New York vigasztalan, szürke és nyirkos betonrengetegében, őrült sorozatgyilkos után nyomoz a rendőrség. A férfi a Bibliában megírt hét halálos bűn lajstromát követve szedi áldozatait, míg üldözői, a nyugdíjba készülő, higgadt és bölcs, William Somerset nyomozó és a türelmetlen, lobbanékony újonc, David Mills megpróbálják megakadályozni beteg terve végrehajtásában.

Derek Vinyard jogosnak vélt elkeseredettségében csatlakozik a rasszista fehérekhez. Egy ízben két szerencsétlen fekete megpróbálja ellopni a kocsiját, erre megöli őket. A rács mögött Derek világról vallott elképzelései 180 fokos fordulatot vesznek. Szabadon bocsátásakor igyekszik öccsét, Dannyt letéríteni a rossz útról.

Truman Burbank nem is sejti, hogy békés szülővárosa egy óriási stúdió, melyet egy jó fantáziájú producer-rendező ötlött ki és vezet. Truman a műsor főszereplője - de nem tud róla. Élete egy véget nem érő TV show, melyben az ott élő és dolgozó emberek hollywoodi színészek és még a szüntelenül csacsogó felesége is szerződtetett színjátszó. Ám Truman idővel egyre többet tud meg.

A Watt Lánctalpas Limlom és Hulladékkezelő robot, az E-sorozatból az egyetlen "élő" vagy mozgó szerkezet a Földön, Wall·E. Az emberiség ugyanis elhagyta a lakhatatlanná vált bolygót, ám valaki elfelejtette kikapcsolni az utolsó robotot. Így gépünk több száz magányos éven át gyűjtötte a kacatokat, amikor találkozik az Eva (Extraterresztriális Vegetáció Analizáló) névre hallgató keresőrobottal, aki megdobogtatja a szívét. Eva rájön, hogy Wall·E véletlenül rátalált a bolygó jövőjének és túlélésének kulcsára. Visszaindul támaszpontjára, hogy jelentse ezt a fontos hírt. A magányos kis robot Eva nyomába ered és az emberiség elkorcsosult posztapokaliptikus világában csúfos bonyodalmakba kerülnek egymástól függetlenül.

Walt Kowalski, az egykori koreai veterán és nyugdíjas autószerelő felesége halála után egyedül él. A régi szomszédok is kihaltak vagy elköltöztek, a helyükre délkelet-ázsiai bevándorlók jöttek. Kowalski rossz szemmel nézi őket, nem rejti véka alá a velük kapcsolatos ellenérzését. Mindez csak fokozódik, amikor egyik éjjel a szomszéd fiú el akarja lopni a féri féltve őrzött autóját, a gyönyörű 1972-es Gran Torinót. Kiderül, hogy a környéket uraló banda kényszerítette erre. Miután a srácot megmenti a bandától, a hálás szomszédok ragaszkodnak hozzá, hogy Thao neki dolgozzon. Különös kapcsolat veszi kezdetét.

Amélie, a naiv fiatal lány Párizsban él, a Montmartre-on. Élete egyhangúan telik, egy környékbeli bisztróban felszolgálóként dolgozik, a szomszédokkal pedig olyan bensőséges kapcsolatot tart fenn, mintha egy kisvárosban élne. Ám egy nap váratlan fordulat történik: A lakásának egy titkos zugában kis dobozra talál, amely az előző lakó gyerekkori emléktárgyait tartalmazza. Elhatározza, hogy visszajuttatja a kis dobozt jogos tulajdonosának. Ettől kezdve élete gyökeresen megváltozik, rájön, hogy valami módon képes környezetét boldogabbá tenni. Szívesen boronál össze magányos embereket, amiből gyakran komoly bonyodalmak származnak. De jótéteményei közepette megismer egy különös fiatalembert és most már a környezetén a sor, hogy segítsenek rajta...

Hóborította kisváros fent az amerikai-kanadai határon. A helyi autókereskedő eredeti ötlettel akarja egyenesbe hozni zűrös pénzügyeit: két piti csirkefogóval elraboltatja feleségét, hogy váltságdíjat zsarolhasson ki apósától. Az emberrablók azonban az átlagnál is ütődöttebbek, s csak úgy mellékesen agyoncsapják túszukat. A komikus alaphelyzet véres tragédiába fordul - s az egészet az áldott állapotban lévő helyi seriffnőnek kell felgöngyölítenie.

