Rosemary és Gus fiatal házasok, akik beköltöznek új New York-i otthonukba, egy kellemes, Central Park melletti társasházba. Szomszédaik, a középkorú Minnie és Roman Castevet, barátságosak, bár nagyon titokzatosak. Rosemary hamarosan megtudja, hogy gyermeket vár. Boldogsága nem ismer határokat, de az öröm nem tart sokáig.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Egy 15 éves rockrajongó srácot, aki egy helyi zenei újság számára írogat, felkéri a nagytekintélyű Rolling Stone magazin, hogy csatlakozzon a Stillwater együtteshez, és írja meg a koncertturné részleteit. A srác szerencséjére, a szerkesztő sosem találkozott vele: telefonon adta a megbízást. Ő tehát egy időre eltűnik édesanyja féltő szeme elől, és fejest ugrik a nagybetűs életbe. Ettől kezdve csak az utazás, a koncertek és az együttes mellől elmaradhatatlan rajongó lányok érdeklik. Figyel, csodálkozik és tanul.

Humbert Humbert, az elvált professzor francia irodalmat tanít. Az angol tanár az egyik amerikai kisvárosba, Ramsdale-be utazik, ahol tanári állást kapott. Az özvegy Charlotte Haze albérlője lesz, akinek van egy alig tizenöt éves kislánya. A férfi hamarosan beleszeret a koraérett Lolitába. Titokban viszonyt kezdenek, bár a lány nem táplál mély érzéseket iránta. Humbert végül feleségül veszi Charlotte-ot, hogy a lány mindig a közelében legyen. Kapcsolatuk persze nem marad titokban, amikor Charlotte rájön a valóságra, ki akarja tenni Lolitát a házból. Humbert megöli az asszonyt.

Egy özvegy takarítónő az 1950-es évek Londonjában, őrülten beleszeret egy divatos Dior ruhába, és úgy dönt, hogy kell neki egy olyan ruha. Mindent megtesz, hogy előteremtse az ehhez szükséges pénzt, majd miután ez sikerül, nekivág a párizsi kalandnak.

"...amikor márciusban a németek átlépték a határt, hogy elfoglalják az egész országot, és a mi városunkon keresztül vonultak Prágába, nagyapám egyes-egyedül kiment elébük, egyes-egyedül az én nagyapám ment ki a németek elé, hogy hipnotizőr lévén szembeszálljon velük, és a gondolat hatalmával visszatérítse a tankjaikat." Hát ilyen családból származik Milos, aki nem hőssé akar válni, csak a már kínossá vált szüzességét szeretné elveszíteni. Segédtisztként dolgozik egy kisváros állomásán, ahol hiába húznak el a front közeledtével mind szigorúbban ellenőrzött vonatok, a dolgozók élik megszokott életüket.

Nincs édesebb a bosszúnál, nincs boldogítóbb mások bajánál - Sebastian és mostohatestvére, Katherine e régi igazság jegyében él. Gazdagok, szépek, és túlcsordul bennük az erotika: New York naiv fiataljai mind a lábuk előtt hevernek, ők pedig ördögi csínyeikkel alaposan felforgatják, aztán pokollá teszik mindük életét. A nagy dobás azonban még várat magára - míg fel nem tűnik a színen új iskolaigazgatójuk lánya, aki elhatározta: mindaddig megőrzi szüzességét, míg férjhez nem megy. Katherine fogadást ajánl: ha Sebastiannek sikerül elcsábítania a jégkirálynőt, az ő teste a ráadás. Ellenkező esetben viszont bátyja vadonatúj Jaguárja a tét.

A világhírű filmrendező, John Huston Afrikába készül, hogy ott forgassa legújabb filmjét. John elég furcsa személyiség. Nem kifejezetten törődik a forgatás munkálataival, inkább elefántokra vadászna. Különösen egy óriási agyarú hím kelti fel érdeklődését, melyet mindenáron el akar ejteni. Amikor azonban végre szemtől-szembe találja magát a hőn óhajtott állattal, nem képes elsütni a fegyverét. Az elefánt viszont a jelenlévő nőstények és borjak miatt nem tűri az embereket, és megöli afrikai segítőjüket, Kivut.

A XIX. század közepén járunk, amikor is a William Walker által vezetett, zsoldos-katonákból álló alakulat minden nehézség nélkül lép Nicaragua földjére, hogy puccsot hajtsanak végre az ország vezetése ellen. Rövidesen kiderül, hogy az egész akciót egy amerikai multimilliomos pénzeli, aki semmilyen kegyetlen és véres eszköztől nem riad vissza, hogy a saját embereit állítsa a kormány élére, megszerezve így az ország gazdasági javait.

Chanel (Adrienne Bailon), Dorinda (Sabrina Bryan) és Aqua (Kiely Williams) csillogó zenei karrierről álmodnak, és abban bíznak, hogy csapatukat, a Párduclányokat valaki hamarosan felfedezi. A csoda megtörténik, szerződtetik őket Bollywoodba. Igen ám, de a lányok csak a repülőtéren szembesülnek azzal, hogy nem Los Angelesbe, hanem Indiába repülnek. Az indiai táncosok persze nem nézik jó szemmel az amerikai lányokat, és kitör a háború a táncparketten. Ráadásul kiderül, hogy csak egy főszereplőre van szükség, és a szerepért egymással kell versengeniük a barátnőknek.

Sokak szerint az európai történelemben a XIX. század valahol Franciaországban kezdődött. 1789, szabadság, egyenlőség, testvériség. A polgári eszmerendszer hármasának gyakorlatba való átültetése a következő század feladatai közé is tartozott, így aztán jogosnak tekinthető George Orwell kérdésfeltevése: változott-e az emberi természet közel 210 év elteltével? Felnőttmesét láthatunk, amelynek főszereplői állatok, animációs technikával megjelenítve.