Az I'm Not Ashamed című dráma az 1999. április 20-án az amerikai Columbine Középiskolában történt lövöldözés tragikus történetét dolgozza fel. Megpróbál válaszokat keresni az ahhoz hasonló kérdésekre, hogy mi vezethette a szörnyű tett elkövetéséhez az iskola egyik diákját. Az események egyik főszereplője a meggyilkolt Rachel Joy Scott és édesanyja, Beth Nimmo.
"Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek." George Orwell klasszikusából 1954-ben Halász János és Joy Batchelor elképesztő rajzfilmet készített. A sztálini Szovjetúnió mesébe bújtatott kemény kritikája a könyv, és Halászéknak sikerült ezt animációba tökéletesen átültetni. Az Állatfarm világát ennél plasztikusabban nem is lehetett volna képernyőre/vászonra vinni. A rajzfilm adottságait maximálisan kihasználták Napóleon és társai megjelenítéséhez: a metamorfózis, ahogyan az igazi disznókból kommunista-disznók lesznek, beszarás!
Kőkemény mozi a New York-i kis generációról. Amatőr szereplőkkel forgatta filmjét Larry Clark, a neves fotográfus, aki teljes munkásságát annak szentelte, hogy hiteles képet mutasson a nagyvárosok tizenéveseinek életéről.
A dél-kaliforniai középiskolába járó Brendan (Joseph Gordon-Levitt) volt barátnője, Emily váratlanul eltűnik, s később holtan találják egy kapualjban. Emily napokkal korábban telefonon hívta Brendant, de beszélgetésükből csak annyi derült ki, hogy a lány valamiért bajban van. A halálhírtől megdöbbent fiú úgy dönt, nyomozásba kezd a suliban és a környéken, hogy kiderítse, mi történt a beszélgetésük óta. Az alvilág azonban itt is ugyanolyan kemény. Drog, fegyverek és csábító szép nők között Brendan nem tudhatja, kiben bízhat.
A film egy náci német történelmi dráma propagandafilm, amelyet a Terra Film készített Joseph Goebbels parancsára. Minden idők egyik legantiszemitább filmjének tekintik. A XVIII. század harmincas éveiben Károly Sándor – kinek neve következetesen Karl Alexandernek volt föliratozva; rosszul: királyok, hercegek, grófok nevét ugyanis magyarítjuk –, Württenberg hercege, hogy fényűző életmódját folytatni tudja, kölcsönökért a zsidó bankárhoz, Joseph Süss Oppenheimerhez fordul, aki egyre nagyobb befolyásra tesz szert az udvarban. Praktikákkal, zsarolással, ügyeskedéssel eléri, hogy az akaratgyenge herceg teljesen az ő bábjává váljék, így teljhatalomra tesz szert Württenbergben. Károly Sándor szembekerül saját – a zsidó bankár ténykedését hevesen ellenző – nemesi tanácsával, s Württenberg a polgárháború szélére sodródik. A herceg azonban szívrohamot kap, meghal és ezzel Oppenheimer hatalmának is befellegzik. Jud Süsst bíróság elé állítják és kivégzik.