Edmond Dantest (Jim Caviezel), a szép jövő előtt álló, fiatal tengerészt őszinte és becsületes embernek ismeri mindenki. Két szerelme van, a tenger és a gyönyörű Mercedes (Dagmara Dominczyk), akivel már a házasságot tervezgetik. A terveket azonban váratlanul beárnyékolja egy árulás, mely nemcsak menyasszonyától fosztja meg a fiatalembert, hanem szabadságától is. Legjobb barátja, Fernand (Guy Pearce) annyira féltékeny rá sikerei, de leginkább Mercedes miatt, hogy titokban feljelenti őt. S ami még tragikusabb, a törvény sem védi meg az ártatlant - elítélik és If várának hírhedt börtönébe zárják. A sok megpróbáltatás után érvényét veszti Dantes számára mindaz, amit eddig hitt jóról és rosszról, csak a bosszú gondolata élteti.

Trish (Cynthia Stevenson) boldog házasságban él pszichiáter férjével (Dylan Baker) és három gyermekükkel. A férj titokban kisfiúkra gerjed, fia tizenegy éves osztálytársánál próbálkozik, tömeggyilkos ámokfutásról fantáziál, és tinimagazinokkal maszturbál. A férj egyik páciense (az e szereppel befutó Philip Seymour Hoffman) obszcén telefonhívásokkal zaklat embereket, és Trish nővérét (Lara Flynn Boyle) próbálja elcsábítani. Ezalatt Trish szüleinek (Ben Gazzara, Louise Lasser) negyven éve tartó boldog házassága felbomlik, az asszonynak elege lett a floridai tespedésből. A boldogságtól ordítani sokak tyúkszemére lépett, amikor olyan embereket tárt a nézők elé, akik szenvednek konvencionális életük korlátai között, és perverz szexuális késztetéseiknek engedve próbálják megtalálni a boldogságot. A botránynak köszönhetően a művész mozik slágerévé vált sikerfilm úgy mutatta be közel sem hibátlan hőseit, hogy nem mondott ítéletet róluk, s ez viszolygást váltott ki a nézők egy részéből.

1941. Hawaii. Prewitt közlegényt, aki civilben ökölvívó volt, arra akarja kényszeríteni felettese, Holmes kapitány, hogy bokszoljon az egység színeiben. Mivel Prewitt már korábban elhatározta, hogy soha többé nem veszi fel a kesztyűt, nem engedelmeskedik a parancsnak. Ettől kezdve pokollá változik az élete. Közben a jóképű Warden őrmester szemet vet a kapitány feleségére, a kikapós Karenre. Még senki sem sejti, hogy néhány nap múlva bombák hullanak Pearl Harborre.

Kórházba kerül az ötvenes évei elején járó Rémy. Volt felesége, Louise, arra kéri a Londonban élő fiukat, jöjjön haza a haldokló apját meglátogatni. Sébastien húzódozik, hisz hosszú évek óta nem volt apjával kapcsolata, nem volt mondanivalójuk egymásnak. Végül mégis Montrealba repül, hogy segítsen és apja támasza legyen a nehéz helyzetben. Sébastien minden követ megmozgat, hogy könnyítsen a Rémy szenvedésein. Még az apja életében egykor oly fontos vidám bandát is összehívja: rokonok, barátok, egykori szeretők jönnek össze a betegágy körül.

Batsheba független, erős, önfejű és nagyon szép. Nem csoda, hogy aki látja, beleszeret. És az sem csoda, hogy ő maga nem tud választani az érte versengő férfiak között. Először Gabrielt, a birkapásztort bűvöli el, és bár kölcsönösnek tűnik köztük a vonzalom, a nő nemet mond a házassági ajánlatra. De szerelmével üldözi őt a környék legjobb módú agglegénye, Boldwood is. A legvonzóbbnak pedig egy katona, Troy őrmester tűnik. A választás nehéz: sok megpróbáltatás és öröm; vonzódás, hazugság, féltékenység kell hozzá, hogy Batsheba rájöjjön, ki az, akire igazán szüksége van.

1942 elején Amerika és Japán a tengeren méri össze erejét. Nimitz tengernagyot komolyan aggasztja, hogy az utóbbi időben komoly veszteségeket szenvedtek, és csak három repülőgép-anyahajójuk van ütőképes állapotban. A titkosszolgálati jelentések mind azt valószínűsítik, hogy Midway-nél várható a japán támadás és Nimitz megpróbál minden rendelkezésére álló eszközt összeszedni, hogy szembeszállhasson az ellenséggel. A japán haditengerészet vezetője, Yamamoto admirális nagyon bízik a sikerben, hiszen ő is tudja, hogy több, mint négyszeres a túlerejük. De azt még a japánok is aggasztónak tartják, hogy egységeik között gyakori a kommunikációs probléma és nincs elég információjuk az amerikai hajók mozgásáról.

