William Ludlow ezredes, miután megelégelte kormánya bánásmódját, egy távoli, őslakosok lakta vidéken telepszik le, hogy nyugodtan nevelhesse fel három fiát. Alfred, a legidősebb csendes, kötelességtudó fiú, aki pontosan tudja, mit akar. Samuel, a legfiatalabb mindenki kedvence, a századforduló idealizmusának megtestesítője. Tristan, a középső azonban senkihez sem hasonlítható: vad, öntörvényű lélek, akit az ezredes hű indián segédje nevelt képzett harcossá. A három testvér elválaszthatatlan, de amikor felnőnek, életüket előre nem látható tragédiák, szenvedélyek és indulatok más-más útra terelik. A háború és a szerelem, a küzdelem és a családi kötelékek hol eltaszítják, hol mágnesként vonzzák a család tagjait: az apát, a fiúkat és a közéjük álló Susannah-t.

Egy magányos, képzett szakács nyugatra utazik, hogy a szőrmebizniszben találja meg megélhetését. Az új helyen egyetlen kapcsolata egy kínai bevándorlóval lesz, aki szintén szerencsét keres a környéken. Ők ketten hamarosan együttműködnek és közös vállalkozást indítanak, amelyhez egy díjnyertes tejelő tehén is a része.

A vadnyugaton átutazó texasi, aki a világ híreit juttatja el a helyi városiakhoz, vállalja, hogy segít egy elrabolt fiatal lány megmentésében.

A Karl May világhírű regényéből készült Winnetou-trilógia első részében ismerkedik meg a két főhős, az apacsok főnökének fia, Winnetou és egy vasútépítő társaság mérnöke, Old Shatterhand. Amikor a fiatal indián rájön, hogy a fehérek megszegték a velük kötött megállapodást és a síneket az apacsok földjén vezetik át, először megpróbálja békésen rendezni a területvitát. Kiderül azonban, hogy nem a vasúttársaság a hibás, hanem annak egyik helyi vezetője, aki nem másra pályázik, mint az apacsok aranyára. Mikor megölik az indiánok fehér tanítóját, Winnetou bosszút esküszik. Old Shatterhand kezdettől tudja, mi áll a háború hátterében, de csak nagy nehezen képes Winnetou bizalmát elnyerni, hogy együtt folytathassák a harcot.

Musztángokat terelt Jim Craig, remélve, hogy az így keresett pénzből megalapozhatja jövőjét, és feleségül veheti kedvesét, Jessicát. Az 1880-as évek második felében visszatér a hegyi kunyhójába, ám a dolgok azóta megváltoztak. Jessicát az apja egy bankár fiához akarja feleségül adni. Harrison rossz szemmel nézi Jim felbukkanását. Ráadásul a gazdag telepesek összefognak, és el akarják kergetni a vidék régi lakóit. A két szerelmesre hosszú és küzdelmes időszak vár.

Wyatt Earp a Vadnyugat meghódításának legendás hőse volt. Fiatalon megtanulta, hogy nincs semmi fontosabb a világon, mint a család és az igazság. Azok a mozgalmas évek, melyek kiszakították a biztonságos családi élet melegéből és Amerika peremvidékére sodorták, először kalandvágyó fiatalemberré, majd megrögzött igazságosztóvá tették. Mialatt egyre híresebbé vált, folyamatosan meg kellett küzdenie vágyai és a családjáért érzett felelősség kettősségével. Testvérei és álmai iránti töretlen hűsége egyaránt jelentett számára boldogságot és tragédiát. Wyatt Earp megszállott igazságosztó, legendás seriff volt, aki attól sem riadt vissza, hogy látszólag szélmalomharcot folytasson a sokszor túlerőben lévő gonosz elemek ellen.

Az apacsok törzsfőnöke, Winnetou az indiánok és a sápadt-arcúak közötti örök béke megteremtésén fáradozik. Ez idő alatt persze Old Shatterhand sem tétlenkedik, az olaj után kutató kapzsi fehérekkel száll szembe. Az amerikai hadsereg azonban szüntelenül beavatkozik az indiánok és a fehérek harcába. Winnetou, amikor rádöbben, hogy szerelme, az Assiboin főnök lánya, Ribana egy fehér férfit szeret, úgy dönt, hogy lemond róla a béke érdekében.

Bár a sziú törzsek a Little Big Horn-i csatában legyőzték a Custer tábornok vezette 7. lovasezredet, az indiánok helyzete tovább romlik. A bosszúra éhes fehérek ki akarják űzni őket a szent földjükről, az aranyban gazdag Black Hillsből. Csak Dawes szenátor emel szót az érdekükben. Eközben Charles Eastman, a fiatal, indián származású orvos mindent megtesz annak érdekében, hogy jobbá tegye az életet népe számára. Az indiánok azonban már csak az új messiás eljövetelében reménykednek. A fehérek rossz szemmel nézik ellenállásukat, vezetőjüket, Ülő Bika törzsfőt meggyilkolják, és mészárlást rendeznek a Wounded Knee-pataknál.

Az 1870-es évek Amerikájában egy békés európai telepes megbosszulja családja halálát, ezért a városra egy hírhedt földbirtokos haragja zúdul. Miután a gyáva városlakók elárulják, kénytelen egyedül leszámolni a banditákkal.

