Talán nem túlzás azt állítani, hogy az új évezred egyik legjobb filmje volt a 2002-es Isten városa. A brazil utcák brutális hétköznapjai még számtalan hasonlóan ütős sztorival ellátták a készítőket, így nem csoda, hogy szinte rögtön készült a folytatás tévésorozat formájában. A City of Men (Az emberek városa) 4 évadot ért meg és egyik főszereplőjét, Douglas Silvát még Emmy-díjra is jelölték érte. Silva figurája áll a középpontjában a tévésorozatra ápülő új mozifilmnek is, ami szintén a City of Men címet viseli.

2001 szeptemberében négy muszlim fiatal útnak indul otthonából, az angliai Tipton városából Pakisztánba, hogy részt vegyenek barátjuk esküvőjén. Közülük hárman két és fél évvel később érkeznek haza. Ami ez alatt az idő alatt történt velük, az a legmerészebb képzeletet is felülmúlja. A fiatalokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy rossz időben voltak rossz helyen, az amerikai hadsereg foglyul ejti Afganisztánban, és a guantanamo-i fogolytáborba szállítja. Hiába állítják, hogy ártatlanok, az amerikaiak nem engedik őket szabadon, úgy bánnak velük, mint a terroristákkal. Az örökkévalóságnak tűnő idő alatt rendszeresen kínozzák, és válogatott bűntettekkel vádolják őket. Amikor előkerül egy videokazetta Osama Bin Laden-ről, fogva tartóik azt állítják, hogy a fiúk rajta vannak a felvételeken. Szinte a véletlennek köszönhető, hogy egy régi angliai rendőrségi ügy tisztázza őket a vádak alól, és a fiatalemberek 2004 tavaszán hazatérhetnek Angliába.

A film a második világháborús dán ellenállásról emlékezik meg, szimpatikus északi szárazsággal és minimális pátosszal. A cím az ellenállás két fontos alakját, az égő vörös hajáról Lángnak nevezett Bent Faurschou-Hviidet és állandóan savanyú ábrázatáról Citromnak becézett Jørgen Haagen Schmith-et jelenti, akik feladva karriert, családot,fegyverrel, gerilla-harcmodorban szálltak szembe az országot megszálló náci német hadsereggel, valamint az őket támogató dán kollaboránsokkal.

Egy konfliktusokkal és feszültségekkel teli, darabokra hullott ír család története, ahol Terry, az idősebbik fiú agresszíven és erőszakosan lázad a világ és családja ellen. Legtöbb idejét barátjával tölti, miközben állandóan próbára teszi öccsét, Cole-t, akitől távol állnak az alvilági dolgok. Cole, bátyjával szemben, a baseballról álmodozik, folyamatosan gyakorol, majd új középiskolába kerülve rendszeresen edz, végül bekerül a csapatba. Az edző külön felfigyel tehetségére. Hamarosan munkát is talál egy étteremben, majd megismerkedik egy lánnyal, akivel azonban az első találkozás kissé balul sül el.

Apja halála után Little Voice - rövidítve LV - visszavonul a házuk padlására, és ettől kezdve soha nem megy ki, és szinte soha meg nem szólal. Csak ül a szobában, és az apja lemezgyűjteményét hallgatja, Judy Garland, Shirley Bassey és más híres énekesnők lemezeit, dalait. Éjszaka pedig ő maga is dalra fakad, tökéletesen utánozva a régi előadókat. Egy nap meghallja az énekét a nagydumájú, ám sikertelen tehetségkutató. Meggyőzi, milyen tehetséges, és eintézi, hogy felléphessen az éjszakai klubban.

Az 55 éve született Fassbinder korai - az Antitheater ihlette - kamarafilmje München egyik elővárosában játszódik a hatvanas évek végén. Főszereplői nagyrészt munkanélküli fiatalok, négy pár, akik azért alkalmilag partnert is cserélnek egymás között. Bérházak hátsó udvarán, játszótereken, bárokban, lakásokban mulattatják céltalanul az időt: veszekednek, isznak, unatkoznak, mígnem egy görög vendégmunkás fiú kerül be a társaságukba...

Az éveken át tartó kitartó munka meghozza gyümölcsét, Dick Harper a média óriáscég alelnöke lesz. Ám a cég váratlanul összeomlik és Dicknek mennie kell. Még pénzt sem tudott félretenni a borús napokra. Most viszont zuhog, mintha dézsából öntenék. Dick és neje, Jane rettegve nézi, amint a csinos külvárosi otthonuk és az autóik elúsznak, az érdekbarátaik eltűnnek mellőlük. A korrupt munkaadója példáján felbuzdulva Dicknek ragyogó ötlete támad: ha a főnöke lopott, talán ő is célt érhet hasonló módszerrel. Frissen szerzett tudományával Dick és Jane kacagtató bosszúhadjáratba kezd.

