A második világháború befejezése után megkezdődött a német háborús bűnösök felelősségre vonása. A megszállt Németországban, Nürnberg városában több per is zajlik. Ezek egyikében négy német bíró áll amerikai bíróság elé. Ezek az emberek teljes mértékben kiszolgálták a náci rendszert. Közülük egyedül Dr. Janning az, aki nem próbálja tagadni a bűnösségét. Mindezt azzal magyarázza, hogy honfitársaihoz hasonlóan ő sem figyelt fel a rémtettek előjeleire. Az ügyben Dan Haywood bíró ítélkezik. Az öreg bíró nehéz helyzetben van, a borzalmak ellenére tárgyilagosnak kell maradnia.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

1914. London. Egy öregedő, részeges bohóc, Calvero megmenti az azonos panzióban lakó táncosnő életét. A lány öngyilkosságot próbált elkövetni, mert betegsége miatt nem tud többé táncolni. De Calvero rájön, paralízisét lelkiismeret-furdalása váltotta ki, hiszen úgy érzi, nővére az ő karrierje miatt áldozta fel magát. A pálya szélére sodródott Calvero mindent elkövet, hogy a lányt ismét talpra állítsa.

A film egy amerikai tévécsatorna életébe nyújt bepillantást. Az egyik legnépszerűbb kommentátort, Howard Beale-t el akarják távolítani, mert esni kezdett a nézettsége. A kétségbeesett férfi élő adásban jelenti be, hogy öngyilkos lesz. Mivel ettől a nézettség látványosan megugrik, a csatorna vezetői elhatározzák, hogy kihasználják Beale hirtelen jött népszerűségét, és egy saját műsort adnak neki, amelyben szabadon átkozhatja a médiát.

Ranse Stoddard és Tom Doniphon közeli barátságba kerülnek, amikor Stoddard a nyugati kisvárosba, Shinboe-ba érkezik seriffnek. A városkát egy Liberty Valance nevű ember és bandája rettegésben tartják. Amikor megtudják, hogy Stoddard nem hajlandó kenőpénzt elfogadni, elhatározzák, hogy elteszik láb alól. Stoddard és Doniphon pedig megfogadják: rendet tesznek Shinboe-ban...

Eddie Felson született biliárdjátékos. S ami még rosszabb, született lókötő. Biliárdteremről biliárdteremre vándorolva keresi a megkopasztani való balekokat. Szinte nincs semmi, amire a pool-asztal mellett ne lenne képes. Csak az a baj, hogy azt hiszi, svindlernek is van olyan jó, mint játékosnak. De abban bizony kispályásnak számít, mivel egyaránt hajlamos a gyermeki naivitásra és a mértéktelen önpusztításra. Ha nem tanulja meg, hogy a nyerés kulcsa a pléhpofa, esélye sincs egyetlen méltó ellenfele, a legyőzhetetlennek tartott Minnesotai Kövér ellen...

James Stewart karrierjének talán legjobb alakítását nyújtja ebben a könnyed, szórakoztató filmben, amely egy Pulitzer-díjas darab alapján készült. Stewart játssza Elwood P. Dowdot, a jól szituált urat, akinek van egy elválaszthatatlan jó barátja, akit csak ő láthat: Harvey, a két méter magas nyúl. Elwood húga, Veta Louise úgy érzi, hogy a férfi Harvey-mániája miatt képtelen férjhez adni a lányát, ezért úgy dönt, hogy beadja őt az elmegyógyintézetbe. Igen ám, de egy fergeteges kavarodás következtében végül Veta Louise kerül be az intézetbe, és most Elwoodra, no meg a répa-rágcsáló „képzeletbeli” barátra vár a feladat, hogy kijuttassa őt onnan, és mindent elsimítson a családi perpatvarban. Eme népszerű klasszikusban nyújtott alakításáért Josephine Hull Oscar-díjat nyert a legjobb női epizódszereplő kategóriájában.

Cassidy bandájának romantikusan megidézett vadnyugati gengsztervilágában a ló riválisaként, a feltartóztathatatlan technikai haladás fura jelképeként jelenik meg a bicikli, amely Tati filmjeiben az emberibb múlt bájos relikviája. Miután a városi bankot megszüntették, mert folyton kirabolták, Butch és barátja, Sundance kölyök arról ábrándoznak: aranyásónak mehetnének Bolíviába, vagy katonának a spanyol háborúba. De felmerül egy jobb ötlet: ha bankot nem lehet rabolni, haladni kell a korral - jöjjenek hát a vonatok!