A 22 éves Christopher McCandless most diplomázott, ígéretes jövő előtt áll, de a biztos pálya helyett az ismeretlent választja és kalandot keresve nekivág Amerikának. Ami ezen az úton történik az ifjú utazóval, az számtalan ember számára vált örök szimbólummá. Vajon McCandless hősies utazó volt vagy naiv idealista; thoreau-i lázadó az 1990-es években vagy egy újabb útját vesztett amerikai fiú? Merész kalandor, avagy tragikus figura, aki harcra kelt az ember és a természet közt feszülő érzékeny egyensúllyal? McCandless útja a dél-dakotai búzamezőktől a Colorado folyó zuhatagain és egy kaliforniai neohippi kolónián át egészen Alaszka áhított, ám veszélyes vadonjáig vitt. Eközben olyan érdekes emberekkel találkozott, akik döntő hatással voltak gondolkodására és akik életét ő is megváltoztatta.

A Donnie Darko egyszerre képregény, egyszerre esettanulmány és az év legmerészebb vállalkozása az amerikai független filmkészítésben. Csodákkal teli, hangulatos darab, amely az X-akták mágikus realizmusával mesél a nyolcvanas évekbeli kertvárosi tizenévesek szorongásairól. Kelly már a nyitó jelenetben elkezd zsonglőrködni a normalitással: a szappanoperába illő Darko család nekiesik egy rendelt pizzának, rövidesen pedig kiderül, hogy középső gyerekük, Donnie leállt a gyógyszerével, és üzeneteket kap az űrből. Az éjszaka folyamán Donnie-val újra kapcsolatba lépnek, ez menti meg attól a repülőgépmotortól, amely bezuhan a mennyezeten át. A fiú egyre mélyebben sodródik a bűvöletbe: meg van róla győződve, hogy huszonnyolc nap múlva vége a világnak.

Spanyolország, 1944. A polgárháború véget ért, de a hegyekben még harcolnak a gerillák. Carmen (Ariadna Gil) kislányával, Oféliával (Ivana Baquero) új férjéhez, a hideg, kegyetlen és autoriter Vidal (Sergi López) kapitányhoz költözik, aki Franco seregében szolgál. Ofélia nem szenvedheti az új életét, így a ház mögött felfedezett rejtélyes labirintusba menekül. Pán - védelmezője és vezetője - egy mesebeli figura meggyőzi, hogy a kislány egy mágikus királyság rég elveszett hercegnője. Hogy az elveszett igazságot megtalálja, Oféliának három próbát kell kiállnia, olyanokat, melyekre senki nem készítette fel.

Boone (Denzel Washington) kiváló amerikai futballedző hírében álló fekete tanárember. 1971-ben a virginiai Alexandria városában megkezdik a faji elkülönítés felszámolását, amelynek jegyében összevonnak két iskolát. Az amúgy is meglévő feszültségeket tetézik Boone kinevezésével az egységes csapat élére. A fehér fiúk korábban sorra nyerték a meccseket, nehezen fogadják el az új színesbőrű edző utasításait. Az edzőtáborok eleinte botrányos verekedésektől hangosak, de a srácok lassan rájönnek, hogy az egymás elleni gyűlölet felesleges. Jól szerepelnek a bajnokságban, de a legfontosabb meccs előtt a kapitány autóbalesetet szenved. A Titánok csapatának most igazi egységet kell mutatnia.

Születésnapja tiszteletére Nicholas Van Orton, a pénzügyi zseni és hidegszívű magányos bankár, egy személyre szabott játékot kap öccsétől. Nicholas azon kapja magát, hogy állandóan változó szabályok veszedelmes halmaza emészti fel, és nem tudja megkülönböztetni, hol ér véget a színjáték és hol kezdődik a valóság.

Gyerekrablási hullám söpör végig Mexikón. John Creasy, a kiégett, valamikori CIA-ügynök és bérgyilkos a barátja rábeszélésére elvállalja Samuel Ramos iparmágnás és felesége gyermekének, a kilencéves Pitának a védelmét. Creasy nehezen tolerálja a koraérett kislányt, és vele az és életét firtató kényelmetlen kérdéseket, amelyekkel Pita állandóan zaklatja. De a férfiről lassan lemállik az áthatolhatatlannak látszó védőburok, és megnyílik a kislány előtt. Amikor a kis Pitát elrabolják, a férfi a saját kezébe veszi a nyomozást.

Nem meglepő, ha Oliver Tate történetéről a 13 és 3/4 éves Adrian Mole felnőtté válása jut eszünkbe. Oliver néha szerelmi és családi problémáit is megdöbbentő módon reagálja le és ettől lesz a film egyszerre humoros és nagyon is átélhető.

