A naiv, lelke mélyén ártatlan utcalány, Cabiria a pénzhajhászók, a számító világ foglya és könnyű prédája. Mindenki eszköznek tekinti: a filmsztár, a vásári bűvész és a könyvelő. Cabiria azonban makacsul hiszi, hogy ő is elfogadható és szerethető, hogy neki is őszinte, igaz kapcsolat jár.

A fiatal derék szenátor, Jefferson Smith titkárnője, Saunders segítségével leleplezi a politikusok korrupcióját, és a hatalmasok elleni küzdelem rettenthetetlen harcosává válik. A pártfőnök, a kormányzó és a szenátor feletti győzelme egy 23 órás szenátusi beszédben tetőz, melyben pellengérre állítja a hatalmasok fondorlatait.

Ozu fő témájának egyik variációja ez a film, ami nem más, mint a szülő-gyerek kapcsolat. Ebben katalizáló szerepet kap a gyerekek párválasztása, különösen ha nem tűrnek családi beleszólást, mint ahogy a film hősnője sem (Hara Setsuko), aki az apja (Ryu Chishu) által kiszemelt jelölt helyett maga választ férjet. (kilencesterv.com)

Vasárnap hajnali két óra van. Egy középkorú házaspár valami partiról tér haza, és unalomból civódni kezdenek. Egy fiatal házaspárt várnak, akiket a papa kérésére kellene elszórakoztatniuk... A kibontakozó dráma csak részben szól a "házassági börtönről", legalább ugyanannyira két ember összetartozásáról, de éppen ettől lesz tanmese helyett elgondolkoztató darab.

A gazdag ültetvényes hírében álló Big Daddy Pollitt 65. születésnapját ünnepli. Ez a születésnap azonban nem felhőtlen - az orvos nem sokkal korábban állapította meg a férfiról, hogy rákos. Pollitt két fia, Brick és Gooper családjukkal együtt érkeznek felköszönteni apjukat. Gooper látszólag mintafiú: ő és felesége, Mae már számos unokával ajándékozták meg az öreget, így titokban arra számítanak, hogy nekik jut majd az örökség. Big Daddy kedvence azonban mégis inkább Brick, aki életvitelével éppen ellentéte bátyjának: mióta legjobb barátja öngyilkos lett, szüntelenül iszik és feleségétől is elhidegült, akiről azt gyanítja, hogy megcsalta őt. A születésnapon régi sérelmek, mély érzelmek bukkannak elő és a néző előtt kirajzolódik egy család drámája.

Drámaian feszült film egy örök emberi dilemmáról: hogyan lehet és hogyan érdemes fellázadni az embertelen körülmények ellen? "A történet a II. világháborúban egy brit katonai táborban játszódik, lakói azonban brit katonák, akik engedély nélküli távolmaradás, feketekereskedelem vagy más bűncselekmény miatt kerültek ide. A helyszín egy börtön, valahol az észak-afrikai sivatagban... Nem csak lelkileg, fizikailag is ez volt a legkeményebb filmem. A végére teljesen kimerültem." (Sidney Lumet)

John Robie a macska, híres ékszertolvaj visszavonultan él a francia Riviérán. Évek óta nem űzi hivatását, mikor a környék gazdagjait sorozatos rablások tartják rettegésben. Persze mindenki Robie-ra gyanakszik, aki, hogy mentse a bőrét, úgy dönt, maga fogja kinyomozni a tolvaj kilétét...

A U.S. Army colonel alerts the president of a planned military coup against him.

Antoine-ból, a csintalan ifjúból huszonhat éves, elragadó fiatalember lett. Az előző filmben, a Lopott csókokban összejött Christine-nel. A fiatal házaspár most az első gyermekét várja. Miután a baba megszületik, Antoine úgy érzi, hogy a felesége elhanyagolja, ezért viszonyt kezd Kiokóval, a gyönyörű japán lánnyal. Mindez azzal fenyeget, hogy tönkremegy a házassága. Christine ugyanis tudomást szerez róla, és útjaik elválnak. Antoine azonban nem tud lemondani róluk.

Egy megrögzött nőcsábász dalszerző (Brad) és egy csinos lakberendezőnek (Jan) ikertelefonja van, ezért egymás agyára mennek. Később viszont a fiatalember elkezd más hangon udvarolgatni a nőnek, időközben kiderül, hogy a legjobb barátja éppen szeretné feleségül venni a csinos nőt, Brad pedig csak úgy akadályozhatja ezt meg, ha nem fedi fel a nő előtt a valódi kilétét...

