Egy tüntetés után a köztiszteletben álló elenzéki beállítottságú egyetemi tanár egy balesetben meghal. Az eset kivizsgálásával egy tapasztalatlan vizsgálóbírót bíznak meg, aki kutatásai eredményeként rájön, hogy a baleset csak látszat, és a politikust meggyilkolták. Az összeesküvés a legfelső katonai és kormánykörökig nyúlik vissza, azonban a nyomozás során a tettesek és a nyomok eltüntetőinek kilétére is fény derül.
Boone (Denzel Washington) kiváló amerikai futballedző hírében álló fekete tanárember. 1971-ben a virginiai Alexandria városában megkezdik a faji elkülönítés felszámolását, amelynek jegyében összevonnak két iskolát. Az amúgy is meglévő feszültségeket tetézik Boone kinevezésével az egységes csapat élére. A fehér fiúk korábban sorra nyerték a meccseket, nehezen fogadják el az új színesbőrű edző utasításait. Az edzőtáborok eleinte botrányos verekedésektől hangosak, de a srácok lassan rájönnek, hogy az egymás elleni gyűlölet felesleges. Jól szerepelnek a bajnokságban, de a legfontosabb meccs előtt a kapitány autóbalesetet szenved. A Titánok csapatának most igazi egységet kell mutatnia.
Sorrentino filmjében egy olyan ember portéját festi meg, akinek története egyszerre bűvöli el, és kényszeríti megvetésre a nézőt. A film főhőse, Gulio Andreotti, aki hét alkalommal volt miniszterelnök, 25 alkalommal töltött be miniszteri posztot és akinek gúnynevei között olyanok szerepelnek, mint: a Halhatatlan, a Szfinx, a Szalamandra, Fekete Pápa, vagy a Sötétség és Örökkévalóság Ura. A barokkosan sűrű cselekmény 60 év zajos, dühvel teli olasz történelme a Kereszténydemokrata Párt első kormányzásától napjainkig.
A huszadik század kezdetén született egy fiú Angliában, egy nagyon szegény családban. A kisfiúra azonban nagy jövő vár, hiszen mint Charlie Chaplin, a világ egyik legnagyobb szórakoztató komikusává válik. Richard Attenborough, az életrajzi tablók nagymestere, ezúttal a filmtörténet talán legnagyobb figuráját tűzte kameravégre. Charlie Chaplin, századunk zseniális nevettetője kalandregénybe illő életet élt. A nagy komikus pályáját feldolgozó film persze vígjátéki elemekben sem szűkölködik, de nem hiányoznak a tragikus sorsfordulók, sőt a krimibe illő hajszák sem. A címszerepben Robert Downey Jr., parádés alakítása látható, de méltó társa Dan Aykroyd, Anthony Hopkins és Geraldine Chaplin is.
Tracy Flick az egyik legértelmesebb diák a Carver High-ban, s az egyetlen, akinek tanárával van viszonya. A másik tanár, McAllister úr, felesége legjobb barátnõjével találkozgat titokban. A suliválasztások hamarosan elkezdõdnek és Tracy a legesélyesebb erre a címre, hiszen Õ mindig mindenhol nyerõ pozícióban van. McAllister ráveszi Paul-t, hogy induljon Tracy ellen, s versenyezzenek fej-fej mellett. Tammy, Paul leszbikus húga is eltökélten ringbe száll, hogy revansot vegyen. Vajon ki nyeri meg a választást idén?
A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.
1931-ben egy fiatal spanyol katona Fernando a hadsereggel egy sivatagban találja magát, ahol hamarosan összebarátkozik egy idős férfival a helyi faluban. A férfinek négy lánya van; Rocio, Violeta, Clara és Luz. A gond csak az, hogy a fiú mind a négy lányba beleszeretett és a lányok is viszont szeretik. Most már csak azt kell eldöntenie, hogy melyiket válassza.
Jerry nem emlékszik saját múltjára, csak halvány sejtései vannak, amelyek félelemmel töltik el. Taxisofőrként dolgozik, ügyfeleit útközben alaposan lefárasztja összeesküvés-elméleteivel. Szerinte minden mindennel összefügg, és sötét erők lapulnak a történések mögött. Szabadidejében saját kis újságot szerkeszt, hogy felhívja az emberek figyelmét. Egy csinos ügyvédnőhöz próbálja eljuttatni nézeteit, sikertelenül. Jerryt a titokzatos Dr. Jonas elrabolja, aki kormányzati pszichiáterként felfigyel a szokatlanul túlbuzgó sofőrre. Félbehagyott szupertitkos kísérlet körvonalai rajzolódnak ki, Jerry emlékei lassan összeállnak. Megmenekülése után az ügyvédnő kénytelen hinni a tényeknek: az ügy megoldása apja gyilkosságának és saját múltjának megértéséhez is elvezethet.
Az Öböl-háború poklában Serling ezredes végzetes hibát követ el: véletlenül saját katonái ellen ad ki tűzparancsot. Azonnal lefokozzák, irodai munkára rendelik és a kitüntetési rutinügyeket bízzák rá. Ám egy hősi halott aktáit kitöltve Serling valami furcsaságra bukkan. Karen Walden kapitány kitüntetése azért különleges, mert ő lenne az első nő, aki megkapja a Hűség érdemérmet. Walden emberei azonban egymásnak ellentmondó vallomásokat tettek arról, mi is történt valójában a kapitány életét követelő akció során. Vajon milyen titok lappang a háttérben?
