Az elmaradhatatlan szájharmonikájáról nemes egyszerűséggel csak Harmonikának nevezett rejtélyes idegen már régóta hajszolja Franket, a gyilkos bandavezért, akivel sürgős párbajozni valója van. Frank azonban mással van elfoglalva.

Hollywood, Sunset Boulevard. A filmsztárok legfelkapottabb lakóhelye. Az egyik luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit halásznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Három golyó végzett vele: egyet kapott a hasába, kettőt a hátába. Az áldozat jelentéktelen senki, másodrendű forgatókönyv-iparos. De a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, de korábban az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. Joe Gillis, a feltörekvő filmíró úgy érzi végre ott áll a siker kapujában, ám Norma Desmond, a lecsúszott színésznő egyvalamire vágyik igazán: az az álma, hogy újra rivaldafénybe kerüljön. S ezért akár ölni is képes.

Egy gyakorlott tolvajbanda fegyveres rablást követ el egy gyémántraktárban. A rendőrség meglepően hamar a helyszínre ér, ezért felmerül a gyanú, hogy valaki a banda tagjai közül besúgó. A cselekmény a rablás elkövetése után indul, és egy-egy visszatekintő jelenetben idéződik fel az azt megelőző időszak, a bűntett kitervelésének fázisa, illetve ily módon ismerjük meg magukat a szereplőket is.

Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

Celine invites Cheswick to breakfast early one morning, what follows is mischievous and unintended consequences…

A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.

Róma, 1943. A szövetségesek előretörtek, s bár nem bombázzák a várost, élelmiszert nehéz szerezni. Az özvegy Donna Cesira éjszaka a falvakat járva szerez kolbászt, húst, tojást, lisztet a boltjába, ám meggyűlik a baja a szállítóval és a közellátási ellenőrrel is, akik mindketten az ágyába bújnának. Ezért bezárja a boltot, és lányával vidékre költözik. Egy tanyán telepednek le, ahol sok menekült városi él. Vendéglátójuk fia, a kommunista eszméket valló Michele beleszeret Cesirába, aki elutasítja, mert tudja, hogy Rosetta szerelmes a fiúba. Közben angol ejtőernyősök érkeznek, akiket bújtatniuk kell. Megkezdődik a partraszállás és a németek egyre idegesebbek.

A 16. századi japán történelmet a vissza-visszatérő polgárháborúk, a hatalomra törő klánok egymás ellen indított harcai jellemezték. Takeda Singen herceg klánja hatalma megóvása érdekében hadicselhez folyamodik: egy "árnyékharcost", vagyis "kagemusát" bérel fel és állít vezére helyébe a harcmezőkön. Ez a hasonmás egy gazfickó, akit csupán a klán urához való tökéletes hasonlósága ment meg a kivégzéstől. A kagemusa mindinkább belejön szerepébe, és a klán seregei győzelmet győzelemre halmoznak parancsnoksága alatt. A herceg fia, Kacujori azonban ezt nem nézi jó szemmel, s végül eléri, hogy elkergetik az udvartól. Ezzel azonban megkezdődik a nagy hatalmú nemzetség pusztulása: hadseregük a végső véres ütközetben megsemmisítő vereséget szenved.

Jake és Elwood Blues a két fehér csirkefogó él-hal a blues zenéért. A fekete öltönyös, fekete kalapos, sötét napszemüveges duó életében eljött a pillanat, hogy minden bűnük megbocsátást nyerjen. Megtudják, hogy le akarják bontani az árvaházat, ahol ők is nevelkedtek. Mary nővér hiába fohászkodik Istenhez, itt már csak egy köteg dollár segíthet. A Blues-fivérek elhatározzák, hogy összetrombitálják a régi bandájukat. Azután néhány fellépéssel elég pénzt szereznek ahhoz, hogy segíteni tudjanak a nővérnek. A dolgok azonban nem egészen úgy alakulnak, ahogy kellene.

"Én vettem ki a pisztolyt Bogart kezéből" - dicsekedett Ray, hogy megszabadította A máltai sólyom és A nagy álom sztárját a gengszterfilm sablonjaitól. Az egykor sikeres, most munkanélküli hollywoodi forgatókönyvíró, Steele életét a filmes világ értékrendjével szemben érzett megvetése és hirtelen dühkitöréseivel szerzett rossz híre keseríti. Rádásúl egy gyilkosság vádja alól is tisztáznia kell magát, s barátnője sem érzi már jól magát mellette... A jellemrajzokra épülő, fura melodráma az erőszak árnyalt természetrajzát adja.

A szégyenlős és visszahúzódó Ben most fejezte be az egyetemet, és készen áll, hogy beteljesítse szülei akaratát: találjon magának egy jól fizető állást, keressen magának egy feleséget és teremtse újra szülei unalmas életét. Valószínűleg így is tenne, ha a szülei barátainál tett látogatás során a csinos Elaine édesanyja, a középkorú Mrs. Robinson el nem csábítaná a kisfiús Ben-t. Miközben viszonyt kezd Mrs. Robinson-nal, Ben lassan rádöbben, hogy szerelmes Elaine-be, aki viszont San Franciscóba megy tanulni. Mire Ben végre döntésre jut és rászánja magát, hogy elvegye feleségül a lányt, Elaine már másnak ígéri a kezét. Ben azonban most már nem hagyja magát.