A gazdag ültetvényes hírében álló Big Daddy Pollitt 65. születésnapját ünnepli. Ez a születésnap azonban nem felhőtlen - az orvos nem sokkal korábban állapította meg a férfiról, hogy rákos. Pollitt két fia, Brick és Gooper családjukkal együtt érkeznek felköszönteni apjukat. Gooper látszólag mintafiú: ő és felesége, Mae már számos unokával ajándékozták meg az öreget, így titokban arra számítanak, hogy nekik jut majd az örökség. Big Daddy kedvence azonban mégis inkább Brick, aki életvitelével éppen ellentéte bátyjának: mióta legjobb barátja öngyilkos lett, szüntelenül iszik és feleségétől is elhidegült, akiről azt gyanítja, hogy megcsalta őt. A születésnapon régi sérelmek, mély érzelmek bukkannak elő és a néző előtt kirajzolódik egy család drámája.

A nácik talán az ördögtől sem féltek, de volt egy férfi, akivel soha nem bírtak, és akinek neve hallatán a hideg futkározott a hátukon. Patton tábornok nehéz ember hírében állt, módszereit, katonáival szemben tanúsított magatartását sokan bírálták, de mindezek a bírálatok eltörpültek stratégiai képességei, elszántsága és hazafisága mellett, melyek sorra segítették hozzá legendás győzelmeihez. Patton volt az, aki kiverte Afrikából a legyőzhetetlennek hitt Rommell hadseregét. A normandiai partraszállás után pedig megállíthatatlanul tört előre Európában. Patton civilként is katona maradt - azt tartotta, hogy már előző életében is harcos volt.Ebből a klasszikus, monumentális filmalkotásból megismerhetjük a férfit, aki győztes hadvezérnek született és akit senki sem ismert igazán. Történetén keresztül megtapasztalhatjuk a második világháború sorsfordító pillanatait is.

William Shakespeare halhatatlan remekművének talán az egyik legsikeresebb és legszebb feldolgozása Franco Zeffirelli filmje. Eredeti helyszínen, Veronában forgatták. A Rómeót és Júliát alakító színészek korukat meghazudtoló hitelességgel és mély átéléssel alakítják a tragikus sorsú szerelmeseket. Ebben a filmben minden együtt van, amit csak elvárhatunk. A díszletek és jelmezek varázslatos reneszánsz hangulatot varázsolnak elénk, míg Nino Rota szép dallamai elandalítanak.

A világhíres amerikai táncos-színész-koreográfus Bob Fosse viszonylag kevés filmet készített, de művei, köztük a Kabaré, a modern musical határkövei. A Broadway-musical adaptációja nem csak óriási kassza- és közönségsiker lett, hanem új stílust is teremtett, a drámai musicalt, ami véget vetett a korábbi, csupán szórakoztatásra szánt musical korszakának. Fosse a varieté-énekesnő és egy angoltanár bonyolult szerelmi történetét történelmi keretbe helyezi. Míg a berlini lakosság az éjszakai lokálban mulat, egyre erősödik a barnaingesek terrorja.

Lewis, a kalandtúrák szakavatott rajongója elviszi három barátját az Appalache-hegységbeli Cahulawassee folyóhoz, mielőtt egy víztározó építése miatt örökre megváltoztatnák a természet képét a környéken. A négy városi férfi gyakorlatlan mozdulatokkal, de annál nagyobb lelkesedéssel száll kenuba a vad folyó felső folyásánál, családjaiktól távol, a természet kihívásaival szembenézve nagy kalandra készülnek. A természet azonban kegyetlen, főleg ha rossz szándékú emberek is járják a civilizációtól távoli erdőséget. Amikor Ed és Bobby elszakadnak társaiktól, egy folyóparti sűrűben két hegyi ember lepi meg őket, puskákkal felszerelve. Rémálomba illő tortúra veszi kezdetét, amelynek csak Lewis és Drew érkezése vet véget. A vizitúra hátralévő részére innentől kezdve a halál árnyéka vetül, és a férfikor felén járó hőseink sokkal komolyabb leckét kapnak abból, mit jelent a küzdelem az életért, mint eredetileg gondolták.

