Paul Edgecomb börtönőrként szolgál a Cold Mountain fegyház siralomházában a múlt század harmincas éveiben. Az E blokkban halálraítéltek várják, hogy végig menjenek a halálsoron - a folyosón, amely a villamosszékhez vezet. Edgecomb úgy gondolja, már semmilyen meglepetés sem érheti. Ám minden megváltozik, amikor új rab érkezik az E blokkba. Az óriás termetű fekete férfit, John Coffeyt az esküdtszék két fehér gyermek meggyilkolásáért ítélte halálra. A férfi azonban egyáltalán nem tűnik gyilkosnak, sőt, egészen különös képességekkel rendelkezik.

A film egy fiatal testvérpár szívszorító sorsát követi végig a második világháború sújtotta Japánban. Szeita és alig négyéves kishúga, Szecukó apja egy hadihajón szolgál, amikor anyjuk életét veszti bombázás okozta tűzvészben. A két árva egyik nagynénjükhez kerül, ám hamarosan kiderül, hogy a háborúban elszegényedett, bizalmatlanná vált társadalomban csak magukra számíthatnak, és kénytelenek egyedül szembenézni a háború poklával. A fenyegető éhség és a bombázók árnyékában csak a szentjánosbogarak halvány fénye képes a reményt életben tartani. A Szentjánosbogarak sírja minden idők egyik legmegrázóbb háborús filmje a Ghibli stúdió Chihiro Szellemországban, A vándorló palota alkotóitól, ami az animáció páratlan erejével képes a gyermeki ártatlanságot és akaratot szembeállítani a világégés borzalmaival és a társadalom közönyével.

Nem volt még őrültebb, veszélyesebb és viccesebb antihős a képregényvilágban. De hogyan lett Jokerből Joker, a komor Batman örök ellensége és ellentéte? Ez a történet megmutatja, miképpen válhat egy ártatlan lúzerből világok felforgatója, hadseregek legyőzője és szuperhősök méltó ellenfele.

Néhány norvég kutatóval való összeütközés után az amerikai Antarktisz-kutató állomás tagjai befogadnak egy szánhúzó kutyát. A befogadott eb azonban szörnyű átalakuláson megy keresztül, a testébe ugyanis idegen organizmus költözött. Felderítő csapat indul a szomszédos norvég telepre, ahol a romok és halottak mellett az amerikaiak egy jégből kiásott űrhajóroncsra bukkannak. Nyilvánvalóvá válik, hogy amikor a járművet felszínre hozták, az utasa elszabadult és bármilyen alakot képes felölteni. Miközben beköszönt a rideg sarki tél, rettegés költözik az amerikai bázisra.

A távoli jövőben, a bolygóközi királyságok korában járunk. A királyságok az Arrakis bolygó feletti uralomért harcolnak, de a naprendszereken átívelő cselszövések, háborúk és politikai manőverek közepette van egy ember, aki talán békét hozhat az univerzumnak. De ehhez harcolnia kell.

Egy régi filmstúdió bezárása után egy riporter lenyomozza annak egykori legnagyobb sztárját, a 30 éve visszahúzódó életet élő színésznőt, Chiyoko Fujiwarát. A nő mesélni kezd életéről és karrierjéről - mindkettőnek egy rég elveszett, és most a riporter által hozzá visszajuttatott kulcs áll a középpontjában, amit még lánykorában kapott egy menekülő forradalmártól. Chiyoko ezután lett színésznő, azzal az egyetlen motivációval, hogy könnyebben találhassa meg a férfit, akibe beleszeretett. Szerepei és életének valódi eseményei összemosódnak a rendhagyó, kalandos, évtizedeken átívelő szerelmi történetben, amelyben gondolatban a riporter és operatőre is elkísérik őt.