A fiatal és elszánt Maggie egy elhagyatott, vad vidéken neveli két lányát. Egy nap azonban nagyobbik gyermekét, Lilyt titokzatos, sötét alakok rabolják el. Mikor Maggie rég nem látott, gyűlölt apja visszatér hozzá és felajánlja segítségét a lány felkutatására, Maggie tudja, most félre kell tennie minden sérelmét és büszkeségét, ha Lilyt még egyszer látni akarja az életben. A rejtélyes lovasok nyomába eredve még nem sejtik a baljós, lidércekkel teli jövőt, és azt sem, hogy a feszült, idegőrlő várakozás mindkettőjüket örökre megváltoztatja majd.

A második világháborúban sajátos eszközhöz folyamodott az amerikai hírszerzés a csendes-óceáni hadszíntéren. Navajo indián tengerészgyalogosakat képeztek ki rádiósoknak, akik a bonyolult kódolás helyett a saját anyanyelvükön továbbították a parancsokat. Joe Enders és Ox Anderson tengerészgyalogost két indián, Ben Yahzee és Charlie Whitehorse személyes védelmével bízzák meg. A kezdeti ellenérzés után, a Szaipan-sziget elleni támadás során a katonák között baráti kapcsolat alakul ki. Lassanként ráébrednek, mit jelent valójában ez a feladat.

1833 novemberében egy összehangolt akció keretében Missouri állam több száz békés polgárát üldözték el otthonaikból, és mindezt a vezetőség ölbe tett kézzel nézte. Csupán egyetlen ember mert szembeszállni az agresszióval, egy Joseph Smith nevű prédikátor, akit isteni sugallat vezérelt... Gerald N. Lund több millió példányban elkelt regénysorozatának második kötete alapján készült ez a hatásos western-dráma, amely a képzeletbeli Steed-família szemén keresztül láttatja a mormonok vadnyugati letelepedésének - a kontinens egyik legnagyobb horderejű kivándorlásának - viszontagságokkal teli történetét.

1875, az amerikai polgárháborúnak már egy évtizede vége, de még mindig nincs béke. Helyenként fellángolnak a harcok a bosszút forraló telepesek, elüldözött indiánok, tömegesen beszivárgó mexikóiak és a hadsereg között. Ráadásul a rendes hadsereg sem tudja fenntartani a rendet. A texasi kormányzó felkérésére önkéntes alapon szabadcsapatok szerveződnek árván maradt legényekből és veteránokból, akik a törvényesség határát nem egyszer átlépve harcolnak földjeik védelmében. Elsődleges célpontjuk John King Fisher, (Alfred Molina) a bandita, aki rettegésben tartja a határvidéken élőket.

A polgárháború kellős közepén az északiak oldalán álló Jim Rabb imádott lova gyönyörű kiscsikónak ad életet. Rabb megtagadja a kiscsikó lelövéséről szóló parancsot és megtartja az állatot. A kiscsikó vigaszt nyújt a keserű időkben és a remény szimbólumává válik.

1776-ban Anglia és Franciaország hadban állnak egymással az új amerikai gyarmatok feletti hegemónia megszerzéséért. Ezzel egy időben tizenhárom angol kolónia fellázad a korona ellen és kikiáltják az Egyesült Államok függetlenségét. A tömeg eufórikusan reagál: az emberek az utcákon ünnepelnek és ledöntik a gyűlölt III. György király szobrát. Az uralkodó hadsereget küld az engedetlen gyarmatok ellen, hogy leverje a felkelést. Ebben az időszakban érkezik Tom Dobb, a prémvadász, tizennégy éves fiával, Neddel New Yorkba. Tomot csak a kereskedelem érdekli és nem akar belekeveredni a függetlenségi törekvések eseményeibe. A háború őrülete azonban a Dobb családot is utoléri. Daisy McConnahay, az új eszmék eltökélt és gyönyörű híve, lefoglalja a hajójukat és akaratukon kívül belerángatja őket a fegyveres konfliktusba. Amikor a republikánusok összecsapnak a brit hadsereggel, Tom megsérül.

Valami nem stimmel a jó öreg vadnyugattal. Már egy ideje nem az, ami régen volt. Legalábbis így érzi Phil Taylor (Richard Lewis) és családja. Hát kapják cókmókjukat, összecsődítik a falut, és útnak indul a csapat - vissza, keletre. A karavánt Harlow (John Candy), a főnök vezényli. Ám nincs könnyű dolga a visszaúttörőknek: a vidéken nyüzsögnek az indiánok, és bérgyilkosokban sem szenvednek hiányt. No és Harlow is titkol valamit, valami borzasztót, ami újabb galibákat zúdít a nyakukba. Hát igen, ha a helyzet már nagyon kemény, a keményfiúk inkább visszafordulnak.

A 19. század második felében a Fekete hegyekben aranyat találtak, azon a területen, amely egy szerződés értelmében a dakota indiánokat illette meg. Ezután aranyásók, kereskedők és kalandorok lepték el a környéket. Tanglewood városa vált Sólyom harcosainak és a fehér felfedezők csatájának helyszínéül. Bátorság és cselek sokasága kellet ahhoz, hogy Sólyom harcosainak sikerüljön kiszabadítani az indián vezért, Szürke Medvét, legyőzzék a fehér emberek seregét és újraegyesítsék a szétszóródott törzset.