A nagyotmondás világbajnoka, a füllentés Picassója báró Münchausen, aki valódi személyiségként a 18. században élt. Életében nem cáfolta meg a róla szóló könyv nevetséges és fantasztikus állításait, ugyanis amúgy ő is alkalmasint kiszínezte a törökökkel való harcainak történetét. Mesés figurája amolyan összeurópai mítosz, hiszen a kor számos nemzetének fiai szerepelnek kalandjaiban. A báró, hű szolgájával és egy kíváncsi kislánnyal az oldalán elindul egy város megmentésére a török hadak pusztítása miatt. Lenyeli őt egy tengeri szörnyeteg, megjárja a Holdat oda-vissza, táncol Vénusszal, megmenekül a Nagy Kaszástól és ágyúgolyón is repül, hogy elérje célját…

Marie St. Clair egy vidéki kisvárosban tengeti egyhangú napjait. Zsarnok apja nem engedi, hogy élje az életét, még a szobája ajtaját is rázárja. Marie és szerelme, a szegény, de tehetséges festőművész Jean Millet elhatározzák, hogy megszöknek. A pályaudvaron beszélnek meg találkozót. Jean azonban nem érkezik meg időben, amit Marie úgy értelmez, hogy a fiú cserbenhagyta. Felül a párizsi vonatra egyedül. Egy évvel később találkozunk hősnőnkkel, aki most már a csillogó párizsi társaság központja és Pierre Revelnek, a gazdag és léha világfinak a barátnője. Ám hiába a pompa és a csillogás, Marie egyre magányosabbnak, egyre céltalanabbnak érzi az életét. Egy este társaságba hivatalos. Eltéved a lépcsőházban és egy másik lakásba kopogtat. Az ajtó feltárul, s hajdani szerelme, Jean Millet áll előtte. Mindkettőjükben feléled a múlt emléke.

A Frankenstein fia című horrorban a legendás tudós fia apja halála után szembesül az igazsággal: a Frankenstein által létrehozott szörny nem pusztult el, hanem csupán alszik; őrzője apja hűséges szolgája, Igor, aki meggyőzi a fiatalembert, hogy ébressze fel a monstrumot. Miután több gyilkosság is történik a környéken, a fiú arra gyanakszik, hogy a kolosszus áll a bűnesetek mögött, ezért végleges elpusztítása mellett dönt.

George Washington McLintock, a vadnyugati marhabáró egyszerre több fronton is kemény támadással néz szembe. Azt már megszokta, hogy a féltékeny vetélytársakkal és a korrupt politikusokkal hadakozzon, de most a családon belül ütötte fel a fejét az ellen. Harcias felesége válni akar, s nála is élesebb nyelvű lánya pedig egyszerűen fittyet hány az intő apai szóra. McLintock életének leginkább embert próbáló feladata, hogy jobb belátásra bírja a két makrancos hölgyet.

James “Brick” Davis, a struggling attorney, owes his education to a mobster, but always has refused to get involved with the underworld. When a friend of his is gunned down by a notorious criminal, Brick decides to abandon the exercise of the law and join the Department of Justice to capture the murderer.

Ez a keleti-parti western a hatvanas évek New Yorkjában játszódik, és egy arizonai sheriffről szól, aki a neki kiadott fegyencet kíséri, de elveszti őt Manhattan betonkanyonjai között. Eastwood rejtélyes, veszélyes westernhősének meg kell találnia a rabot, és útja eközben stricikkel, bűnözőkkel, hippikkel és zsarukkal hozza össze. Nem meglepő, hogy ez a rendező Siegel legviccesebb és legerőszakosabb munkája. A Madigan ikerfilmjének is tekinthető, amennyiben a városi életmódnak az egyénre gyakorolt hatását tanulmányozza, de a Coogan blöffje lazább, mint elődje, a karakterek és helyszínek széles és leleményes skáláját vonultatja fel.

An all-female rock group finds fame, love, and drama when they move to LA in order to claim the lead singer’s inheritance.

Hőse, Jakie egy zsidó kántor egyetlen fia, aki arra rendeltetett, hogy kövesse a család többgenerációs hagyományát. Őt azonban a jazz ragadja magával. Amikor kiderül, hogy egy mulatóban énekel, dühös atyját és megtört szívű édesanyját hátrahagyva megszökik a szülői házból. Évekkel később az új néven (Jack Robin) elismert jazzénekessé vált fiú visszatér, hogy megbocsátást nyerjen. Ám mivel beteg édesapja továbbra is hajthatatlan, Jacknek választania kell négerré maszkírozott énekeskénti karrierje és zsidó identitása között.

Az egyetlen túlélõ Sally Hardesty nagybátyja Lefty Enright bosszút esküdött, hogy nem nyugszik, ameddig Bõrpofáékat el nem kapja, már csak meg kéne találnia õket. Bõrpofa és családja ezúttal egy elhagyott vidámparkba fészkeli be magát. Lefty útja a halál barlangjába vezet, ahol az áldozatok egy rémálombeli vállalkozás elengedhetetlen kellékei...

Az ellenséges vonalak mögött négy katona csapdába esik, ahol szembe kell nézniük félelmeikkel, vágyaikkal.