A történet az 50-es években játszódik egy újonnan épült lakótömbben, ahol néhány család él kis elszeparált házikókban. Eleinte az eltűnt bérleti díj jelenti a fő szálat, később pedig az egyik család két fiának a csendfogadalma, amit a többi lakó (nem ismervén a miértet) természetesen félreért. Az egyre többek által beszélt angol nyelv hoz össze egy kezdődő románcot (melynek egyik szereplője az 50-es évek legszebb japán színésznője, a Setsuko-t alakító Kuga Yoshiko), valamint az amerikaiaktól átvett TV technológia is szerves részét képezi a sztorinak, mert a két gyerek TV-t akar otthonra, míg a szülők ellenzik ezt, mondván a TV 100 millió idióta országává teszi Japánt. (kilencesterv.com)

A bűnözés elleni küzdelem második évében Batman olyan korrupciót tár fel Gotham Cityben, amely a saját családjához kötődik, miközben szembesül a Rébusz néven ismert sorozatgyilkossal.

A fiatal apácanövendék, Viridiana meglátogatja nagybátyját, Don Jaime-t vidéki birtokán. Don Jaime évtizedek óta özvegy, felesége a nászéjszakán halt meg. Az idős férfinek megtetszik az unokahúga és megkéri a lány kezét. Viridiana felháborodottan utasítja vissza nagybátyja házassági ajánlatát. Don Jaime és Ramona, a szobalánya ekkor altatót adnak be a lánynak, azért, hogy álmában a férfi megerőszakolja, így kötve magához Viridiánát. Don Jaime azonban ezt nem teszi meg...

Biancát hiába hívják randira a környék legmenőbb srácai. Nem mintha túlságosan tartózkodó lenne, de morc apja a fejébe vette, hogy míg Bianca nővére, Kat otthon ül, húgának is tilos a bulizás. Kat azonban kiállhatatlan, goromba pokróc, nincs senki, aki ki merne kezdeni vele. Amíg színre nem lép egy srác, aki jobban akarja Biancát a többieknél. A csöppet sem szent cél érdekében felbéreli Patrick Veronát, ezt a rejtélyes múltú, rettenthetetlennek látszó fiatalembert, hogy csábítsa el a mogorva Katet. A terv nem egyszerű, de végrehajtása sokkal bonyolultabb. Újabb szerelmes ifjoncok kerülnek elő, a párok kicsit átrendeződnek, senki nem ért semmit és végül hátha mindenki rátalál arra, akit megérdemel.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kastély, ahonnan mindig zeneszó hallatszott. Ebben a kastélyban nem egy, még csak nem is kettő, hanem tizenkét hercegnő élt édesapjával, a Királlyal. A legalacsonyabbtól kezdve a legmagasabbig, mind a tizenkét hercegnő imádott táncolni. A legnagyszerűbb táncos mégis a hetedik hercegnő volt, Barbie. A Királyt az energikus hercegkisasszonyok nevelése nagyon kifárasztotta, így unokatestvére, Rowena segítségét kérte. A kapzsi Rowena a hercegkisasszonyok megnevelése érdekében rövid idő alatt kiűzte az örömöt a kastélyból. Nem volt több tánc, se zene, se mulatság! Barbie azonban felfedezett egy titkos átjárót egy varázslatos világba.

New York, 1890. Mrs. Dolly Levi egy csinos, fiatalon megözvegyült asszony. Férjével ideális szerelemben éltek, halála óta magányos. Házasságközvetítésből és afféle „mindenben tudok segíteni” szolgáltatásból él. Egyik ügyfele egy nehéz természetű, zsémbes yonkers-i terménykereskedő, Horace Vandergelder, akinek már kinézte a párját egy női kalapüzlet tulajdonosnője, Irene Molloy személyében. Horace a nősüléssel azonban inkább kiszolgálót, mintsem szerelmet keres. Dolly elhatározza, ideje véget vetni a magánynak, Horace némi megnevelés után ideális férj lesz számára. Szövevényes tervet dolgoz ki, melynek során mindenki megtalálja párját.

