Karel Zeman a mozi igaz és modern varázslója elkészítette ördögi találmányát, mely 1958-ban a Brüsszeli Nemzetközi Kiállításon és Fesztiválon óriási sikert aratott. A Verne-regényből készült "Ördögi találmány" c. filmjében már a rajz-, báb-, játék- és kisfilmek technikai módszerei harmonikus egységbe olvadnak. Együtt szerepelnek a filmen élő színészek és gumiból készült tengeri szörnyek a rajzolt díszletek és a Verne-regények első kiadásait díszítő acélmetszetek között. Annak ellenére, hogy a film a kis gottwaldovi stúdióban készült, a legkezdetlegesebb eszközökkel, a filmet a rendkívül magas technikai tudás jellemzi. Ha Zeman ezután a filmje után semmit sem alkotott volna, már ez is elegendő lett volna, ahhoz, hogy beírja nevét az egyetemes filmtörténetbe.
A 16. században az I. Erzsébet angol királynő és a spanyol uralkodó, II. Fülöp közötti hatalmi harcban Geoffrey Thorpe, a kalandor, az angol korona szolgálatában áll. A királynő megbízásából spanyol hajókat süllyeszt el, és végül legyőzi Erzsébetnek a spanyol armadát, amely egyébként a "legyőzhetetlen" nevet viselte.
Bár egy szörnyű vihar elsüllyeszti vitorláshajójukat, a film hősei - a napóleoni háborúk dúlta Európából a gyarmatokra tartó svájci házaspár és három fiúgyermekük - szerencsésen megmenekülnek. Miután partra evickélnek egy kis déltengeri szigeten, együtt gyűrik le a vadon ezer veszélyét, sőt móresre tanítanak egy elvetemült kalózvezért is. Találékonyság, lovagiasság, helytállás, szerelem - ez jellemzi a hajótörés után a nehéz körülményeken győzedelmeskedő Robinson család történetét...
Hol volt, hol nem volt… volt egyszer egy kisfiú, akit Vitorlásnak hívtak. Senki sem tudja, szülei miért így nevezték el, barátai, ismerősei értetlenkedtek egy kicsit, aztán elfogadták – mert a kisfiú kedves volt, de leginkább csöndes. Kimaradt a nagy iskolai bunyókból, a tanulás után mindig engedelmesen hazament, hogy a fociőrült szomszéd sráccal múlassa az időt, s figyelje az otthonukat támasztó gerendát. Mert ez a gerenda bizony fontos volt, még az életnél is fontosabb: ha elmozdul, aprócska otthonuk azonmód ripityára törik. Ezt pedig a melós apa és a háziasszony anya nem engedheti meg magának. Mikor már öt rózsafüzér és nyolc segítő szent képe vigyázza a gerendát, a fiú úgy gondolja, új életcélt keres magának: beszerez egy ukulelét, hogy dalt írjon a városi kórházban haldokló nagyinak...
Jesse barátja, Randolph a bálnák életét kutatja a Csendes-óceán északnyugati partjainál. Jesse itt találkozik újra Willyvel, a bálnával, és itt ismerkedik meg Max-szal, a tízéves kisfiúval, aki szintén imádja a tengert és a tenger különös élővilágát. Ám Willyre és társaira orvvadászok leselkednek. Jesse, Max és barátaik azonnal akcióba lépnek, hogy a Max apja, John Wesley kapitány vezette bálnavadászoktól megmentsék Willyt és családját.
Fõhõseink, a zöldségek a gyerekekkel együtt épp egy koncertre utaznak, amikor a kocsijuk defektet kap. Miközben morogva egymást okolják a történtekért, betérnek egy közeli, lepukkant fogadóba. Itt találkoznak a világ leglustább kalózaival, akik elmondják nekik a Bibliából is ismert Jónás próféta kalandos történetét. Ezt látjuk mi a vásznon megelevenedni Larryvel, az uborkával a fõszerepben, poénokkal és dalokkal fűszerezve. A sok megpróbáltatás végén persze minden jóra fordul, és hõseink is megtanulják, hogy az a helyes, ha megbocsátanak egymásnak.
J. M. Barrie klasszikus meséjének élőszereplős adaptációja egy fiúról, aki három fiatal testvért toboroz Londonban, hogy csatlakozzanak hozzá egy varázslatos kalandra az elvarázsolt Sosevolt-szigetre.
Dick minden vágya, hogy hajókapitány lehessen. Mindjárt meg is ismerheti az óceánt, nevelőapja ugyanis őt küldi el a Pelgrim nevű bálnavadászhajón új feleségéért. A "játék" hamarosan komolyra fordul, mert Hull kapitány egy vadászat alkalmával a tengerbe vész. Dick átveszi a hajó irányítását, ám egy viharban a gyanús külsejű hajószakács áll a kormányhoz, és ismeretlen irányba fordítja a kis hajót...
Murad a tengereket rettegésben tartó, kegyetlenségéről hírhedt kalóz a spanyol honból érkező árukra feni leginkább a fogát. Amikor egy ilyen kereskedőhajót elfog, általában hírmondót sem hagy a legénységből. Most azonban foglyot ejtett. A fogoly pedig nem más, mint Amanda, a tüzes vérű leány, aki minden tekintetben megpróbál szembeszállni a férfival. Ezért, mielőtt még rabszolgasorba adná a gonosz Murad, megszökik, és Sámsonnál keres menedéket...