Gyerekrablási hullám söpör végig Mexikón. John Creasy, a kiégett, valamikori CIA-ügynök és bérgyilkos a barátja rábeszélésére elvállalja Samuel Ramos iparmágnás és felesége gyermekének, a kilencéves Pitának a védelmét. Creasy nehezen tolerálja a koraérett kislányt, és vele az és életét firtató kényelmetlen kérdéseket, amelyekkel Pita állandóan zaklatja. De a férfiről lassan lemállik az áthatolhatatlannak látszó védőburok, és megnyílik a kislány előtt. Amikor a kis Pitát elrabolják, a férfi a saját kezébe veszi a nyomozást.

Amint azt a cím is sugallja, a film a bibliai Teremtéstörténet első huszonkét fejezetét dolgozza fel. A világ keletkezésének különleges képei után Ádám és Éva történetét követhetjük nyomon, majd kettejüknek a Paradicsomból való kiűzetése után Káin és Ábel egymással való küzdelme elevenedik meg. Életre kel Noé és Ábrahám, láthatjuk amint az addig egy nyelvet beszélő emberek világa összezavarodik Bábel tornyánál, és szemtanúi lehetünk Sodoma és Gomora félelmetes pusztulásának. Az Ótestamentum első részének fontosabb epizódjait az egyik arkangyal szerepében Peter O'Tool narrációja köti össze...

Amikor Heródes király megtudja, hogy megszületett a Messiás, aki veszélyeztetheti hatalmát, megparancsolja katonáinak, hogy öljenek meg minden két évesnél fiatalabb gyermeket. Az elõzményekbõl kiderül, hogy Mária szegény családban nõtt fel. Az apja Józsefhez, a jómódú ácshoz akarja férjhez adni. Õ azonban szerelembõl szeretne férjhez menni. Megjelenik neki egy angyal, és elmondja, hogy õ fogja megszülni az emberiség megmentõjét. Mária és József Názáretbõl Betlehembe menekül. Mivel senki sem fogadja be õket, a kis Jézus egy istállóban születik meg.

A nagy világvallások közül három is – a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás – az õsatyák sorában tartja számon Ábrahámot, az elsõ embert, akivel Isten szövetséget kötött, s az egyetlent, aki Isten barátjának nevezhette magát. Ábrahám volt az, aki Kánaán földjére vezette népét, miután a nomád törzs hosszan vándorolt a pusztaságban. E monumentális filmalkotás Richard Harris (Harry Potter, Nincs bocsánat, Gladiátor) nagyszerû alakításában tárja elénk a pásztorból lett hõs életét, akinek hitét az isteni akarat folyamatosan kemény próbatételeknek veti alá. Az Emmy- és Golden Globe-díjas Barbara Hershey (Krisztus utolsó megkísértése, Hannah és nõvérei) alakítja a gyönyörû és tiszta, mégis tragikus sorsú Sárát, Izrael törzseinek õsanyját.

Lenyűgözően hideg és nyugtalanító képi megoldásaival a műfaj egyik kiemelkedő filmjét láthatjuk. John Hobbes nyomozó és társa, Jonesy fellélegeznek, amikor kivégzik az általuk elfogott démonikus gyilkosságsorozat tettesét. Napokkal később ismerősök és ismeretlen emberek egyaránt azt a dallamot éneklik Hobbesnak cinikusan, amit a halálraítélt dúdolt neki a gázkamrából. A rémtettek ráadásul tovább folytatódnak és kísértetiesen hasonlítanak ez előzőekhez. Ekkor kezdődnek Hobbes lidércnyomásos napjai: egyre több gyanús jel utal arra, hogy neki is köze lehet az újabb gyilkosságokhoz. Az őrjítő jelenség nyomában eljut a fekete mágia tiltott világáig. A nyomozó megismerkedik egy teológiaprofesszorral, aki nemcsak természetfeletti erők hatására gyanakszik, hanem az esetek hátterében magának az ördögnek a jelenlétét véli felfedezni. Hobbes kénytelen szembenézni azzal, hogy az egyetemes gonosz korlátlan és örök.

