Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.

Egy leányanya - karján újszülött babájával - elhagyja a szülőotthont, mögötte cinikusan összenevetnek a kapusok. Az anya fájdalmas tépelődés után egy Limousine-ba teszi kisbabáját, majd reményvesztetten elindul a folyó felé. Mire lelkiismeretfurdalástól és érzelmi sokktól gyötörten visszafut gyermekéért, az autót már ellopták a tolvajok. Az utcára kitett, árva kisfiú végül egy magányos, szegény kisemberhez kerül és elválaszthatatlan társakká válnak.

Berlin, 1930. Lohmann bűnügyi felügyelő egy diáklány gyilkosát keresi. A város csibészei is őt keresik. Meg is találják, és egy kasszafúró vezetésével a maguk bíróság elé állítják. Csupán a rendőrség felbukkanása menti meg a gyilkost a lincseléstől.

Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.

Egy zsebtolvaj helyett a rendőrség a Csavargót veszi üldözőbe, aki bemenekül a cirkuszba. Az üldözési jelenet a közönség soraiban hatalmas tetszést arat, mindenki a "vicces embert" reklamálja. A cirkuszigazgatónak nem marad más választása, felfogadja a Csavargót a társulatába. A cirkusznak felmegy a szerencsecsillaga, de ettől még a Csavargónak és szerelmének, a kötéltáncosnőnek nem lesz jobb a sorsa. Legalábbis egy darabig. (Némafilm)

Johnnie Gray mozdonyvezető egyaránt szereti mozdonyát, a Generálist és menyasszonyát, a bájos Mary Lee-t. Amikor Johnnie végzett munkájával, hazasiet Maryhez. A jövő tervezgetése legszebb időtöltésévé válik a két szerelmes fiatalnak. A békés élet azonban úgy tűnik várat magára, ugyanis kitör a háború Észak és Dél között.

1914. London. Egy öregedő, részeges bohóc, Calvero megmenti az azonos panzióban lakó táncosnő életét. A lány öngyilkosságot próbált elkövetni, mert betegsége miatt nem tud többé táncolni. De Calvero rájön, paralízisét lelkiismeret-furdalása váltotta ki, hiszen úgy érzi, nővére az ő karrierje miatt áldozta fel magát. A pálya szélére sodródott Calvero mindent elkövet, hogy a lányt ismét talpra állítsa.

Alegorikus történet egy férfiről, aki küzd a benne lévő jó és gonosz ellen. Az egyik oldal egy vonzó nő a másik a felesége.

A Szakállas Hölgy, a Sziámi-ikrek, a törpék és a többiek szörnyű bosszút esküsznek, amikor kiderül, hogy a szépséges artistanő mennyire lenézi őket és milyen ördögi tervet eszelt ki egyik társuk ellen.

A föld alá rejtett, spirituális célokat szolgáló szálloda-monostorban, püspökök, politikusok, nagyiparosok, egyszóval nagy hatalmú világi és egyházi emberek gyülekeznek, hogy a fanatikus Don Gaetano vezetésével lelkigyakorlatot tartsanak. Köztük van az Elnök is, aki látszólag a pap legalázatosabb híve, valójában azonban valamilyen módon az egész társaságot kézben tartja. Hamarosan kiderül: a lelkigyakorlat pusztán ürügy titkos politikai megbeszélésekre. Amikor a napok rendjét egy váratlan gyilkosság zavarja meg, egy kívülállóval, Scalabre vizsgálóbíróval is kiegészül a társaság. De a további gyilkosságokat ő sem tudja megakadályozni.

The just-out-of-college, effete son of a no-nonsense steamboat captain comes to visit his father whom he's not seen since he was a child.

Egy idős házaspár arra kényszerül, hogy szétváljon, amikor elveszítik az otthonukat, és az öt gyermekük közül egyik sem hajlandó befogadni mindkét szülőt.

Thief Gaston Monescu and pickpocket Lily are partners in crime and love. Working for perfume company executive Mariette Colet, the two crooks decide to combine their criminal talents to rob their employer. Under the alias of Monsieur Laval, Gaston uses his position as Mariette's personal secretary to become closer to her. However, he takes things too far when he actually falls in love with Mariette, and has to choose between her and Lily.

For the first time, a film recounts the story of the long pursuit of Nazis in hiding from 1945 to the present day. Sixty years of investigations, set-backs trials and dramas, brought about principally by three extraordinary individuals—the Austrian Simon Wiesenthal, and the German-French couple, Beate and Serge Klarsfeld.

A horrorfilm műfajának ez a korai klasszikusa Bram Stoker ismert regényének színpadi változatán alapul. A német némafilm egyik legjobb operatőre, Karl Freund sejtelmesen ködös képeihez Csajkovszkijtól kölcsönözték a zenét. A film sikere számtalan folytatást szült, és világsztárrá tette a vérszívó erdélyi grófot alakító Lugosi Bélát. "A gróf éppen akkor lép be a szobába, amikor Harker a tükör előtt borotválkozik. Borotválkozás közben Harker nézi magát a tükörben, maga mögött pedig nem látja Drakulát, hiszen az igazi vámpír nem látszik a tükörben, mivel nincs lelke. A lélek ugyanis olyan alak, melyet a hívő csak az isteni tükörben láthat." (Jure Mikuž: A tükör és a film)

Cosmo Vitelli egy night clubot vezet, anyagi helyzete azonban egy 23 ezer dolláros kártyaveszteség nyomán erősen megrendül. A kétes üzleteiről híres Mort Weil hajlandó kölcsönt folyósítani neki, s csak egy kikötése van: Vitelli hálából tegyen el láb alól egy befolyásos alvilági figurát. A célszemély Ling, a kínai bukméker lenne, Cosmo azonban visszadobja a piszkos munkát. Így viszont saját életét teszi kockára, hiszen jól tudja, Mort és bandája sohasem tréfál... Cassavetes, az utolérhetetlen lélekelemző a gengszterműfaj elemeit használta fel rendhagyó filmjének elkészítéséhez. Hatásosan töri szét a zsáner kereteit, hogy az emberi kiszolgáltatottságot és függőséget ábrázolja, s egyfajta rendezői bravúrként azt is megmutatja, ő egy ilyen klasszikus bűnügyi történetből is mennyire más filmet csinál, mint bárki a világon.

Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

Camille's life as a lonely suburban teenager changes dramatically when she befriends a group of girl skateboarders. As she journeys deeper into this raw New York City subculture, she begins to understand the true meaning of friendship as well as her inner self.

A film főhőse Jules, a zeneimádó postás. A bel canto stílus rajongójaként illegálisan felveszi egy fekete bőrű opera díva, Cynthia, dalait. Véletlenül egy hanganyag kerül a birtokába, mely kompromittálja Saportát, a magas rangú rendőrt. A rendőr által felbérelt bérgyilkosokon kívül, könyörtelen ázsiaiak is a nyomába szegődnek, akik nagy pénzt akarnak keresni a kincsnek számító operafelvételen. Alba és Gorodish, Jules barátai, próbálnak neki segíteni, miközben a főhős a díva iránt is egyre mélyebb érzelmeket táplál.