A filmtörténet egyik, - minden értelemben - "legnagyobb" figurája mindig is ihletett Shakespeare rajongó volt. Bizonyítja ezt, hogy filmre vitte a nagy drámaíró több művét, és a színpadon is minden oldalról körüljárta, rendezőként és színészként egyaránt. Több más darab mellett színpadra állított egy híres "fekete Macbeth"-et, melyben Skóciából Tahitiba helyezte át a történetet. Shakespeare-filmek készítőjeként ugyancsak a Macbethtel debütált, s ezt csakhamar követte az Othello, melynek bemutatójakor Welles nem csupán az alapmű újszerű értelmezésével keltett feltűnést, hanem azokkal a formanyelvi megoldásokkal is, melyekkel filmszerűvé varázsolta a színpadi művet. A pénzügyi nehézségek miatt három évig, jórészt Welles színészi keresetéből több etapban, kisebb részt Olaszországban, nagyobb részt Marokkóban forgatott film a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon méltán nyerte el a megosztott nagydíjat.
Christine Daae (Emmy Rossum), a fiatal szopránénekesnő a párizsi Opera Populaire tagja. Egy napon titokzatos pártfogóra talál, s azt hiszi, hogy ő a "Muzsika Angyala", akiről korán meghalt apja beszélt neki. Az idegen azonban nem az Angyal, hanem a rejtélyes Fantom (Gerard Butler), aki rettegésben tartja a színház művészeit. Az Az operaház temperamentumos dívája, La Carlotta (Minnie Driver) az új előadás próbáinak közepén távozik, a színház menedzserei pedig nem tehetnek mást, mint az újonc Christine-t állítják helyette a rivaldafénybe. A varázslatos bemutatkozás nemcsak a közönséget bűvöli el, hanem a Fantomot is. Ezentúl csak a lány érdekli, és mindent elkövet, hogy pártfogoltja az opera új csillaga legyen. A színház gazdag patrónusa, Raoul de Chagny (Patrick Wilson) is körüludvarolja a lányt szerelmével. Christine-t rabul ejti ugyan karizmatikus és rejtőzködő mentora, de kétségkívül jobban vonzódik a rámenős és jóképű Raoulhoz, ami felbőszíti Fantomot.
V. Henrik, az újdonsült, fiatal angol király - aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet - háborút indít a franciák ellen. Csodával határos módon legyőzi a túlerőben lévő ellenséget, elnyeri Katalin királykisasszony kezét és végül a korona is méltó helyre kerül.
Evan Hansen, a szorongással küszködő középiskolás, akaratlanul is hazugságba keveredik, miután az öngyilkosságot elkövető osztálytársának családja tévedésből azt hiszi, hogy a nála talált levelet ő írta Evan számára.
A színpadi műből adaptált filmben Andrew Wyke (Michael Caine) egy hetvenes éveiben járó sikeres és befutott krimi-író. Egy napon vendég érkezik hozzá: Milo Tindle (Jude Law), a fiatal, munkanélküli színész. Andrew betessékeli Milo-t megkapó vidéki kúriájába, itallal kínálja, és nem hagy ki egyetlen lehetőséget sem, hogy anyagi helyzetét ne fitogtassa a férfi előtt. Majd Milo rátér a lényegre, amiért valójában jött. Arra kéri az idős írót, hogy egyezzen bele a feleségével, Maggie-vel való válásába, s ha nem így tesz, magyarázza meg, miért! Ekkor tudatosul a tény: Milo elcsábította Andrew feleségét. Az író azonban jó előre kitervelt mindent. Nem válaszol azonnal a színész kérésére, sőt, inkább egy veszélyes és intrikus játékra csábítja őt. Felveti neki a lehetőséget: mi lenne, ha Milo ellopná az emeleti széfben található több milliót érő ékszergyűjteményt.
Anton Csehov „Sirály” című művének modern filmadaptációja egy különös család különös hétvégéjének történetét meséli el, melyen újra egymásra találnak, miközben megismerkednek a szeretet erejével.