A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
Hollywood, Sunset Boulevard. A filmsztárok legfelkapottabb lakóhelye. Az egyik luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit halásznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Három golyó végzett vele: egyet kapott a hasába, kettőt a hátába. Az áldozat jelentéktelen senki, másodrendű forgatókönyv-iparos. De a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, de korábban az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. Joe Gillis, a feltörekvő filmíró úgy érzi végre ott áll a siker kapujában, ám Norma Desmond, a lecsúszott színésznő egyvalamire vágyik igazán: az az álma, hogy újra rivaldafénybe kerüljön. S ezért akár ölni is képes.
Ez a modern Japán körképét megrázó személyes drámába foglaló és klasszikus stílusban megelevenítő remekmű egy özvegy kistisztviselőről szól, aki megtudván, hogy gyógyíthatatlan beteg, értelmet próbál adni életének.
Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.
Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
Egy leányanya - karján újszülött babájával - elhagyja a szülőotthont, mögötte cinikusan összenevetnek a kapusok. Az anya fájdalmas tépelődés után egy Limousine-ba teszi kisbabáját, majd reményvesztetten elindul a folyó felé. Mire lelkiismeretfurdalástól és érzelmi sokktól gyötörten visszafut gyermekéért, az autót már ellopták a tolvajok. Az utcára kitett, árva kisfiú végül egy magányos, szegény kisemberhez kerül és elválaszthatatlan társakká válnak.
A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.
Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.
Egy zsebtolvaj helyett a rendőrség a Csavargót veszi üldözőbe, aki bemenekül a cirkuszba. Az üldözési jelenet a közönség soraiban hatalmas tetszést arat, mindenki a "vicces embert" reklamálja. A cirkuszigazgatónak nem marad más választása, felfogadja a Csavargót a társulatába. A cirkusznak felmegy a szerencsecsillaga, de ettől még a Csavargónak és szerelmének, a kötéltáncosnőnek nem lesz jobb a sorsa. Legalábbis egy darabig. (Némafilm)
1914. London. Egy öregedő, részeges bohóc, Calvero megmenti az azonos panzióban lakó táncosnő életét. A lány öngyilkosságot próbált elkövetni, mert betegsége miatt nem tud többé táncolni. De Calvero rájön, paralízisét lelkiismeret-furdalása váltotta ki, hiszen úgy érzi, nővére az ő karrierje miatt áldozta fel magát. A pálya szélére sodródott Calvero mindent elkövet, hogy a lányt ismét talpra állítsa.
Henri Verdoux munkája sok utazással jár. Az üzleti vállalkozása: elcsábítani a gazdag vénkisasszonyokat, elnyerni a bizalmukat és a pénzüket, azután megölni a szerencsétleneket, mielőtt következő hódítására indulna. A családos ember ugyanis még a gyilkosságtól sem riad vissza, hogy támogassa szeretett, nyomorék feleségét és gyermekét. Verdoux alakja keveset őriz a halhatatlan csavargó-figurából, ám e kényes dandy sincs híján a komikus bájnak. A legmulatságosabb jelenetekben az érdes hangú Annabellát (Martha Raye) próbálja eltenni láb alól - mindhiába.
Blanche labilis idegzetű asszony, aki feledni szeretné komor életét. Alkoholba fojtja bánatát és nővérénél, Stellánál keres menedéket. Sógora, Stanley Kowalsky, aki testiségével vonzza és egyben taszítja is, heves érzelmek kuszaságát váltja ki benne. Blanche abban reménykedik, hogy a szemérmes Mitch-csel sikerül közös jövőjüket felépítenie. Kowalsky azzal rombolja szét kapcsolatukat, hogy megerőszakolja Blanche-ot. Blanche lelkileg összetörve végül idegklinikán köt ki.
