A cselekmény Rio de Janeiro nyomornegyedének szegények lakta utcáin zajlik. Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át, a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós lesz, a másikból drogdíler. A film rövid történetek sorozatán keresztül mutatja be életútjukat, melyekből sokszor igen rövidre sikeredett sorsok rajzolódnak ki. Az Isten városa főszereplője nem egy személy, hanem egy hely. Az Isten városa egy hatvanas években elkezdett, szegényeknek épült lakótelep, amely a nyolcvanas évek elejére Rio de Janeiro egyik legveszélyesebb városrészévé vált.A hely történetét a film jónéhány szereplő sztoriján keresztül meséli el. Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával... (port.hu)

Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

Lester Burnham átlagos férfi, szürke és unalmas fickó, aki legszívesebben folyton a tv előtt ülne. Az élete azonban egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozik, és ennek két oka van, az egyik az, hogy ki akarják rúgni a munkahelyéről, a másik pedig, hogy elmegy a feleségével egy iskolai meccsre, ahol olyannyira megakad a szeme a lánya barátnőjén, Angelán, hogy attól kezdve képtelen kiverni a fejéből a kislányt. Amikor rájön, hogy ki fogják rúgni, ő maga is rásegít a dologra, és nem hajlandó együttműködni a vállalat költségracionalizáló szakemberével, akinek az a dolga, hogy eldöntse, kit kell majd kirúgni. Kihallgatja lánya és Angela beszélgetését, melyből az derül ki számára, hogy ha gyúrna egy kicsit felsőtestre, Angela nem tudná megállni, hogy lefeküdjön vele.

Gordie Lachance író visszagondol gyermekkora egy sötét epizódjára. Négyen voltak elválaszthatatlan jó barátok: Gordie, Chris, Teddy és Vern. Egy napon eltűnt egy pajtásuk. Sokáig nem került elő és halottnak nyilvánították. Majd ismeretlen holttestet talál egy másik náluk idősebb fiúcsapat az erdei vasútvonal mellett. Gordie és társai magánnyomozásba kezdenek. A testet viszont eltüntetik előlük. Egyre durvuló rivalizálás kezdődik a két fiúcsapat között. Nem lehet az igazságot évekig titkolni. Valaki úgysem bírja tovább a nyomást és elszólja, vagy elsírja magát...

Amikor a 11 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többet nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipõre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét. Eközben Billy apja és bátyja, Tony, akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban, csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára. Keserűségük gátja akkor szakad át, amikor rájönnek, hogy a bokszedzésekre szánt pénzt Billy kevésbé férfias elfoglaltságra pazarolja. Mrs. Wilkinson azonban rábeszéli Billyt, hogy - ingyen - magánórákon taníthassa, és felvételire küldi a balettiskolába. Az intenzív felkészülés mindkettejüket alaposan próbára teszi, és amikor eljön a nagy nap, Billy - Tony összetűzése miatt a rendõrséggel - elszalasztja a felvételit. Mrs. Wilkinson a maga kezébe akarja venni a dolgok irányítását

Harold átlagos, huszonéves gazdag gyerek, aki szabadidejében temetésekre jár és szeret öngyilkosságot színlelni, hogy ijesszen rá az őt túlságosan is magához kötő édesanyjára. Maude viszont egyáltalán nem mondható átlagos nyolcvanéves hölgynek, hiszen duzzad az életszeretettől és hiszi azt, hogy minden nap hozhat valami újat a számára. Amikor Harold találkozik Maude-dal, gyökeresen megváltozik az élete. Az asszony megtanítja a fiúnak azt, hogy az élet valójában olyasvalami, amit élvezni kell és ami megadja a lehetőséget arra, hogy az ember jól érezze magát. Eközben azonban Harold anyja, pszichológusa, és keményszívű nagybátyja azon mesterkednek, hogy a fiú az általuk normálisnak tartott módon éljen.

