Nincs tovább: Harry, Ron és Hermione immár nem kerülheti el a végső összecsapást. Mindannyian tudják, hogy ez az utolsó felvonás. A három jóbarát visszatér a Roxfortba, hogy felkutassa és elpusztítsa az utolsó horcruxot. Voldemort, aki egyre erősebb, uralma alá vonta a Mágiaügyi Minisztériumot és már Roxfort fölött is egyre nagyobb hatalma van, tudomást szerez a tervükről. A tét hatalmas, így nem is csoda, hogy mindent bevet a siker érdekében. Megkezdődik a Roxfort ostroma - és már soha többé, semmi nem lesz ugyanolyan, mint volt.
Magukra maradtak: Harry, Ron és Hermione tanárai és legfőképpen Dumbledore segítsége nélkül vág neki a nagy feladatnak. Voldemort halhatatlanságának titka nyomába erednek, fel akarják kutatni és meg akarják semmisíteni a rejtélyes horcruxokat. A sötét erő nem kíméli őket, de az egész varázsvilágot sem. Bekövetkezik a legrosszabb, kitör a háború, a halálfalók Roxfortot és a Mágiaügyi Minisztériumot is az uralmuk alá hajtják. Bármerre járnak, a borzalom követi őket. És mindenütt Harry Pottert keresik, hogy a Nagyúr elé vigyék a fiút élve.
Demóna és Auróra kapcsolata tovább mélyül; új szövetségeket kötnek és új ellenségekkel veszik fel a harcot, hogy megvédjék közös birodalmukat és a csodálatos lényeket, akik lakják.
Ladó Gyula, azaz Tutajos városi diák, aki a nyári szünetet a Kis-Balatonnál tölti a rokonainál. Matula bácsi, az öreg pákász mellé szegődik, aki apránként bevezeti őt a berekbeli életbe. Megismeri a természetet, megtanul együtt élni a környezettel. Horgászik, megsüti-főzi amit elejt vagy megfog, jól telnek a napjai. Hamarosan megérkezik barátja, Bütyök is, és együtt kalandoznak tovább Matula bácsi vezetésével. Fekete István remekének új feldolgozása.
A tízéves Jeliza-Rose kábítószerfüggő szülei nem sokat törődnek lányukkal. Nem csoda, hogy a kislány saját képzeletvilágába menekül, ahol legjobb barátai azok a babafejek, amiket testükről leszedve ujjbábként használ. Miután Jeliza-Rose anyja heroin-túladagolásban meghal, az apja vidékre utazik vele, a nagymama egykori birtokára. A semmi közepén álló lepusztult ház megtelik a kislány fantáziája teremtette lényekkel, szellemekkel. Eközben az apja újra belövi magát, ám erről az útjáról már nehéz a visszatérés. A kislány pedig megismerkedik szomszédaival: a félszemű Dell-lel, aki a gyerek világában kétségtelenül maga a boszorkány; valamint Dickens-szel, Dell féleszű öccsével, akit Jeliza-Rose a saját férjének képzel.
A Jó tündérnek köszönhető, hogy a kedves, szorgalmas és meseszép Hamupipőke elmehetett a hercegi bálba és szegény, cselédsorban élő, mostohaanyját és gonosz mostohanővéreit kiszolgáló lányból igazi hercegnő lett! A mese véget ért, a szerelmesek boldogan éltek, míg... ...míg fel nem bukkant a színen ismét a gonosz mostoha, aki ördögi tervet eszelt ki, hogy bosszút álljon Hamupipőkén! A mostoha egy olyan varázsigére lel, amely visszafordítja a Jó tündér összes jó cselekedetét. Visszatér a múlt, Hamupipőke újra szegény mostohalány, nincs többé szép ruha, hintó és nincsenek paripák, nincs tehát esélye Hamupipőkének arra, hogy megjelenjen az esti bálon. Elmúlt a varázslat, hogyan lesz ebből tündérmese? Mit tesz most Hamupipőke? A történet új része választ ad a kérdésekre.
Nagy jövő előtt áll a tizenhét éves Casey. Fizikából ő az osztály legjobbja, a Harvardon tanulhatna. Tanára biztatására tanulmányt ír a nyáron, amely megnyithatja előtte az utat az egyetem felé. Ennek témájául a műkorcsolya világában érvényesülő fizikai törvényszerűségeket és összefüggéset választja. Hogy némi gyakorlati tapasztalatra is szert tegyen, beiratkozik a korcsolyasuliba. Hamarosan rájön, hogy tévedett: nem a tudomány hozza lázba, hanem a műkorcsolya, ez az ő igazi szerelme. Közeleg a nyár vége, és hamarosan döntenie kell, melyiket válassza?
Krisztus születése előtt ötvenben a franciák őseit, a gallokat hosszú harcok után legyőzték a rómaiak. Egész Galliát elfoglalták, pontosabban nem is az egészet, mivel hogy egyetlen tartomány győzedelmesen ellenáll a hódítók támadásainak. E kicsiny falucskában - amelyet a rómaiak erődrendszere vesz körül - él Asterix harcos és bátor hadviselt társa, Obelix, és a csodavarázsló, Panoramix. Asterix vadászat előtt-közben, hogy-hogy nem, mindig római szagot érez. Olyan időket élnek, mikorra már a rómaiak latinul is elfelejtettek. A nagysikerű képregény egyik első, rajzfilmes feldolgozása.
Krisztus előtt ötvenben járunk, s immár az egész világ Rómához tartozik. Tulajdonképpen a két bátor gall harcos, Asterix és Obelix is, akárcsak piciny gall falujuk derék lakói. Hogy miért is hívják őket galloknak? Hát nagyon egyszerű, mert latinul a gall franciát jelent. De hát akkor miért nem adunk francia nevet a rómaiaknak is? Az örökös ellentét a gallok és a rómaiak között kibékíthetetlen. Asterix megmutatja, milyen is a gall virtus. A rómaiak futnak, mint a nyulak. Állítólag ők Julius Cézár legyőzhetetlen harcosai.
J. M. Barrie klasszikus meséjének élőszereplős adaptációja egy fiúról, aki három fiatal testvért toboroz Londonban, hogy csatlakozzanak hozzá egy varázslatos kalandra az elvarázsolt Sosevolt-szigetre.
Farkasölő szüleit és falujának összes lakóját lemészárolták, amikor még gyerek volt. Felnőttként a Szürke Kutyák klánjának utolsó tagját egyetlen cél vezérli: el akarja pusztítani Vérszomjast, a kegyetlen gyilkost, aki mindezért felelős. A célig hosszú út vezet, és az út során titokzatos események történnek vele és új barátaival, amíg kiderül, hogyan végződik hőseink utazása.