Vincent Price a milliomos playboy, Frederick Loren szerepében egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtja e horror klasszikusban. Öt idegent hív meg egy kis játékra ódon, hátborzongató kastélyába, felesége szórakoztatására, születésnapja alkalmából. Loren fejenként tízezer dollárt ajánl fel mindenkinek, aki hajnalig kitart a házban. A látogatók nem is sejtik, hogy az éjszaka előrehaladtával a kísértetház egyre több csapdával és rémisztő berendezéssel teszi majd próbára tűrőképességüket, és semmi sem garantálja, hogy élve érik meg a reggelt. Azonban a vendégek között van Loren feleségének szeretője is, ketten, ezen éjszakát akarják felhasználni, hogy végezzenek a ház urával.

Maguk mögött hagyva régi életüket egy kis család vidékre költözik, ahol legkisebb lányuk mellé dadust fogadnak. Az idős hölgy hamar elnyeri a család bizalmát, ám fiuknak hamar szemet szúr a nő különös viselkedése.

Deke egy kiégett Kern megyei seriffhelyettes, aki szövetkezik az LASD kiváló nyomozójával, Baxterrel, hogy együttes erővel kézre kerítsenek egy vérszomjas sorozatgyilkos, aki sorra szedi az áldozatait. Deke 'szaglása' az apró jelekre kísértetiesen pontosnak bizonyul, azonban úgy tűnik, a nyomozás sikerességéhez kénytelen megkerülni néhány erkölcsi szabályt, ami Baxtert morális dilemmába sodorja. Deke-nek nem csak az ügy részleteit kell feltárnia, de el kell számolni saját, sötét múltbéli titkával is.

Anthony és barátnője, Brianna beköltöznek egy tetőtérbe Cabrini-Green területén. Egy véletlen találkozás során Anthony megtudja a helyi legenda mögötti igaz történetet. Ezt festményei témájaként használva, tudtán kívül ajtót nyit a múlt felé, amely kikezdi józan eszét, és felszabadítja az erőszak újabb hullámát.

Öt éve már, hogy Nancy Thompsont rémálmok gyötörték az Elm utcában, s közben a házba új lakók költöztek. Jesse-t a beköltözés pillanatától kezdve rémálmok gyötrik, de a szülei nem aggódnak, azt hiszik, hogy csak a beilleszkedés nehézségei viselik meg a fiút. Jesse új barátnőjéhez, Lisához fordul, és lassan összeáll a kép az épület lidérces múltjáról és Freddy Kruegerről, akit már évekkel korábban meggyilkoltak. Hiába tudják azonban, hogy Freddy már nem él, a fiú úgy érzi, hogy férfi sötét, titokzatos, gyilkos énje egyre inkább elhatalmasodik benne.

Az egyetlen túlélõ Sally Hardesty nagybátyja Lefty Enright bosszút esküdött, hogy nem nyugszik, ameddig Bõrpofáékat el nem kapja, már csak meg kéne találnia õket. Bõrpofa és családja ezúttal egy elhagyott vidámparkba fészkeli be magát. Lefty útja a halál barlangjába vezet, ahol az áldozatok egy rémálombeli vállalkozás elengedhetetlen kellékei...

A szőrös teniszlabdára emlékeztető, csintalannak tűnő, ám roppant rosszindulatú földönkívüliek nem mondtak le tervükről, hogy mindent fölzabálnak Földünkön, az embereket is beleértve. Ezúttal az egyik lepusztult New York-i lakóházat szemelték ki maguknak, ott húzzák meg magukat. Persze nem nyughatnak! Féktelen étvágyuknak a lakók látják a kárát, akik érthető módon rossz néven veszik, hogy a tévéből ellesett ötletekkel terrorizálják őket. Az összecsapás kimenetele azonban aligha lehet kétséges, a kétségbesett lakók a ház tetejére menekülnek.