Alex és bandája éjszakánként a város utcáit járja és terrorizálja. A megvadult fiatalok törnek, zúznak, rabolnak és gyilkolnak, mígnem a bandavezért a társai föl nem nyomják a zsaruknak. A börtönben Alex önként vállalkozik egy új átnevelési gyógymódra. A sajátos agymosás célja, hogy kiölje az emberből az agresszivitást. Miután a kezelést követően gyógyultnak nyilvánítják, szabadon engedik. Alex azonban életképtelenné vált a társadalomban, kiszolgáltatottja lesz egykori áldozatai bosszújának. Végül öngyilkosságot kísérel meg.
Barry Lyndon kilátástalan helyzetű, jövő nélküli ír fiatalember. Semmi esélye, hogy a tizennyolcadik századi Angliában nemesi rangot szerezzen. Vagy mégis? Barry Lyndon ugyanis nem gondolkodik, hanem cselekszik, és eközben úgy váltogatja a szerepeit, mint más a gatyáját. Ha kell epekedő udvarló, ha kell párbajhős, vagy éppen szélhámos, katona a hétéves háborúban, kém és hamiskártyás - bárki, ha a helyzet úgy kívánja. Végigkövethetjük, hogyan kapaszkodik egyre feljebb a ranglétrán, hogyan szerzi meg a kiváltságokat és a vagyont.
1967-ben járunk. A 17 éves Susanna Kaysen alig különbözik a legtöbb amerikai lánytól; ő is bizonytalan, összezavarodott és küszködve próbálja megérteni az őrületes tempóban változó világot. A szülők kérésére találkozik egy pszichiáterrel, aki aztán tüstént néven is nevezi szokatlan viselkedését. Határeseti személyiségzavarról beszél, melynek "tipikus megnyilvánulása az önkép, a távlati célok, az értékek, a baráti és szerelmi kapcsolatok terén mutatkozó bizonytalanság." Be is utalja a Claymoore kórházba, ahol Susanna egy csapat furcsa, fiatal nő között találja magát. Az itt eltöltött két év során ők lesznek legjobb barátai: az elragadó, ám beilleszkedési zavarokkal küzdő Lisa, az elkényeztetett, papa-kedvence Daisy, aki étvágyát hashajtókkal igyekszik kompenzálni, és a meleg szívű Polly, aki túlélt egy tűzvészt. Ám idővel Susannának választania kell az intézetbeli barátok sajátos szélsőséges világa és a kinti valóságos világ között.
1379-ben Baskerville-i Vilmos ferences szerzetes és fiatal kísérője, Adson von Melk felkeresnek egy észak-itáliai bencés kolostort az Appeninek magányos völgyeiben. Útjuk egyházi feladat, egy teológiai vitát kell előkészíteniük. Pápai legátusok és ferences szerzetesek között kell a világi hatalmi törekvések, a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom figyelembevételével az egyház szerepének kérdését tisztázni. Mielőtt azonban az előkészületeket megkezdhetnék, néhány titokzatos haláleset bolygatja föl a kolostor nyugodt életét. William nyomozni kezd és a két látogató hamarosan felfedezi, hogy a közösségben az ájtatosság máza mögött titokzatos és gonosz dolgok történnek és a szerzetesek nem természetes halállal haltak meg.
Ordell úgy érzi, eleget kereskedett a fegyverekkel, s félretett pénzéből jól szeretne élni. Bevált csempészét, egy névtelen kis légitársaság utaskísérőjét, Jackie Brownt bízza meg, hogy elhozza külhonban tárolt vagyonát. Jackie azonban Ordellt és az Ordell iránt buzgón érdeklődő FBI-t is kijátssza, és egy szimpatikus óvadékügynök segítségével lenyúlja a lóvét.
Valahol, valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes. Takami Kósun regénye - melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának - botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg.
