Louise csinos, talpraesett, kemény nő, pincérnőként dolgozik. Barátnője, Thelma viszont visszafogott és elkeseredett, belefáradt a háziasszony szerepébe. Louise rábírja Thelmát, hogy rúgjanak ki a hámból, ruccanjanak ki a hétvégén, hogy elfelejtse a mindennapok gondjait. A két barátnő útja kellemesen indul, ám egy váratlan esemény örökre megváltoztatja az életüket. Amikor az egyik bárban megismert férfi meg akarja erőszakolni Thelmát, Louise agyonlövi a fickót. Ettől kezdve állandó menekülés az életük.
Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.
Peter (Ron Livingston) és két haverja, Samir (Ajay Naid) és Michael (David Herman) egy hatalmas cég hatalmas irodájában robotolnak, és akár hetente tizenöt percet is eltöltenek hasznos munkával. Azon törik a fejüket, hogyan állhatnának bosszút életük megnyomorítóján: a Hivatalon. Peter felkeres egy feszültségenyhítő terapeutát, ám a kezelésen gutaütést kap. Ettől kezdve nem érdekli semmi: lazán megmondja a véleményét a főnökeinek, kedvére pecázni jár, íróasztalán pedig halat belez. Sőt, már az iratgyűjtőit sem tiszteli.
A görög-perzsa háborúban a görögök Marathon mellett i. e. 490-ben megállították az ellenséget. Tíz évvel később Xerxes vezeti az újabb perzsa támadást. A poliszok Spárta, Athén és Korinthosz vezetésével szövetkeznek. Az első összecsapásra a Thermopülai-szorosnál kerül sor, amelyet Leonidas spártai király véd a néhány ezer fős seregével. Amikor a perzsák a hátukba kerülnek, elbocsátja a segédcsapatokat és háromszáz katonájával az utolsó leheletéig harcol. Önfeláldozásuk nem volt hiábavaló, időt adott a görög seregek egyesüléséhez.
A Lisbon család egy michigani kisvárosban él. A családfő - egy ügyefogyott matematikatanár- nem igazán foglalkozik öt lánya nevelésével. Nem úgy a vallásos és zsarnoki anya, aki tiltások és parancsok segítségével irányítja a lányok életét. Monoton, rendezett életüket szörnyű tragédia rázza meg: a legfiatalabb lány, a tizenhárom éves Cecil öngyilkos lesz. Senki sem ismeri a lány kétségbeesett tettének indokát. A Lisbon család érzelmeit elfojtva megpróbál visszazökkenni a mindennapi élet medrébe, ám idővel kiderül, hogy ez lehetetlen.
Enid és Rebecca végig jó barátnők voltak a gimnáziumi évek során. Az érettségi után hirtelen űrt éreznek maguk körül, nemigen mernek belépni a felelősségteljes felnőttek világába. Az a világ, amit kínálnak, számukra unalmas és ezerszer látott a régi filmekben. Rebecca nem akar ráállni szülei akaratára és az ország másik végében egyetemre járni. Inkább elmegy dolgozni. Enid szerelmes lesz egy furcsa fiúba, de egyszer csak megjelenik Josh, akibe mindkét lány egyszerre zúg bele. Innentől barátságuk kemény próbatétel elé néz és a csalódás hatására törékenyebbnek, kiábrándítóbbnak bizonyul, mintsem hitték volna...
Helen Keller (Hallie Kate Eisenberg) halmozottan hátrányos lány, akit kezelhetetlen állapota miatt szülei teljesen elzárnak a külvilágtól. Helen csupán dührohamaival képes kommunikálni és ezért szülei már az intézeti elhelyezésén gondolkoznak. Ekkor lép be az életükbe Anne Sullivan (Alison Elliott), a gyengén látó tanárnő, akiben megvan a beleérző képesség és a türelem kellő elegye, hogy Helent visszahozza ebbe a világba. A szülők eleinte ellenzik a tanárnő módszereit, ám hamarosan meglepve tapasztalják a bámulatos eredményt.
Két szöuli diáklány igencsak rendhagyó módját választja annak, hogy megkeressék az európai útjukra szükséges pénzt: Jae-yeong amatőr prostituáltként férfiakkal bújik ágyba, Yeo-jin pedig beszerzi a kuncsaftokat, és kezeli a pénzt. Amikor azonban Jae-young meghal, a tragikus eset kiváltotta sokk következtében Yeo-jin úgy dönt, kiengesztelés gyanánt felkínálja magát korábbi ügyfeleiknek, és visszafizeti pénzüket is. Csakhogy Yeo-jin nyomozó apja a rendőrségnél véletlenül fény derít rá, mit csinált a lánya a tanítás utáni órákban...
A rendezőnő maga alakítja Christine Jespersont, a feltörekvő művészt, aki akadozó karrierje ápolása mellett öregeket szállít taxijával. Fennmaradó idejében kétségbeesetten próbálja felhívni magára a művészvilág és Richard Swersey figyelmét, akiben a nagy remények kis önbecsüléssel párosulnak. A nemrég facérrá vált cipőbolti eladó két fia is váratlan kapcsolatokba gabalyodik: a hétéves Robby női szíveket ápol az interneten, míg a tizennégy éves Peter közömbösen szemléli a szomszéd lányok szexuális játékait.
A fiatal Jenny (Hanna Herzsprung) számára véget ért az élet. Megölt egy embert. Bármikor képes lenne újra megtenni. Mikor egy 80 éves zongoratanárnő felfedezi a lány erőszakos viselkedése mögé rejtett titkait és álmait, elhatározza, hogy tanítványául fogadja, és újra előhívja belőle azt a zenei csodagyereket, aki valaha volt. Chris Kraus második filmjében egy elképzelhetetlen kapcsolatról mesél. Traude Krüger (Monica Bleibtrau) hat éve ad zongoraórákat egy női börtönben. Eddig senki nem vette komolyan, ám amikor kezelésbe veszi az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt és megzabolázhatatlannak tartott Jenny-t, kettejük között furcsa kötődés alakul ki. Traude felismeri a lányban rejlő tehetséget, és úgy dönt, elindítja őt egy zongoraversenyen, amit a börtön falain kívül rendeznek.
Jack Foley több bankot rabolt fegyver nélkül, mint bárki más. Háromszor kapták el, amikor nem volt szerencséje menekülés közben. Három évtizedet kellene letöltenie. Minden nap szökéséről, az utolsó nagy balhéról és új életéről álmodozik. A szökés pillanatában egy nyomozónő kerül Jack és társa, Buddy útjába. Túszként magukkal viszik. Karen Sisco becsületes nyomozócsaládból való, minden alkalmat megragad fogvatartói terveinek meghiúsítására. Az első menet döntetlent hoz, de már késő: Jack rabul ejtette szívét. A következő randevún Detroitban viszont már túl sokan akarnak velük lenni.
Az őrült Grigorij Raszputyin azért teremtette meg Pokolfajzatot a második világháború alatt a pokol tüzében, hogy a gonoszt szolgálja. A fiút a szövetségesek mentették meg Broom professzor, a Paranormális Kutatás és Védelem Hivatal alapítója vezetésével. A professzor fiaként nevelte fel, és segített előhívni különleges, paranormális képességeit. Pokolfajzat a telepatikus képességekkel rendelkező Mer-Man Abe Sapiennel és Liz Shermannal együtt felveszi a harcot Raszputyin ellen, aki szeretné őt visszacsábítsa a rossz oldalra, hogy erejét felhasználva döntő csapást mérjen a Földre.