Edmond Dantest (Jim Caviezel), a szép jövő előtt álló, fiatal tengerészt őszinte és becsületes embernek ismeri mindenki. Két szerelme van, a tenger és a gyönyörű Mercedes (Dagmara Dominczyk), akivel már a házasságot tervezgetik. A terveket azonban váratlanul beárnyékolja egy árulás, mely nemcsak menyasszonyától fosztja meg a fiatalembert, hanem szabadságától is. Legjobb barátja, Fernand (Guy Pearce) annyira féltékeny rá sikerei, de leginkább Mercedes miatt, hogy titokban feljelenti őt. S ami még tragikusabb, a törvény sem védi meg az ártatlant - elítélik és If várának hírhedt börtönébe zárják. A sok megpróbáltatás után érvényét veszti Dantes számára mindaz, amit eddig hitt jóról és rosszról, csak a bosszú gondolata élteti.
1960. december 25-én megszületik Zac Beaulieu, egy átlagos kertváros átlagos családjába negyedik fiúgyermekként, egy mélyen szerető anya és egy fiaira végtelenül büszke apa óvó karjaiba. Zac legkisebb fiúként az apja kedvence lesz, közös kocsikázásaik, titkos nassolásaik legszebb gyermekkori élményeivé válnak. Ám korán kiderül, hogy Zac Beaulieu más, mint a többiek, különös egyénisége akaratán kívül indít el egy törésvonalat kettejük kapcsolatában. Az évek telnek, a kamaszkori lázadásokat a Pink Floyd, a Rolling Stones és David Bowie zenéje röpíti a szárnyán. Zac élete pedig folyamatos útkeresés. Ugyanolyan erővel akarja saját magát, a vágyait és identitását megtalálni, mint amilyen kétségbeesetten próbál megfelelni az apjának.
Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. Mikor megérkeznek, különös dolgokat tapasztalnak: például azt, hogy a helyiek nyelve teljesen érthetetlen számukra. A történet azonban nem abba az irányba indul el, mint mondjuk egy thriller tenné, hiszen ezzel a filmmel Bergman azt kívánja bemutatni, mi történik az emberekkel, ha magukra hagyja őket Isten. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.
Mark (Chow Yun-Fat) és Ho (Lung Ti) hűséges barátok, akik a legmegbízhatóbb emberei a hongkongi maffiának. Ho öccse, Kit (Leslie Cheung) rendőri karrierje érdekében, utolsó megbízásként vállalja el a tajvani pénzszállítást, ám elárulják, és börtönbe kerül, apját pedig megölik. Mark bosszút áll a tajvaniakon, és közben súlyos, maradandó sérüléseket szerez. Ho három évvel később visszatér, és megpróbál új életet kezdeni, de az egykori áruló, Shing rászáll. Mark úgy gondolja, hogy Shinggel végezni kell, aki közben Kitet is megpróbálja tőrbe csalni.
A 19. századi Kínában, Kanton tartományban Wong Fei-hung a harcművészetek legendás mestere felveszi a harcot mindenki ellen, aki szűkebb és tágabb hazája ellen tör. Wongnak veszélybe kerül saját harcművészetet oktató iskolája, ráadásul még meg is kell védenie távoli rokonát, a szépséges és teljesen elnyugatiasodott Yee "nénit" is, aki nemrég tért vissza az Egyesült Államokból. Yee varázsa nemcsak Wongot, hanem segítőtársát és asszisztensét Chungot is megérinti. De Wongnak nem sok ideje jut a szerelemre, hiszen külföldi hódítók és helyi kiskirályok ellen egyszerre kell felvennie versenyt. A heves küzdelemben még Yee is kénytelen megkérdőjelezni nyugaton elsajátított elveit. A kérdés már csak az, hogy kung fuval fel lehet-e venni a harcot a fegyverek ellen.
Dawn, egy hetedik osztályos diáklány, aki az átlagosnál is jelentéktelenebb, szemüveges csitri. Céltáblája lányok és fiúk gúnyolódásainak. Steve iránt érzett szerelme is viszonzatlan. Otthon sem felhőtlen a világ körülötte: bátyja semmibe veszi, a család szíve csücske pedig a balerina-palánta Missy. Az iskola végzős osztálya vakációzni indul. Vidáman dalolnak a buszban. Egy hang azonban elüt a többitől: szomorúan és hamisan szól... A film 1996-ban megkapta a Sundance Filmfesztivál nagydíját.
George Monroe (Kevin Kline) középkorú építész élete során mindig is a munka volt az első. Rövid időn belül egyszerre dől össze minden jól felépített életében. Elbocsátják a munkahelyéről és szinte ugyanazon a napon végzetes betegséget diagnosztizálnak rajta orvosai. A megtört George a hátralévő négy hónapban csak egyvalamit szeretne megtenni. Felépíteni álmai házát elhidegült kamasz fia, Sam segítségével.
Jim, aki a kereskedelmi flottánál szolgál, javíthatatlanul romantikus álmodozó, aki már alig várja azt a pillanatot, hogy végre próbára tehesse bátorságát. Ám amikor a keleti tengereken hajózva eljön a nagy nap, cserbenhagyja képzelőereje és megbocsáthatatlanul gyáván viselkedik. Tette súlyos következménnyel jár: a civilizált világ kitaszítja magából. Jim azonban szeretne bizonyítani és a távoli Patusánban, valahol a keleti szigetvilágban, ott, ahol a békeszerető helybeliekre egy kiskirály uralma alatt nagyon rossz napok járnak, újra lehetőséget kap, hogy megmutassa rátermettségét.
Stephen Fleming, a sikeres politikus nemcsak az országos gondokon lesz úrrá: a saját sorsát is a kezében tartja. Legalábbis ezt hiszi, amíg a francia követség egyik hivatalos fogadásán nem találkozik Annával. A végzet asszonya azonban már fia barátnője, talán jövendőbelije. Stephen házassága huszonöt éve alatt sohasem érzett ilyen szenvedélyt. Az új élmény ellenállhatatlanul sodorja a kalandnál többet ígérő viszonyba. Mindent kockára tesz. És még annál is többet veszíthet...
1882-ben Oscar Wilde sikeres amerikai körútját követően visszatér Angliába. A harmincöt évesen már világszerte ismert író és költő elveszi feleségül a gyönyörű Constance Lloydot, és kiadja "Dorian Gray arcképe" című remekművét. Magánélete boldognak tűnik, ám feleségével és fiával való szoros érzelmi kapcsolata ellenére nem tudja elnyomni homoszexuális hajlamát. Megismerkedik a jóképű Alfred Douglasszal és első látásra beleszeret. Viharos és szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük, amelynek a férfi édesapja vet véget, amikor beperli az írót. Ennek eredményeképpen a merev viktoriánus társadalom kétévnyi kényszermunkára és teljes kirekesztettségre ítéli őt. A büntetés letöltése után Wilde csak álnéven publikálhat. Egészsége ekkor már kritikus állapotban van.