1968. június 4-én, a kaliforniai elnöki előválasztás napján a Los Angeles-i Ambassador Hotel a hatvanas évek végi Amerika keresztmetszete. A társadalmi ranglétra tetején és alján állók, a faji és nemi egyenlőtlenségek ellen és mellett tudatosan vagy öntudatlanul kiállók, a vietnami háború elől különböző módokon menekülő fiatalok, elnyomók és elnyomottak. Minden különbség ellenére egyvalami mégis közös bennük, a várakozás és a remény, a zűrzavaros Amerikát talán végre újra egyesíteni képes Robert F. Kennedy, vagyis Bobby személyében.Robert Francis "Bobby" Kennedy az 1968. június 6-án, a Los Angeles-i Ambassador Hotelben elkövetett merénylet áldozata lett. Egy 24 éves férfi, Sirhan Sirhan közvetlen közelről több lövést, köztük egy fejlövést is leadott a 43 éves New York-i szenátorra, a Demokrata Párt elnökjelöltjére, aki nagy eséllyel indult az Egyesült Államok elnöki székéért. (port.hu)
A kiégett Bulworth szenátor életbiztosítást köt, majd bérgyilkost fogad, hogy végezzen vele. Ettől kezdve csak igazat hajlandó mondani, azt is kizárólag rappelve. A hatás elementáris, a nép imádja, s a csinos polgárjogi aktivista, Nina kegyeit is elnyeri. Szólni kéne a gyilkosnak: sztornózza a megbízást.
Robert Scott különleges ügynök küldetése, hogy megtalálja az elnök elrabolt lányát, mielőtt a dolog kipattanna és a sajtó tudomására jutna. Ezúttal a Szövetségiek és a CIA együttműködésével Scott felderít egy bűnszövetkezetet, ami prostitúcióra kényszeríti az elrabolt lányokat és aminek köze lehet az elnök lányához is... vagy csak az első nyoma egy életveszélyes összeesküvésnek, aminek a szálai a legfelsőbb szintekre vezetnek.
Tom O'Meara átlagos New York-i rendőr, átlagos családdal és az átlagosnál mélyebb érzelmekkel. Ezek az érzelmek motiválják akkor is, amikor megesik a szíve egy magányos északír emigránson, Rory Devaney-n, és úgy dönt, a családjába fogadja. Tom közvetlen környezete a házigazdához hasonlóan nemcsak befogadja, de meg is szereti az új jövevényt, a fiú pedig mindent megtesz azért, hogy meghálálja a bizalmat. Rory igazi múltja azonban mindvégig rejtve marad a rendőr előtt, mint ahogyan az ok is, amely őt Amerikába hozta... Egyszer azonban minden titokról fellebben a fátyol. Tom is megtudja az igazságot: a fiú személyében valóságos időzített bombát vett a házába, hiszen Rory a század legveszedelmesebb terroristáinak egyike.
Ragis nyomozó szentül hiszi, hogy Washingtonban leszolgált évei után gyilkossági ügyben neki már nem lehet meglepetéssel szolgálni. Téved. A Fehér Házba hívják, ahol fiatal nő holttestére bukkantak. Az elnöki rezidenciában más az ügymenet, mint a főváros utcáin: a titkosszolgálat emberei gátlástalanul hágják át a törvényeket, eltüntetik a bizonyítékokat.
A történet egy közönségesnek tűnő reggelen kezdődik, melyen New York egy feketék lakta negyedében tűzpárbaj tör ki egy drogkereskedő és az őt üldöző rendőrtiszt között, és a lövöldözésben egy kisfiú életét veszti. Csak John Pappas, a város idealista polgármestere lélekjelenlétének köszönhető, hogy sikerül a faji villongásokat megfékezni. Úgy tűnik, minden rendben van. Csakhogy Pappas lelkes jobbkezének, az ifjú és még naívabb Kevin Calhounnak feltűnik egy apróság: hogy mit keresett az utcán az a drogkereskedő, történetesen a helyi maffiafőnök fia, aki éppen próbaidősen volt szabadlábon egy olyan bűntényért, amiért 10-20 év börtön járt volna. És megjelenik a lelőtt rendőr özvegye is...
A Nyugatról álmodozva Borjana semmiképp sem akar gyereket vállalni a kommunista Bulgáriában, ám 1979-ben mégis megszületik lánya, Viktoria. A csecsemőnek rejtélyes módon hiányzik a köldöke, ezért azonnal kikiáltják az Évtized Gyermekének, és Viktoriát kilenc éves koráig tejben-vajban füröszti állam anyácska. A kommunizmus bukásával aztán Viktoria aranyéletének is vége szakad. A három részben elmesélt, több évtizedet átfogó történet egyszerre intim és nagyszabású anya-lánya történet, valamint szarkasztikus humorú, filozófiai tanmese, mely szélesebb történelmi perspektívából mutatja a kommunizmust és az európai rendszerváltozások eseményeit.