1995-ben, az angolai polgárháború idején Nayola elindul, hogy megkeresse eltűnt férjét.
Tevje, a szegény tejesember Anatevkában, a kis ukrán faluban él a családjával. Mindennél fontosabb számára a zsidó hagyományok ápolása. Emiatt összetűzésbe kerül az öt lányával, akik a házasságközvetítő tanácsai helyett inkább a szívükre hallgatnak. Nem csoda, hogy egyik kérő sem tetszik Tevjének, aki a kis közösségüket félti. A zsidók életét azonban más is fenyegeti: kitelepítések, pogromok, erőszakos cselekmények. Tevjének be kell látnia, hiába gondolta, hogy üzletet tud kötni az Úrral, a valóságban minden másként fest.
A XII. század végén II. Henrik uralkodik Anglia trónján. Övé fél Franciaország és a még mindig gyönyörű Aquitai Eleonora, akit II. Henrik a francia királytól, Lajostól hódított el. Eleonora 4 fiúgyermeknek adott életet. Henrik Lajos fiát, Eleonora pedig Richardot akarja megtenni örökösnek. Cselszövések, ármányok járják át a várat, ahová meghívott vendégként, II. Fülöp, Franciaország királya érkezik...
Kay és Gerda öreg nagymamájukkal élnek együtt nagy szeretetben. Egy nap a gonosz, hidegszívű Hókirálynő meglátogatja Kayt és magával viszi az országába, az örök jég birodalmába. Gerda azonban nem nyugszik bele abba, hogy elveszítette Kayt. Megígéri nagymamájának, hogy ha addig él is, felkutatja a Hókirálynő birodalmát és visszahozza a fiút szülőházába. Gerda még nem is sejti, mennyi akadályt kell legyőznie ehhez... Fantasztikus kiállítású mesefilm. Az eredeti Andersen meséből Jevgenyij Svarc írt egy lazán kapcsolódó adaptációt. A film 1970-ben elnyerte a Golden Eagle díjat Bogotában.
Az elmúlt évszázadokban Hamlet történetét már számtalan verzióban elmesélték: de így még sosem. A dán királyfi, a többnyire csak a világ eseményeit szemlélő és a politikától magát távol tartó Hamlet apja halálhírét véve visszatér hazájába. Mire azonban Dánia földjére teszi a lábát, anyja, Gertrud már nem özvegyasszony, ugyanis feleségül ment Hamlet nagybátyjához, az új királyhoz, Claudiushoz, majd az új uralkodói pár Hamletet is nősülésre, kedvese, Ophelia nőül vételére sürgeti. Nemsokára azonban megjelenik a meghalt király szelleme és közli hősünkkel: galárd módon Claudius és Gertrud gyilkolták meg, hogy kezükbe kaparinthassák a hatalmat. Hamlet - mivel érzi, valami bűzlik Dániában - döntés előtt áll: vagy továbbra is kívülállóként szemléli az eseményeket vagy pedig saját kezébe veszi az irányítást és bosszút állva beteljesíti végzetét.
Jeffrey meleg férfi, színész is, de leginkább pincérkedik a megélhetésért. Elhatározza, hogy ezekben a veszélyes időkben inkább megvonja magától a szex örömeit. Pont ekkor találkozik végre az igazival, akivel bomba párost alkotnának. Jeffrey nehezen tud választani a csapodárság, a szerelem és saját fogadalma között, viszont nem akar végzetes helyzetbe kerülni...
Archie Rice, kisszerű és nagyszerű komédiás életéről szól a film. Archie apja, Billy Rice egykoron a legtehetségesebb, a szó nemes értelmében vett, igazi komédiás volt, a komika műfajának legnagyszerűbb alakja és mestere. Fia Archie, a dalos-táncos ripacs csak árnyéka lehet apjának. Mindenféle show műsorokat talál ki, fürdős szépségversenyt konferál, egy egészen új műsorra készül, hogy megnyerje a szépségverseny ambíciózus, amatőrszínházas, s nem utolsósorban gazdag szépségkirálynőjét, Tinát. Felesége otthona romokban, felnőtt lánya festészetet tanít, egyik fia zongorázik, másik bevonul a brit hadseregbe, s háborúba megy. Archie szeretője, Tina egy gazdag pék elkényeztetett leánykája, aki úgy megbolondítja, hogy feleségül akarja venni, no persze nem minden érdek nélkül. A leendő pénzeszsák anyós-após támogatná ugyanis Archie új show-ját...