének legtökéletesebb bankrablását. Természetesen nem ők a tettesek, de az elkövetők az ő maszkjukat használták, amikor kifosztották a páncéltermet. Az FBI egyik ügynöke a dél-kaliforniai szörfösök között sejti a bandát. Ő maga is álruhát ölt, csatlakozik a parton élő, kisportolt, semmilyen törvényt nem tisztelő fiatalok csapatához és beépül közéjük.

A horrorfilm műfajának ez a korai klasszikusa Bram Stoker ismert regényének színpadi változatán alapul. A német némafilm egyik legjobb operatőre, Karl Freund sejtelmesen ködös képeihez Csajkovszkijtól kölcsönözték a zenét. A film sikere számtalan folytatást szült, és világsztárrá tette a vérszívó erdélyi grófot alakító Lugosi Bélát. "A gróf éppen akkor lép be a szobába, amikor Harker a tükör előtt borotválkozik. Borotválkozás közben Harker nézi magát a tükörben, maga mögött pedig nem látja Drakulát, hiszen az igazi vámpír nem látszik a tükörben, mivel nincs lelke. A lélek ugyanis olyan alak, melyet a hívő csak az isteni tükörben láthat." (Jure Mikuž: A tükör és a film)

Fiúk tengnek-legnek az utcán, prostitúcióból élnek, csapatba verődve árulják magukat. Scott azonban kilóg közülük a sorból, őt ebbe az életformába a dac sodorta, a lázadás vasakaratú, polgármester apja ellen. Hozzá kötődik a legjobban az érzékeny Mike, aki narkolepsziában szenved. A két fiú együtt indul útnak, hogy megkeressék Mike anyját, s eljutnak egész Olaszországig, ám a mama már rég máshol jár. Hazatérvén Scott a rég áhított apai örökséggel újra beilleszkedik a gazdag polgári világba, Mike pedig magára marad a semmibe vesző idahoi országút szélén.

Nem sokkal azután, hogy Batman segítségével Gotham City megszabadult a pszichopata Jokertől, újabb veszély fenyegeti a városkát. Egy korrupt üzletember a bosszúszomjas, torzszülött Pingvinnel karöltve arra készül, hogy átveszi az uralmat Gotham City felett úgy, hogy a Pingvint megválasztatják polgármesternek - és a cél érdekében semmilyen eszköztől nem riadnak vissza. Csak egyvalaki képes szembeszállni velük: Batman, a denevérember. Csakhogy megzavarja a képet a Macskanő megjelenése, akiről nehéz eldönteni, kinek az oldalán áll.

Helen a nagyvárosi legendákról ír tanulmányt. Leginkább egy sorozatgyilkos, Kampókéz története kelti fel az érdeklődését. Nem hisz abban, hogy az áldozatait összekaszaboló rémalak valóságos lenne és még kevésbé tartja elképzelhetőnek, hogy Kampókéz azonnal megjelenik, amint valaki ötször a tükörbe mondja a nevét. De amikor nyomozni kezd az egyik lezüllött, bűnnel fertőzött chicagói lakónegyedben, borzalmas események szemtanúja lesz. A rendőrség azonban még kevésbé hisz Kampókéz létezésében - inkább Helent gyanúsítják az új gyilkosságok elkövetésével...

Bram Stoker klasszikus történetének legújabb feldolgozásában a havasalföldi fejedelem, III. Karóbahúzó Vlad történetét ismerhetjük meg. Az uralkodó nem a saját érdekeit tartja szem előtt, a legfontosabb az számára, hogy megmentse a birodalmat és ezzel együtt a családját is. Ehhez pedig kénytelen alkut kötni a gonosszal, egy olyan „szerződést” amelynek következtében ő maga is pokoli szörnyeteggé válik és így vonul be a történelembe.