A háború utáni nyomorúságban, aki változtatni akart az életén, legfeljebb törvénytelen úton tehette. A fiatal tüdőbeteg gengszter, Matsunaga és az öregedő részeges külvárosi orvos, Sanada kapcsolatának - Dosztojevszkij szellemét idéző - feltárásakor Kurosawa mégsem a bűnre, hanem inkább az igazság keresésére és hősei önmeghatározására helyezi a hangsúlyt. Matsunaga, akit bandabeli pozíciójától s barátnőjétől is megfoszt az orvost megfenyegető Okada, sajátos megtérésével és bizonyítja, hogy képes volt megváltozni s kitörni környezete mocskából.

Művészi és személyes válságának mélypontján Gustav von Aschenbach zeneszerző velencei utazása közben találkozik egy lengyel fiúval, Tadzióval. A fiú vélt tiszta ártatlansága annyira hat von Aschenbachra, hogy az önfeladásig rabja lesz a tökéletes szépségnek, és mindenüvé követi a fiút, hogy ne kelljen szenvednie közelségének hiányától. S végül ez lesz a végzete, Velencében ugyanis terjed a kolera. A zeneszerző a parton hal meg, utolsó pillantását a tengerből kiemelkedő fiúra vetve.

"Isten nevét szádra hiába ne vegyed" - A fiatal hegedűművésznő férje - orvosa szerint - halálos beteg, s ezért az asszony nem szakíttatja meg terhességét, amely egy más férfivel folytatott viszony következménye. A férj azonban mégis meggyógyul és nagyon örül jövendő "gyermekének"...

A börtönből frissen szabadult Tonny megtudja, hogy gyereke született, és eladósodott apjával, Koppenhága legelvetemültebb gengszterével szemben. Az Elátkozott város első epizódja a drogdíler Frankre koncentrál, az Elátkozott város 2. Frank egykori partnerét, Tonnyt követi nyomon, aki az első részben baseballütővel verte meg Franket. A film egy rokonszenves karakteren keresztül ábrázolja az igazságtalan és öncélú brutalitást. Ebben a filmben minden kendőzetlenül a néző szeme elé tárul. Szex, drog, erőszak.

Úgy kétezer évvel ezelőtt a királynők királynőjének, Kleopátrának uralma alatt az egyiptomiak különleges nyelvet beszéltek. Ezt a nyelvjárást egyes egyedül ők értették, különösképpen rettenthetetlen uralkodónőjük, Kleopátra, akinek Alexandriában hadvezérek hevertek a lábai előtt. Kleopátra egy napon magához rendelte legjobb építészét, s megparancsolta, hogy három hónap alatt építsen egy csodálatos palotát Julius Cézárnak. Az építész úgy megszeppent, hogy azonnal Galliába sietett Panoramix varázslóhoz.

1967. USA. Középosztálybeli jólét. Tarka-barka ruhák. Jefferson Airplane. És egyebek. Larry Gopnik élete egyik napról a másikra a feje tetejére áll. A csendes, közép-nyugati egyetem, nem kevésbé csendes fizika professzorával neje közli, hogy elhagyja őt egy nagyképű kollégájáért. Judith szerint Sy Ableman sokkal életrevalóbb, mint a visszahúzódó Larry. Bonyolítja a válást és költözést a családdal élő Arthur, Larry testvére, aki szintén egy örök vesztes. Larry és Judith két kamasz gyereke sem a könnyen kezelhető kategóriába tartozik. Larry lánya, Sarah, rendszeresen apja pénztárcáját dézsmálja, mert plasztikai műtétre gyűjt. Mindezek tetejébe egy ismeretlen levélíró próbálja megfúrni Larry állását, és ha ez még mind nem lenne elég, egy bukásra álló végzős hallgató először megvesztegetni, majd miután nem jár sikerrel, rágalmazásért perelni akarja az egyre kétségbeesett professzort. Ráadásul Larry gyönyörű szomszédasszonya kiveti a hálóját a teljesen összezavarodott férfira...

Csábítás, árulás, gyilkosság. Roy és Myra ügyességből, szélhámosságból, illegális ügyletekből próbál megélni. Ekkor bukkan fel Roy "régi motoros" anyja, és furcsa rivalizálás alakul ki a két nő között. A pénz és a szerelem végzetes játékából csak egy valaki kerülhet ki élve... Vajon ki nevet a végén?

Tarzan a csetlő-botló kis csupasz fiúcska keresi a helyét új családjában, a majmok között. Kétségbeesetten próbálja utánozni fogadott szüleit és szőrös, izgága mostoha-testvéreit, de hiába igyekszik, ő más, mint a többiek... A kisfiú először elkeseredik, de szerencsére új barátja, a vidám Zugor megtanítja neki, hogy a másságot nem kell szégyellnie!

Az állatok nyelvén értő doktor Dolittle legifjabb lánya, Maya egy szép napon arra ébred, hogy örökölte édesapja képességét, és ő is érti, mit nyerítenek a lovak, mit kukorékol a kakas, és mit makog a majom. Orvosnak még fiatal ugyan, de talán más helyzetben is kapóra jöhet, ha az ember beszél néhány idegen nyelvet. Az iskolai szünetet Maya egy nyári táborban, Durangoban tölti, ahol a városi kislány megismerkedhet a farm-élet szépségeivel. Hamarosan azonban megtudja, hogy a tábor komoly pénzügyi problémákkal küszködik, így lehet, hogy hamarosan fedél nélkül maradnak a jószágok, és lakat kerül a farm kapujára. Ezt az ifjabb Dolittle már nem hagyja annyiban, és elhatározza, hogy elcseveg a helyi lovakkal és marhákkal. Tudniuk kell, mi a tétje a közelgő helyi rodeó-versenynek, ahol rajtuk is múlik, hogy gazdáik elhozzák-e a fődíjat, amely talán segíthet megmenteni Durangót.