Finn, a menő fotós zaklatott életet él Düsseldorfban, a Rajna-menti nagyvárosban. Az éjszakái nyugtalanul telnek, a mobilja sosincs kikapcsolva, a fejhallgatójából állandóan bömböl a zene. Azután egy napon, divatfotózás során olyan esemény történik, ami arra készteti, hogy átgondolja, átértékelje egész addigi életét. Olaszországba, Palermóba utazik, hogy elszakadjon régi önmagától és végleg lezárja a múltját. A városban találkozik egy lánnyal, Flaviával és ez a találkozás új reményt, új életet jelent számára. Előtte azonban még szembe kell néznie a halállal.

A film három különböző történetre oszlik, melyben ugyanazokkal az emberekkel találkozhatunk. A rab egy bajba jutott tévésztár történetét meséli el, aki házi őrizet alá kerül, és sajtóreferense valamint szomszédnője jelenti az egyetlen kapcsolatot számára a külvilággal. A Valóságshow egy félórás színfalak mögötti videóra emlékeztet, amelyben egy internetes reality show kulisszatitkaira kapunk rálátást. Végül a Tudás, melynek középpontjában egy elismert videójáték-designer és családja van, akiknek az autója lerobban egy erdő középen. Azonban a misztikus, csavaros és megdöbbentő események, azaz a film igazi lényegére a három rész összekapcsolása adja meg a választ.

Dennis Meechum Los Angeles szerte ismert rendőrtiszt, aki megtörtént krimik irásával szerzett magának nevet. Könyvei minden alkalommal a legkeresettebb regények közé tartoztak. Meechum felett azonban eljártak az évek, s már régóta nem publikált semmit. Érdekes esete nincs, s a múzsák is kitaszították a kegyeltek közül. A rendőrtiszt adósságot adósságra halmoz, s egy napon eljön a pillanat, amikor kénytelen újra sikerkönyvet kiadni. Ha nem, minden vagyonát elveszítheti. Épp kapóra jön neki Cleve, aki regényehősként jelentkezik nála. Cleve ugyanis profi bérgyilkos, akit azonban cserbenhagytak "munkaadói". Cleve ezért bosszút akar állni. Meechum pedig regényt akar írni. Az eredmény: harc.

A "gonzo" újságírás atyamestere, Hunter S. Thompson Las Vegasba érkezik, hogy az amerikai futball döntőről készítsen exkluzív beszámolót a Rolling Stone magazin számára. Csak az a probléma, hogy leragad a szállóban kebelbéli ügyvédjével és "szívócimborájával", Carl Lazlóval egyetemben, s totális narkómámorban küldözgeti zűrzavaros tudósításait kétségbeesett főszerkesztőjének.

Carter (Adam Brody), a fiatal, sikertelen író a padlóra kerül, amikor híres barátnője elhagyja. Kapóra jön, hogy rég nem látott nagymamája (Olympia Dukakis) bejelenti: rövidesen meghal. Carter vállalja, hogy gondozza a bolondos asszonyt, ám a nyugi helyett hatalmas felfordulás várja. Megismerkedik egy vonzó, de zűrös asszonnyal, Sarah-val (Meg Ryan) és annak vagány kamasz lányával, a szépséges Lucyvel (Kristen Stewart).

Egy hallgatag fiatalember visszatér a Duna-delta világtól elzárt, vad vidékére. Ez a hely a vízi utak, apró szigetek és a nádas labirintusa, melynek lakói teljesen elszigetelõdtek a külvilágtól. Az ifjú, aki gyermekkora óta nem járt itt, megismerkedik addig soha nem látott húgával. A lány törékeny, félénk és eltökélt. Úgy dönt, testvéréhez költözik annak vízparti kunyhójába. Együtt kezdenek el építeni egy lábakon álló házat távol mindentõl és mindenkitõl, a tó közepére. Egy napon meghívják a falubelieket egy közös lakomára, ám nyilvánvalóvá válik, hogy a földhözragadt helyiek nem fogadják el "természetellenes" kapcsolatukat.

Három kisvárosi bankalkalmazott - megelégelve addigi sekélyes életüket - egymástól függetlenül arra az elhatározásra jut, hogy kirabolják saját bankjukat. Mindenki a maga módján tervezi meg az akciót, és persze gondolatban már el is költi a zsákmányt. Nem is sejtik, hogy a rablást ugyanazon napra tervezik.

James (Jeff Garlin) színész. 39 éves, túlsúlyos, az anyjával (Mina Kolb) él Chicagóban. Nappal ócska tévéműsorokban szerepel és céltalanul járja a várost barátjával, este másodrangú improvizációs színházban lép fel, majd édességet eszik a kisbolt előtti parkolóban. Amikor egyszerre dobja a barátnője és az ügynöke, James kénytelen szembenézni a kérdéssel, mit is akar kezdeni az életével. És úgy tűnik, végre rokonlelket talál egy kissé őrült fiatal lányban, Beth-ben (Sarah Silverman), aki mintha ugyanazt szeretné, mint ő: valakit, akivel lehet együtt sajtot enni.