Hildy Johnson a harmincas évek Chicagójában az egyik legjobb újságíró-riporter. Megelégelvén főnöke rigolyáit s az egész újságírást, úgy dönt, hogy megházasodik. Walter Burns, a lap főnöke azonban tudja, mit veszíthet. Minden követ megmozgat, hazudik, tagad, fenyeget és könyörög, csak hogy a házasságot megakadályozza, s Hildyt maradásra bírja. Kiváltképp abban a forró helyzetben, amikor egy ártatlan elitélt akasztására készül egész Chicago.

Az előkelő családból származó Karen férjhez megy unokatestvéréhez, Blixen báróhoz. A házaspár Afrikába, a férfi kenyai ültetvényére költözik. A boldogság nem tart sokáig, a kicsapongó életet élő báró hamarosan szifilisszel fertőzi meg, és elhagyja a feleségét. Karen elhatározza, hogy Afrikában marad, megpróbálja fölvirágoztatni a farmot. Eközben beleszeret Denys Fintsch Hattonba, a nyughatatlan kalandorba. Szerelmük azonban rövid ideig tart, mert a férfi lezuhan a repülőgépével. Ráadásul a kávéültetvény is tönkremegy.

A Broadway vígjátékmestere, Neil Simon adaptálta saját sikerdarabját az ifjú konzervatív ügyvédről és különc menyasszonyáról e klasszikus filmhez. Robert Redford maga az egyenesség. Jane Fonda pedig újdonsült felesége, aki életét az örömök hajszolásának szenteli. Ahogy a mézeshetek extázisa átadja helyét az otthonteremtés valóságának egy ötemeletes, lift nélküli házban, a házasság harmóniája komikus civódásba fordul. Az anyós jámboran panaszkodik. A feljebb lakó középkorú nőcsábász flörtöl. Az örömből kín lesz. Semmi kétség, hogy a film végére a fiatalok kibékülve csókolóznak majd és az sem kérdéses, hogy az anya és a szomszéd egymásra találnak.

A hatvanas évek eleje az ártatlanság évei voltak Amerikában, mielőtt Vietnam, a korrupció és a kábítószer mindent megváltoztatott. A középosztálybeli, kisvárosi fiatalok egyetlen szórakozása az autó, a szex és a rockzene. Miközben bömböl a rádióból a rock and roll, a főutcán autóznak föl-alá a papa autójával, nőre vadászva. Két jó barát elhatározza, hogy mielőtt másnap reggel elutaznak a főiskolára, még egyszer utoljára ők lesznek az éjszaka császárai. A lazán összekapcsolódó epizódokból álló történet valamennyi főszereplője egyetlen éjszaka találkozik a nagy változással.

San Franciscóban a világ legmagasabb felhőkarcolójának átadására készülnek. Az eseményre a felső tízezer képviselőin túl hivatalos mindenki, aki részt vett a gigantikus épület megalkotásában. A figyelmetlen és hanyag kivitelezés azonban már az első éjszakán soha nem látott tragédiát okoz. A 81. emelet egyik eldugott raktárhelyiségében egy zárlatos kábel tüzet okoz, amely viharos sebességgel terjed és falja fel az épületet, halált hozva minden benn tartózkodóra. A bennrekedtek csak az épület bátor tervezőjére, Doug Roberts-re és a lehetetlent nem ismerõ, O'Hallorhan parancsnok vezette tűzoltókra számíthatnak.

A hatvanas évek végén két egyetemista feltöri az egyik bank számítógépes védelmi rendszerét. Cosmo börtönbe kerül, míg társának, Bishopnak sikerül eltűnnie a törvény szeme elől. Húsz évvel később Bishop egy a biztonsági rendszerek tesztelésére szakosodott vállalkozást vezet. A heckercsapat tagja a volt CIA-ügynök, az elektronikus kütyük specialistája, az ifjú zseni és a vak hangmérnök. A múltja azonban kísérteni kezdi Bishopot. A kormányügynökök megzsarolják, hogy végezzen el nekik egy titkos feladatot.

Az okos és jóképű Jay Gatsby alacsony sorból, nem egészen tisztességes úton küzdötte föl magát a hatalmasok közé. Mégsem boldog, mert szakított a régi, nagy szerelmével. Gatsby a vagyonát arra használja, hogy megbecsülést vívjon ki magának a felső tízezer tagjai között. Ezért vásárolt házat Long Islanden, ezért rendez minden adandó alkalommal egzotikus partikat. Az egyik ilyen összejövetelen találkozik Daisyvel. A nő nyomban megtetszik neki, elhatározza, hogy megszerzi magának. Sikerrel jár, csakhogy Daisy férjes asszony.