A sikeres középkorú építész, Pierre, látszólag boldog életet él feleségével, Catherine-nel és kamaszkorú fiával, Bertranddal. A férfi azonban kezd beleunni eddigi, monoton életébe és nehéz munkájába. Megismerkedik a vonzó Helene-nel és viszonyt kezd vele. Egy nap autóbalesetet szenved és a mentőautóban számvetést készít eddigi életéről.
Nadine, az egykori filmsztár, jelenleg a pornóiparban dolgozik színésznőként. Egy filmforgatáson megismerkedik a fiatal és jóképű fényképésszel, Servais Monttal. A hosszú kapcsolatába és eddigi életébe beleunt színésznő viszonyt kezd a férfival. Mont meg akarja menteni szerelmét a pornó ipartól, ezért nagyobb összegű kölcsönt kér egy gengsztertől. Célja, hogy színpadra vigye a III. Richárd című darabot, természetesen kedvese főszereplésével. A várva várt siker azonban elmarad, a szeretők pedig komoly dilemma elé állnak. Hogyan adják vissza a pénzt a maffiának? Vajon van jövője a kapcsolatuknak?
Finom lélekrajzokkal megjelenített történet a XIX. század második feléből. Középpontjában a hirtelen módos farmerré lett, öntörvényű Bathsheba, akinek csalódásoktól és váratlan megrázkódtatásoktól sem mentes életét három férfi határozza meg: a szomszédos gazda, a körülrajongott William, később a városban állomásozó katonaság egyik tisztje, Troy őrmester, majd az állandóságot képviselő, vonzódó és menekülő birkapásztor, Oak.
A nem is olyan távoli jövõben az Egyesült Államok lakosságának nagy része kábítószer-fogyasztó. A hatalom beépített titkos ügynökök és hatékony megfigyelési rendszerek segítségével próbálja az ellenõrzést fönntartani. Az egyik nyomozót, Fredet megbízzák, hogy álljon rá Bob Arctor dílerre, aki életveszélyes drogot terjeszt. Ennek mellékhatásaként ugyanis az ember személyisége két, egymással ellentétes félre bomlik. Fred rájön, hogy Arctor valójában az õ alteregója és önmaga megfigyelése a technikai kérdéseken túl komoly pszichológiai kihívásokat is felvet.
Korának legkedveltebb írónője, Jane Austen (1775-1817) regényei sosem avultak el. Utolsó regényének feldolgozásából is árad az utolérhetetlen női okosság és kedvesség. Aki szereti a pletykát és az "emberi dolgokat", mindig örömet fog találni történeteiben. Emma helyes, ügyes, bár kicsit öntelt ifjú hölgy, aki missziójának tekinti a többi ember boldogulását, saját könnyed életéből kiindulva. Szárnyai alá veszi a tapasztalatlan Harrietet és férjet akar keríteni számára. Több sikertelen próbálkozás után jön rá, hogy az érzelmeket nemigen lehet kívülről kormányozni. Ő maga sem veszi észre, hogy a szerelem mindig is figyelt rá és ott állt mellette.
Négy testvér édesapjuk temetése miatt találkozik egymással. Mivel az elhunyt úgy látta, hogy a család kezd szétesni, a végakaratában leírja, hogy egy hétig éljen együtt, egy fedél alatt a család. Így persze sok veszekedés és örömteli pillanat is akad.
Walter Sparrow (Jim Carrey) meghökkenve olvassa a 23-as szám című könyvet, amelyről egyre inkább az az érzése, hogy ő a főszereplője. Ráadásul úgy tűnik, a történet szerzője nemcsak a múltját, hanem a jövőjét is pontosan ismeri és meglehetősen csúnya véget szán neki. Walter nyomozni kezd az igazság után, amivel egyáltalán nem biztos, hogy képes szembenézni.
A közeli jövőben a könyvek káros dolgok, az emberek tudatát a médián keresztül formálják. A könyvekre tűzoltók vadásznak, mindent felégetnek maguk után. Egy akció során a fiatal Guy elgondolkodik, kit is szolgál. Ray Bradbury regényéből.