Igazi szupercsapatot láthatunk akció közben Stanley Kubrick kitűnő filmjében, amelynek tárgya a vietnami háború és az a folyamat, amely során a katonák lassan elvesztik emberi mivoltukat és gyilkológépekké válnak. Hőseink egy kőkemény kiképzőtábor kellős közepén találják magukat, ahol egy állati kegyetlenségű őrmester veszi őket kezelésbe, aki pitbullagyával pusztán háborús nyersanyagot lát a kiképzendő újoncokban. Az Acéllövedék nem babazsúrokon való vetítésre készült: a cselekmény durva, a történet erős, a párbeszédek humora gyilkos. És mint oly kevés film, Kubrick alkotása - mutassa bár épp a kíméletlen alapkiképzést vagy a hue-i csata rémálmát - minden pillanatában telibe talál.

A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.

A film főhőse a német születésű Dieter Dengler, aki egész életében pilóta akart lenni. 18 éves korában az Egyesült Államokba költözött, ahol a vietnámi háború idején beállt a hadseregbe. Egy bevetés során a gépét azonban lelőtték Laosz felett, őt pedig foglyul ejtették. Ám a kínzások, éheztetések nem vették el Dieter életerejét: szökést tervezett, majd meg is valósított néhány társával együtt.A Hajnali mentőakcióban Christian Bale élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja Dengler szerepében. Nagyszájú amerikai katona, megalázott fogoly, messianisztikus törvényen kívüli - Bale a szerep egyes vetületeit olyan szenvedélyes erővel alakítja, hogy Herzog múzsájának, Klaus Kinskinek hasonlóan felejthetetlen játékát juttatja eszünkbe. Az operatőri munka is lenyűgöző, noha egyszerűbb és közvetlenebb, mint Herzog korábbi filmjeiben - a forgatókönyv lendületes.

Tom Highway őrmester egész életét a tengerészgyalogság kötelékében töltötte: megjárta Koreát és Vietnámot, kapott számos kitüntetést. Most visszatér ahhoz, amihez egész életében a legjobban értett: az újoncok kiképzéséhez. A kemény szolgálatban töltött évek után az új feladat is számos nehézséggel indul. Az őrmester nehezen boldogul a nem túl sok szakértelemmel rendelkező tisztikarral, és a kiképzendő szakasz tagjairól sem lehet sok jót mondani. Jones arról álmodozik, hogy egyszer még híres rocksztár lesz belőle, Aponte családi problémákkal küszködik, a bajkeverő Fragatti csak azért állt tengerészgyalogosnak, hogy megússza a börtönt, Quinones pedig egyszerűen képtelen betartani a fegyelmet. Ám hamar eljön az az idő, amikor mindenkinek be kell bizonyítani, hogy mire képes: váratlanul egy kis karibi szigetre, Grenadába rendelik őket, oda, ahol már minden élesben megy.

A Hamburger Hill igaz történetet dolgoz fel. A 101-es ejtőernyős osztag azt a feladatot kapja, hogy foglalja el a 937-es magaslatot. Tíz napig tart az öldöklő harc a Hamburger Hillnek csúfolt magaslat bevételéért - sok-sok fiatal életet követelve. Ez volt az egyik legvéresebb csata, amelyet az amerikai katonák vívtak Vietnamban.

Egy fiatal amerikai orvos, Alden Pyle (Brendan Fraser) 1952 őszén a forrongó Vietnamba érkezik. Nagy lelkesedéssel lát neki küldetésének, hogy gazdasági segély-programjával segítse a szabadságáért harcoló vietnami népet. Saigonban találkozik és összebarátkozik a London Times tudósítójával, Thomas Fowlerrel (Michael Caine). Rövidesen azonban elbűvöli és valósággal rabul ejti Fowler fiatal vietnami szeretője, Phuong (Do Thi Hai Yen), aki épp olyan gyönyörű, egzotikus és titokzatos, mint maga Vietnam. A három ember elsöprő erejű, viharos szerelmi háromszögbe sodródik, mely meglepő felfedezésekhez, s végül gyilkossághoz vezet.

Az Öböl-háború poklában Serling ezredes végzetes hibát követ el: véletlenül saját katonái ellen ad ki tűzparancsot. Azonnal lefokozzák, irodai munkára rendelik és a kitüntetési rutinügyeket bízzák rá. Ám egy hősi halott aktáit kitöltve Serling valami furcsaságra bukkan. Karen Walden kapitány kitüntetése azért különleges, mert ő lenne az első nő, aki megkapja a Hűség érdemérmet. Walden emberei azonban egymásnak ellentmondó vallomásokat tettek arról, mi is történt valójában a kapitány életét követelő akció során. Vajon milyen titok lappang a háttérben?

Rhodes több mint tíz éve rémálomban él, a fiát keresi, aki a hivatalos vélemény szerint "bevetés során eltűnt" Vietnámban. Miután eredménytelenül fordul információért beadványokkal a kormányhoz, Rhodes a saját kezébe veszi a dolgot. Egy texasi olajmágnás (Robert Stack) anyagi támogatásával és fia öt tengerészgyalogos társának segítségével Rhodes felkészül, hogy végrehajtsa vakmerő küldetését. A kiképzés kimerítő hetei után a bátor veteránok Laoszba érkeznek. A vietnámi válság utolsó ütközete elkezdődik...

Az iraki háborúban tanúsított hősies helytállása miatt katonai érdemrendekkel a mellén tér haza kis texasi szülővárosába Brandon King őrnagy. Az ünnepelt veterán semmi mást nem szeretne, csak folytatni a háború előtt félbehagyott életét. Amikor már éppen úgy érezné, hogy kezd visszatérni minden a rendes kerékvágásba, a hadseregtől újra behívó-parancs érkezik: Brandont ismét Irakba vezényelték vissza. A katona azonban hallani sem akar újra a frontról. Maradni akar, újra a civilek életét szeretné élni, miközben katonaként tudja, hogy nem tagadhatja meg a parancsot. Ez a konfliktus komoly próba elé állít mindent, amiben eddig hitt: a család összetartó erejét, a baráti hűséget, a szeretet hatalmát és a becsület értékét.

Vietnamban frontvonalak nélküli háború zajlott az amerikai és a dél-vietnami katonák a harcok során a kússz és semmisítsd meg elvét követték. Mindig egy megtévesztő, láthatatlan ellenséggel harcoltak: ez volt a vietkong, vagy is a dél-vietnami partizáncsapatok. Az amerikaiak számára a közvetlen légi támogatás volt szinte az egyetlen használható módszer a szárazföldi egységek földi egységek megsegítésére, akik az ellenséges tűzben a földre kényszerültek: taktikai csapásokat mértek az ellenségre, amely saját földi egységeiktől nem messze rejtőzött. Az úgynevezett „tanácsadók” második világháborús dugattyús vadászgépekkel és könnyű bombázókkal léptek akcióba, és fedezték a földi alakulatokat, egészen addig, amíg az amerikai légierő teljes mértékben be nem kapcsolódott a harcokba.