A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak. A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..."

New York vigasztalan, szürke és nyirkos betonrengetegében, őrült sorozatgyilkos után nyomoz a rendőrség. A férfi a Bibliában megírt hét halálos bűn lajstromát követve szedi áldozatait, míg üldözői, a nyugdíjba készülő, higgadt és bölcs, William Somerset nyomozó és a türelmetlen, lobbanékony újonc, David Mills megpróbálják megakadályozni beteg terve végrehajtásában.

Oreste és Giovanni, két minden hájjal megkent kisember egy katonai táborban akadnak össze 1917-ben, amikor a Nagy Háború iránti lelkesedés még mindig sok embert vonz a katonasághoz. Ez azonban nem éppen az ő esetük, mindketten szívből utálják a harcot, és végeredményben csak megúszni szeretnék az egészet... Szinte akaratuk ellenére válnak hőssé és velük együtt a többiek is, mint Rosario, a délről jött katona, aki egyre várja a híres színésznő dedikált fényképét, vagy Bordin, aki népes családjának küldi a pénzt, ezért bárkit szívesen helyettesít néhány líráért minden veszélyes vállalkozásban, vagy az analfabéta Ernani..

Javában zajlik az I. világháború, amikor két fiatal brit katonát egy lehetetlennek tűnő küldetéssel bíznak meg: az ellenséges vonalon kell áthatolniuk, hogy egy üzenetet kézbesítsenek bajtársaiknak. Egy napjuk van, hogy célhoz érjenek, különben 1600 társuk, köztük egyikük testvére is odavész. A két bátor harcos hihetetlen elszántsággal indul neki a német frontnak…

A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.

Amikor híre megy, hogy Mickey Pearson túl akar adni londoni birodalmán, az egész alvilág felbolydul. Rengeteg pénz forog kockán, nem csoda, hogy kirobban a harc. Mindenféle kétes alak bukkan fel a meggazdagodás reményében. Egyre több hulla és fegyver kerül elő, ám azt mégis nehéz lenne megjósolni, hogy végül kié lesz a csinos drogüzlet.

Ami békés tüntetésnek indult, erőszakos rendőrségi összecsapásba torkollott. Ami utána következett, azt a történelem egyik leghírhedtebb pereként tartják számon.

Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.

A történet egy helyszínre összpontosít (egy kis faházikó), ahova néhány túlélõ menekül a megjelenõ zombik elõl, hogy átvészelhessék az élõhalottak invázióját. Miközben igyekeznek megküzdeni a környéket elárasztó sétáló hullákkal, kiderül, nem is a halottak okozzák a legnagyobb problémát, hanem saját fajtársaik.

Ki tudja, már, miért lett vége a világnak? Miért lett belőle végtelen, gonosz homoksivatag? Csak annyi biztos, hogy a világ elpusztult, és egy fiatal lányt, Furiosát elrabolják a Zöld Helyről, a Sok Anyától, és egy motoros horda meg a vezérük, Dementus viszi magával. Végigporzanak a sivatagon, és a Várat veszik célba, ahol meg a motoros hadúr meg akar küzdeni Halhatlan Joe-val és a féléltű hadfiúkból álló seregével. Furiosa viszont életben akar maradni. És haza akar jutni. Bármi áron.

Steve Rogers az újjáalakult Bosszúállók csapatának élén próbál gondoskodni az emberiség biztonságáról. Azonban egy újabb incidens következik be, amelynek nem várt következményei lesznek. A Bosszúállókon egyre nő a politikai nyomás, hogy egy kormányzati szerv irányítsa őket, akiknek be kell számolniuk akcióikról. Az új rend megosztja a Bosszúállókat, a csapat két részre szakad. Az egyik csoport élén Steve Rogers áll, aki úgy véli, a Bosszúállóknak szabadon kellene tevékenykednie, hogy védelmezhessék az emberiséget. A másik csoport élén Tony Stark, aki az irányítás és elszámoltathatóság eszméjét támogatja.