Jim bajkeverő hírében áll, és kétes hírnevére nem is cáfol rá, amikor Los Angelesbe költözik. Már érkezése első napján összeütközésbe kerül a törvénnyel randalírozás és részegség miatt. Később szembekerül egy helyi bandával, ami tragédiák sorozatát indítja el... A kaliforniai gimnáziumba új fiú érkezik. Az iskolát uraló rocker banda vezére egyből beleköt, és késpárbajra, majd katasztrófával végződő autóversenyre hívja ki. A felnőttek és társai erőszakos világával szemben Jim csupán a bandavezér volt barátnőjében, Judyban és egy dúsgazdag árva gyerekben, Platóban talál némi támaszt. Ezt a maga korában iskolát teremtő melodrámát az "ok nélküli lázadó" prototípusát megtestesítő James Dean játéka teszi felejthetetlenné.

1963 nyarán egy luxus nyaralóhelyen tölti vakációját Baby, egy tizenhét éves lány, akinek életében a táncé a döntő szerep. Megismerkedik Johnny-val, a jóképű tánctanárral, akivel szerelemre gyúlnak egymás iránt. Amikor a fiút faképnél hagyja a táncpartnere a nagy verseny előtt, Baby veszi át a szerepét, s remek kettőst alkotnak együtt...

A tizenhét éves Susan Eloise Hinton könyve Oklahomában, 1966-ban játszódik. Coppola hűen mutatta be a korszakot, amikor 20 évvel később megfilmesítette a történetet. A kívülállók a kisvárosi tizenéves amerikaiak portréja, amelyben két kamasz bandát ismerhetünk meg: a szegény, létminimum határán élő "Greasers-t" és az elit, művelt fiatalokat tömörítő "Socs-t". Egy nap, a két különböző városnegyedben élő bandatagok útjai keresztezik egymást, ami drámai eseményekhez vezet. Két "Greasers" - Ponyboy Curtis és Johnny Cade - a moziban két csinos lánynak kezdi csapni a szelet. A fiúk nem is sejtik, hogy a lányok szoros kapcsolatban állnak a másik csoporttal. A két ellenséges banda között verekedés tör ki, amely alatt halálra késelnek egy "Socs" fiút. Az elkövetők elrejtőznek egy elhagyatott templomban, ahol váratlanul megjelenik néhány gyerek. Amikor tűz üt ki, a fiúk segíteni próbálnak, ám ekkor újabb tragédia történik.

1963, New York és annak is a legnehezebben túlélhető része, Bronx. Bandákba verődve élik mindennapjaikat a különböző nemzetiségek fiai. Az összecsapások elkerülhetetlenek. Ha fiatal vagy és olasz, csak egy bandához csatlakozhatsz, a Wanderershez. A nagyvárosi fiatalság hatvanas évekbeli életérzését híven tükröző alkotásban megszólalnak a kor nagy slágerei is. Kaufman gyakran idézett filmje a gyermekkori vad fantáziák és a túlzásba vitt azonosulási vágyak világát mutatja be. Csodás keveréke a vígjátéknak és a tragédiának.

Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...

A 80-as évek egyik legnagyobb slágerfilmjében a 13 éves Vic élete első házibulijába készül, ahol nemcsak a zene és a tánc, hanem az első szerelem is várja. A kérdés az: vajon egy tinédzser a szerelemben meddig mehet el, hol érnek véget a szülők által felálított korlátok, és a saját félelmek az ismeretlentől. Vic titkaival életvidám, modern hárfaművész dédnagymamájához fordul, mivel szül ei tizenöt év házasság után krízishelyzetbe kerülnek. Fogorvos papája és rajzfilmrajzoló mamája ugyanis épp hasonlóan váratlan és mulattató kalandokat és bonyodalmakat élnek át, mint a kamasz Vic.

A film Francoise története, aki nem tudja, hogyan döntsön, a férjét válassza, vagy az annyira vágyott függetlenséget. Francois viszont nem képes választani imádott foglalkozása és felesége között. Nem tudnak éretten és megfontoltan viselkedni, pedig saját problémáik mellett kamaszlányuk gondjaival is szembe kellene nézniük. Vic számára nagy gondot jelent az első komoly szerelem, az első lépések a felnőttek világába. Szüleivel képtelen megosztani problémáját, látva, hogy ők is hasonlókkal küzdenek. Marad hát Poupette, a dédnagymama, a barátok és a házibulik.