Peter (Ron Livingston) és két haverja, Samir (Ajay Naid) és Michael (David Herman) egy hatalmas cég hatalmas irodájában robotolnak, és akár hetente tizenöt percet is eltöltenek hasznos munkával. Azon törik a fejüket, hogyan állhatnának bosszút életük megnyomorítóján: a Hivatalon. Peter felkeres egy feszültségenyhítő terapeutát, ám a kezelésen gutaütést kap. Ettől kezdve nem érdekli semmi: lazán megmondja a véleményét a főnökeinek, kedvére pecázni jár, íróasztalán pedig halat belez. Sőt, már az iratgyűjtőit sem tiszteli.

Párizs, 1968 májusa. A diákok az utcára vonulnak, hogy a francia oktatási rendszer ellen tiltakozzanak. A munkások hamarosan követik őket és néhány nap leforgása alatt az elégedetlenkedők száma akkorára dagad, hogy kezdi komolyan veszélyeztetni a fennálló politikai rendszert. Isabelle és testvére, Theo egyedül maradnak szüleik tágas, belvárosi lakásában. Az utcán találkoznak Matthew-val, az amerikai diákkal, aki néhány napja érkezett csak meg Párizsba. A testvérek meghívják magukhoz. Ők hárman határozzák meg az együttélés játékszabályait, amelynek segítségével felfedezik saját érzelmi és szexuális identitásukat. Az Álmodozók beavatási út: a három fiatal a közös élet során szerzett tapasztalataikból próbálja megismerni önmagát.

Javier Rodriguez és Manolo Sanchez mexikói rendőrök és jó barátok, akik nap mint nap szembesülnek a hatalom és a pénz kísértésével, és bár ellenállnak, a korrupció mégis olyannyira behálózza őket, hogy végül kilátástalan helyzetbe kerülnek. Az Egyesült Államokban, Ohio Állam Legfelsőbb Bíróságának bírája, Robert Wakefield az Elnöktől fontos megbízatást kap: őt nevezi ki a drog elleni harc új főnökévé. A megalkuvásra képtelen, konzervatív Wakefield a kábítószer elleni küzdelem egész szervezetének felülvizsgálatára készül és a mexikói rendőrséggel való együttműködést tervezi. De otthon, ő is csak szülő - feleségével, Barbarával tinédzser lányuk, Caroline egyre jobban elhatalmasodó kábítószer-függőségével kell szembesülniük. San Diegóban Montel Gordon és Ray Castro DEA-ügynökök a hírhedt Obregon drogmaffia leleplezésén fáradoznak. Foglyuk, a középszintű kábítószer-kereskedő, Eduardo Ruiz hajlandó tanúskodni a gazdag drogbáró, Carlos Ayala ellen.

Wyatt és Billy egy jól sikerült drogüzlet után motorra szállnak és nekiindulnak Amerikának. Különösebb cél nélkül tartanak Los Angelesből New Orleans felé. A két "vadnak született" hippit sehol sem fogadják kitörő örömmel, egy kisvárosban börtönbe is kerülnek. Itt megismerkednek a helyi társaságból úgyszintén kilógó alkoholista ügyvéddel. Kiszabadulásuk után George is velük tart.Dennis Hopper road movie-ja évtizedek óta kultuszfilm. Tandarab és kötelező látvány. A temetőjelenet pszichedelikus montázsa Antonioni Zabriskie Pointjának vonatkozó képsorával egyetemben az ellenkultúra egyik emblémája lett. 1969-ben így nézett ki az amerikai álom a leálló sávból.

A frissen elvált Meg Altman és kislánya, Sarah egy hatalmas, négyszintes New York-i lakásba költözik. Az ingatlannak van egy titkos, használaton kívüli helyisége, egy pánikszoba, amelyet vasbeton falak és páncélajtó véd, továbbá fel van szerelve minden, a túléléshez szükséges eszközzel. A ház korábbi lakója, azért építette, hogy betörők ellen menedékül szolgáljon. Az elhagyatott, biztonságosnak vélt szoba hamarosan jó szolgálatot tesz a háziaknak, amikor egy éjjel három férfi tör be a házba.

Az emberek bűnnel teli, elkorcsosult életét látva a Teremtő elhatározza, hogy elpusztítja a világot, és újrateremti azt. E hatalmas feladatra egy embert tart érdemesnek, a családjával bolyongó Noét, aki a legnehezebb helyzetben sem ingott meg a hitében. A Teremtő figyelmezteti a közelgő katasztrófára, és megparancsolja neki, hogy mentse meg az állatokat, építsen egy bárkát, hogy túléljék az özönvizet. Munkáját azonban hátráltatja a gonosz Thubal-Káin, aki csatlakozni akar hozzá a züllött seregével.