A negyvenéves Erika Kohut a bécsi Zeneakadémia zongoratanára. Édesanyjával él, aki szeretetével zsarnokoskodik fölötte, nem hagy számára semmi önállóságot. A megközelíthetetlen és hideg fiatal nőnek van egy szenvedélye: szabad idejében titokban pornómozikat és peep show-kat látogat. Elfojtott szexualitása önpusztító és mazochista jellemvonásokat hoz felszínre. Egy nap azonban egyik tanítványa elhatározza, hogy meghódítja.

Shadyside elátkozott városában egy gyilkos ámokfutó tartja rettegésben a Nightwing Tábor lakóit, akiknek a nyári szórakozás helyett a túlélésre kell koncentrálniuk.

Egy orvosi eszközöket tároló raktárház vezetője, Frank beavatja új kollégáját, Freddy-t egy szörnyű titokba: azt állítja, hogy George A. Romero klasszikus zombi-filmje, Az élőhalottak éjszakája nem kitalált történet, hanem megtörtént eseményeket dolgoz fel. Amikor egy Pittsburgh-i kórház alagsorában - a halottasházban - kiszabadult a 2-4-5 Trioxin nevű gáz, a hullák életre keltek. A vérengző élő-halottakat megfékezte a hadsereg, azonban egy adminisztrációs hiba miatt a maradék trioxin-tartályok - bennük néhány hullával - nem egy szigorúan őrzött katonai bázisra kerültek, hanem az orvosi eszközök raktárába. Freddy természetesen egy szavát sem hiszi főnökének, ezért Frank levezeti őt az alagsorba és megmutatja a trioxinos hordót, benne a mumifikálódott zombi maradványaival.

Freelingék tipikus amerikai család három gyerekkel, és egy békés kaliforniai kertvárosban élnek. Egyik éjjel legkisebb gyermeküket, Carol Anne-t megszólítja egy hang, mely valahonnan a tévékészülék belsejébõl jön. És hamarosan megszállják házukat a szellemek, melyek eleinte játékos gyermekekként nyilvánulnak meg. Ám hamarosan a játék durvaságba fordul: repkedni kezdenek a tárgyak és a bútorok, forgószél tört ki a lakásban, és pusztulással fenyegeti a házat és lakóit. És miközben a szülõk a középsõ fiút próbálják megmenteni az udvaron álló fától, mely rátámadt, a kis Carol Anne eltűnik: elnyeli õt a Poltergeis-t világa. A szülõk pedig kétségbeesésükben két szakemberhez fordulnak segítségért: egy parapszichológushoz és egy ördögűzõhöz.

Az idősödő költő és fiatal felesége egy nagy viktoriánus házban élnek vidéken. Egy nap egy idegen és felesége beköltöznek a házba, megzavarva a pár nyugodt életét...

26 year-old Karl Marx embarks with his wife, Jenny, on the road to exile. In 1844 in Paris, he meets Friedrich Engels, an industrialist’s son, who has been investigating the sordid birth of the British working class. Engels, the dandy, provides the last piece of the puzzle to the young Karl Marx’s new vision of the world. Together, between censorship and the police’s repression, riots and political upheavals, they will lead the labor movement during its development into a modern era.

In Venice in 1943, a group of partisans led by Renato Braschi organize a series of autonomous terrorist attacks against the fascists while the National Liberation Committee urges caution. Renato is determined to carry out his ideas, risking his own life, and not only that...

Vén papa az erdőben keresgéli elkóborolt kutyáját, aki az ötletes Micimackó névre hallgat. Meg is találja a kutyulit a kerekerdő közepén (százholdas pagony), egy cirkuszi sátor mellett. Az öreget látszólag nem nagyon izgatja hogy mit keres egy cirkuszi sátor a fák között, de ha már ott van, elindul hát hogy megkeresse a jegyirodát.

Az ártatlanul elítélt Ben Richards kapitány kap egy utolsó lehetőséget: szabad prédaként részt vehet a “Menekülő ember” című élő televíziós show-műsorban, ahol boldog-boldogtalan az ő bőrére vadászhat. Bár ez a szerepkör felér egy halálos ítélettel, Richards nem olyan fából lett faragva, hogy egy szó nélkül hagyná magát lemészárolni.