Nem sokkal azután, hogy Jézust keresztre feszítették egy Saul nevû férfi lett legádázabb ellensége. Elfogta Jánost és Pétert, mindenkit üldözött, aki Jézus követõje lett. Jézus tanítványai azonban, barátaik segítségével egész Judeában hirdették, hogy a megváltó él! Ezt meghallva Saul Damaszkuszba indul, hogy ott is üldözze Jézus követõit. Az úton megvakul, majd egy Ananiás nevû férfi jóvoltából visszanyeri látását és így fohászkodik: az Isten azt mondta, téged választott eszközéül, hogy hirdesd a nevét a pogányok között. Sault megkeresztelik, majd így kiált fel: "Jézus igéje a kardom, Jézus igéje a tüzem!". Saul visszatér Jeruzsálembe, és Jézus választottjaként hirdeti az õ nevét a pogányok és a zsidók között. Ruben mindent elkövet, hogy elfogja és megölje õt. Saul elhatározza, hogy új nevet választ, õ lesz Pál.

Mikor Izsák felesége, Rebeka várandós lett, Isten elárulta neki, hogy két gyermeket hordoz szíve alatt, akik két nagy nép atyjává lesznek majd egyszer s a fiatalabb fiú legyõzi és szolgájává teszi az idõsebbet. Mikor Ézsau és Jákob felnõnek, a jóslat be is igazolódik. Jákob egy tál lencséért könnyen megveszi fivérétõl az elsõszülöttség jogát, az atyai áldást pedig csellel szerzi meg. Hiába tesz szert azonban elõnyökre, nehéz sorsot szán neki a végzet. Sok évig dolgozik Lábán szolgájaként, mire önálló életet kezdhet családjával. Hazatérve pedig testvérbátyja haragjával kell szembesülnie. Mivel azonban Jákob képesnek mutatkozik Isten színe elõtt alázatot mutatni, kiérdemli az új nevet: Izrael, ami annyit tesz – Isten fejedelme.

Öccsének korai halálának évfordulóján Jack O'Brien, a modern világ rohanásába belefásult építész visszagondol sorsfordító gyermekkorára, azokra a texasi kisvárosban töltött évekre, mikor elveszítette ártatlanságát, angyali édesanyjához és szigorú édesapjához fűződő kapcsolata pedig örökre megváltozott. Az emlékek felidézése közben talán nem csupán a saját, de az egész emberiség helyét is megtalálja az univerzumban.

Jeruzsálem pusztulása után, csaknem hat évszázaddal Krisztus megszületése elõtt a babiloni területeket perzsák hódították meg, és létrehoztak egy hatalmas, új birodalmat. A Perzsa Birodalomban szép számmal maradtak zsidók, a varázslatos Susán városában. Ahasvérus, a perzsa király elrendelte, hogy kutassanak fel fiatal szüzeket a háremébe. Ide került a zsidó Márdokeus húga, Eszter is, akit a király Perzsia királynéjává tett. A szép és okos királyné kezébe vette a zsidó nép sorsát és megmentette az esztelen pusztítástól...

A monumentális filmfreskó Jézus életét eleveníti fel a filmművészet legnemesebb eszközeivel. Ez a film egyike a bibliai történet legszebb, legteljesebb feldolgozásainak. Vallástörténeti hűséggel követi a Biblia világát, s nemcsak Jézus történetét beszéli el, hanem hitelesen megeleveníti a kort, az időt, amikor élt. Az alkotók megpróbálták érzékeltetni, mit gondolhatott és mondott egyidejűleg Augustus császár és miként cselekedtek a rómaiak és a zelóták.

A Föld, a víz és a szárazföld, az ember, a férfi és a nõ teremtésének õsi történetét elevenítik meg e film költõi szépségû képsorai. Egy vén nomád pásztor valahol a pusztában egyszerû szavakkal mesél a tüzet körülülõ gyermekeknek Ádámról és Éváról, a tudás fájáról, az Édenkertbõl való kiûzetésrõl, Káin bûnérõl, Noé bárkájának történetérõl, s legvégül a szivárványról, mely megpecsételi az Isten emberrel kötött szövetségét. Meséje a felelõsségrõl is szól, mellyel az ember tartozik a Föld minden élõlényéért, hiszen a Mindenható az embert rendelte valamennyi teremtmény urául.