A kedves, elbűvölő Brewster-nővéreket szereti és tiszteli a szomszédság. A tündéri öreglányok fáradhatatlanul jótékonykodnak, nem csoda, ha jó hírükhöz kétség sem férhet. Akad azonban egy jótéteményük, amellyel nem nagyon büszkélkednek: szomorú agglegények utolsó óráit édesítik meg egy kis bodzaborral és néhány csepp arzénnal! Jóképű unokaöccsük, Mortimer a döbbenettől szólni sem tud, amikor rájön, hogy nénikéi, akik látszólag a légynek sem tudnak ártani, valójában sorozatgyilkosok. Komolyan elgondolkodik azon, hogy érdemes-e családot alapítania a gyönyörű Elaine-nel, akit csak nemrég vezetett oltár elé. Mortimer attól fél, az őrültség genetikai hiba a családjában - és feltételezése nem alaptalan. A gyilkos nénikék mellett ugyanis van még egy bátyja, aki sötét ügyletekben érdekelt és egy öccse, aki azt hiszi magáról, hogy ő Theodore Roosevelt.
A teacher discovers his calling. Marco relocates to Palermo from Milan and takes a job teaching in a reform school while he waits for a high school position. He tries to understand and motivate his handful of students, reading them colloquial poetry, encouraging them to stand up for their rights, finding out about their histories. Natale, in for murder, enamoured of the Mafia, the King Rat within the group; Mery, a drag queen, arrested for assault when defending himself, in love with Mario and, in daylight, rejected by all; Pietro, illiterate, muscular, believing his destiny is set; the callow Claudio, vulnerable, learning to harden himself. What can Mario learn and do in such a short time?
A legendás Henry Fonda ebben a klasszikus olasz spagetti westernben egy köztiszteletben álló, a visszavonulást fontolgató békebírót alakít, akit mindössze két dolog választ el attól, hogy felszálljon az első Európába tartó hajóra, és öreg napjait a vadnyugatnak hátat fordítva, békés nyugalomban töltse. Az egyik ok, amiért még nem indult el, hogy szeretné megtalálni bátyja gyilkosait, a másik ok pedig egy furcsa, izgága fickó, aki csak Senkinek hívja magát. Ő az egyetlen a környéken, aki gyorsabban rántja elő a koltját, mint a békebíró. Senki a szívén viseli az "öreg" sorsát. Azt vallja, hogy a világ túl gyorsan változik, túl hamar elfogynak az igazi hősök és a legendák. Senkinek feltett szándéka, hogy a békebíró ne csak köztiszteletben álljon, hanem legyen ő is egyike a vadnyugat kevés legendáinak. Arra próbálja rábeszélni, hogy mielőtt végleg leszáll a nyeregből, szálljon szembe egyedül a környéket rettegésben tartó Vad Banda közel kétszáz törvényenkívüli gengszterével.
Stan and Ollie try to deliver the deed to a valuable gold mine to the daughter of a dead prospector. Unfortunately, the daughter's evil guardian is determined to have the gold mine for himself and his saloon-singer wife.
Váratlan érzelemkitörést okoz a telehold a negyvenhez közeledő, csinos brooklyni özvegyasszony egyhangú életében. Pedig Loretta már lemondott az önfeledt boldogságról. Éppen elhatározta, hogy férjhez megy az egyszerű és szeretetreméltó udvarlójához, Johnny Cammarerihez. Megismerkedik azonban Ronnyval, leendő férjének az öccsével. A sógorral töltött szerelmes éjszaka után érzéki szépasszony lesz belőle. Nem csak őt bolondítja meg az égi tünemény, idős rokonai is bejárják a szerelem, a gyönyör és a féltékenység útját.
A H.G. Wells klasszikus sci-fi-regényéből készült film az ötvenes évek táján "divatos" marslakó-mánia egyik első terméke. Amerika lakóit állandó inváziós félelmek gyötörték (aminek reális alapja is volt: az USA és a Szovjetunio közt dúló hidegháború), erre a félelemre építve nagy mozisikereket lehetett elérni. A Világok háborúja monumentális erővel mutatja be, amint a Mars hadserege megszállja a földet.
A Fekete tükör alkotói a világ legpocsékabbul informált kommentátorainak szemüvegén keresztül festenek komikus képet arról az évről, amelynek mindenki a végét várja.
A Wikileaks-alapító Julian Assange életéről forgatott dráma. Daniel Domscheit-Berg, és Julian Assange a világot megrázó információk kiszivárogtatására teszik fel az életüket, később ők alapítják meg a WikiLeaks-et. Főbb szerepekben Benedict Cumberbatch, Daniel Brühl, Laura Linney, Anthony Mackie, David Thewlis, Peter Capaldi, Dan Stevens, Alicia Vikander és Carice van Houten.