1943-ban Hitler parancsot ad Canaris tengernagynak, hogy raboltassa el legfőbb ellenfelét, magát Churchillt. Max Radl ezredes irányítja a kivitelezhetetlennek tűnő akciót. Hamarosan megtalálja a megfelelő embereket is: az Angliában nevelkedett Steiner ezredest és egy angolok ellen harcoló írt, Devlint. Az angliai német kémek szerint Churchill a közeljövőben egy kis angliai faluban tölt néhány napot. Úgy tűnik tehát, minden esély megvan arra, hogy sikerrel teljesíthessék a Führer parancsát.

Tommy hatévesen szemtanúja lesz, ahogy az anyja és szeretője meggyilkolja az apját. A parancsra, miszerint nem látott és nem hallott semmit, és senkinek sem beszél erről, a fiú elveszíti a látását és süketnéma lesz. Letargiájából sem a lélekgyógyász, sem az LSD nem képes kigyógyítanii. Akkor támad fel, amikor a játékteremben fölfedezik különleges tehetségét. Tommyból a flipper varázslója és az ifjúság bálványa lesz. Szenvedését és gyógyulása látva a média Messiást csinál belőle.

Franco Zeffirelli önéletrajzi ihletésű filmjében gyermekkorának csodálatos színhelyére kalauzolja el nézőit, Luca (Baird Wallace) sorsán keresztül. Gazdag édesapja a Firenzében élő angol kolónia egyik hölgytagjára bízza vadházasságból született fiát, miután édesanyja elhunyt. Mary (Joan Plowright) szeretettel neveli Lucát, aki részt vesz a zárt, sznob társaság mindennapjaiban, a második világháború előestéjén. Hamis illúziókba ringatják magukat az angolok. Mussolini szavát készpénznek veszik, védettnek érzik magukat. Néha megjelenik közöttük Elsa (Cher), az amerikai műgyűjtő és kalandor nő. A háború elején internálják az angolokat, Amerika hadba lépésekor pedig az amerikaiakat is. Elsa rájön, hogy jelenlegi férje besúgó, aki ráadásul ki akarja forgatni teljes vagyonából, és az életére tör. A kis közösségnek össze kell fognia a nehéz helyzetben: a tét mindannyiuk életben maradása.

Bugsy Siegel egyike a keleti part négy legnagyobb gengszterének. A szesztilalom idején egy ügyes manőverrel átveszik a nyugati parti szervezett bűnözés irányítását is, és Bugsyt kérik fel a régió irányítására. A lefegyverző modorú maffiavezér pillanatok alatt a társasági élet sztárja lesz Hollywoodban. De Bugsy nemcsak viselkedésével hívja fel magára a figyelmet: többen őrültnek kiáltják ki, amikor vagyonát kockáztatva a sivatag közepén építtet játékkaszinót, néhány mérföldnyire egy poros városkától, Las Vegastól.

Anglia az XVIII. század közepén. Will Plunkett, az alacsony sorból származású útonálló nem válogat a zsákmány között. Rá is fizet erre, ám minden rosszban van valami jó. A balul sikerült útonállás után találkozik James Macleane kapitánnyal. A jobb sorsra érdemes úriember imádja a szép ruhákat, a nőket, és a szerencsejátékot. Kár, hogy nincs szerencséje! Adóssága annál több. Plunkett felajánlja, hogy társuljanak. Ő hajlandó kiöltöztetni és pénzelni Macleane-t, aki így az úri körökbe bejutva kideríti, kit érdemes kirabolni. Az üzlet remekül megy, ám James beleszeret egyik áldozatába.

A film megtörtént esetet dolgoz fel. Meggyilkolt tinédzser szerelmespár holttestére bukkannak az észak-kaliforniai Vallejo városkájában 1968. december 20-án. A nyomozás zsákutcába jut. A helyi lap szenzációhajhász riportere naponta foglalkozik az üggyel, a város lakói pedig rettegésben élnek. Fél évvel később a gyilkos újra lecsap: ezúttal fiatal párral végez. Az újságok egy levelet kapnak, amelyben a gyilkos azzal fenyegetőzik, hogy további tizenkét alkalommal fog lecsapni. A levélhez kriptogramot is mellékel és azt állítja, hogy aki megfejti a bonyolult kódot, az megtudja, ki a gyilkos.