Egy férfi...egyszerre zseni és őrült. Miközben a halhatatlanság titkát kutatja, rettenetes lénynek ad életet.Egy fiatal tudós határtalan önhittségében és megszállottságában átlépi azt a határt, melyet előtte senki nem mert megközelíteni: embert alkot a holt anyagból. Teremténye fellázad mestere ellen és megszökik.Rémes kinézete miatt magányosnak és kitaszítottnak érzi magát - elhatározza, hogy megöli azt, aki életre keltette őt és mind-azokat, akik kedvesek neki. A legkegyetlenebb büntetés terem-tője számára az lehet, ha saját kedvesét látja viszont holtan. Frankenstein doktor iszonyatos erővel megáldott-megvert teremtménye nagyon jól tudja ezt...Frankenstein számára nagy kihívást jelentett életet teremteni holtakból - most még nehezebb feladat előtt áll: el kell pusztítania teremtményét!

Van Helsinget, a vámpírvadászt Laurence Olivier alakítja ebben a klasszikus filmben, mely a vizuális trükköket merész erotikus jelenetekkel kombinálja. A vámpír szerepében Frank Langella látható.

Will (Richard Gere) élvezi az agglegényéletet. Imád főzni, imádja az éttermet, melynek tulajdonosa és legfőképpen, imádja a nőket. Javíthatatlan cinikus és alkalmatlan a hűségre. Ám egy este egy étteremben ismerős arcot pillant meg: egy fiatal lányban régi szerelmét véli felismerni. Nem véletlenül. Charlotte (Winona Ryder) anyja sok évvel ezelőtt a szerelme volt. E találkozással Will számára újra kezdődik a fiatalság. Még egyszer, utoljára igazán szerelmes lesz, de a sors úgy akarja, hogy szembenézzen vele: számára lejárt a szerelem ideje.

Dominic idős professzor, aki egy villámcsapás következtében megfiatalodik. A villámcsapásnak más következménye is van, a férfi eltökélt szándékkal azt a küldetést találja magának, hogy megértse a nyelvek és a tudat eredetét. Emellett menekülnie is kell, mert csodálatos átalakulása felkelti a nácik érdeklődését is. (port.hu)

Drakula (Leslie Nielsen) a világ legveszélyesebb teremtménye, aki meglátja, meghal - a nevetéstől. Kikászálódik odvas koporsójából pókhálós pincéje mélyén és elindul vadászni. Ám a vadász könnyen válik prédává, a modern tudomány vívmányaival felvértezett kutató prédájává. A valaha rettegett gróf mára kicsit kijött a gyakorlatból, néha melléharap. Mindent megtesz, hogy ismét jéggé dermedjen az, aki összeakad vele, de valójában már saját maga sem veszi komolyan önmagát.

Egyesek szerint Gordon Gekko pénzügyi titán, a bíróság szerint azonban gátlástalan tőzsdecápa, akit hűvösre tettek jó néhány évre. A nagy manipulátort azonban nem törte meg a rács mögött töltött idő, a szabadulása után vissza akar szerezni mindent, amit elveszített. A pénz és a hatalomvágy mellett jut egy kis hely még a szívében a lányának is. Winnie egy feltörekvő brókerrel jár. Gordon a szárnyai alá veszi a kezdő, idealista Jacobot, akinek különös módon halt meg a mentora. Mester és tanítványa hamarosan egy, a pénzért és a sikerért folytatott gyilkos játszma közepén találja magát.

Egy csapat profi tolvaj felbecsülhetetlen értékű műalkotások megszerzésének reményében feltör egy kiemelten õrzött páncéltermet. Ám a pince legnagyobb megrökönyödésükre egy tökéletesen õrzött kriptát rejt. Egy kriptát, melyet immár száz éve nem nyitottak fel, és amely majd a modern világra szabadítja Dracula õsi rettenetét - és mindazokra, akik érintkezésbe kerülnek vele.

Hall Baltimore (Val Kilmer), egy lecsúszófélben lévő horrorkönyvszerző egy kisvárosba érkezik, mely legújabb regényének helyszínéül fog szolgálni, ám egy titokzatos gyilkossági esetbe fut bele, mely egy fiatal lány halála körül forog. Egy éjszaka álmában egy szellem bukkan fel, aki “V”-nek nevezi magát és valamilyen kapcsolatban áll a gyilkossal. Hall hálás az ölébe pottyant sztoriért és elszántan veti bele magát a nyomozásba, ám hamarosan rádöbben, hogy a titokzatos eset feltárásához saját múltjával is szembe kell néznie.