Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

V. Henrik, az újdonsült, fiatal angol király - aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet - háborút indít a franciák ellen. Csodával határos módon legyőzi a túlerőben lévő ellenséget, elnyeri Katalin királykisasszony kezét és végül a korona is méltó helyre kerül.

A király, VIII. Henrik egy bálon látványosan mutatja ki, hogy ráunt feleségére, Katalinra, a "bús, spanyol tehénre" és szívesen múlatná az idejét Thomas Boleyn fiatalabbik lányával, Annával. (Anna nővére egyébként Henrik gyermekét hordja a szíve alatt). Ám Anna - testvére példájából tanulva - kijelenti, hogy csak akkor kaphatja őt meg a király, ha előbb feleségül veszi. Henriknek csaknem eszét veszi a szerelem, vagy a férfiúi kivagyiság, és mindent megmozgat, hogy elváljon a feleségétől, akit egyébként nem kevésbé botrányos körülmények között vett el annak idején.

Főhőseink megpróbálnak mellékszereplőként bolyongani egy igen szerteágazó és csapdákkal teli világban, a Hamlet történetében, megpróbálnak értelmet keresni a jelenlétüknek, a létüknek. „Biztosan volt egy pont, amikor dönthettünk volna máshogy is.” – ez a mondat későn hangzik el, mellékszereplők maradnak egy eleve elrendeltnek látszó világban, a történetük „meg van írva” és bármennyit kínlódnak és töprengenek, képtelenek máshogyan dönteni és cselekedni, mint ahogy az „eleve elrendeltetett”. Ránk hasonlítanak, egyszerű hétköznapi emberekre, akik csak tengődünk a hatalmasok által megfogalmazott és elrendelt világban, és fogalmunk sincs mikor és hol, kik és miért döntöttek helyettünk az életünkről. Szimpatikusak, viccesek, töketlenek és tehetetlenek. Esélytelenek. Ahogy mi is a szánalmas próbálkozásunkkal, hogy értelmet adjunk a kis szürke, nyomorúságos életünknek. (szkene.hu)

A fekete humort se nélkülöző film Anglia királyáról, III. Györgyről szól, aki uralkodása alatt fokozatosan elveszti ép elméjét. A király romló idegállapota lehetőséget ad az ellenségeinek, akik az amerikai gyarmat elvesztésével vádolják, hogy megfosszák őt a tróntól. György felesége, legodaadóbb híveivel együtt mindent elkövetnek, hogy megmentsék a királyi trónt, azonban a legjobb orvosok se képesek segíteni az őrült uralkodón. A hívek ezért a kétes hírű, William Pitt doktort szerződtetik, akinek rendhagyó gyógyítási módszerei a modernkori pszichiátriára emlékeztetnek. Miközben Dr. Pitt igyekszik a beteg elméjének mélyére hatolni, lenézően és megalázóan bánik vele. Ilyen magatartással a király korábban még sohase találkozott.

V. Henrik, Anglia ifjú királya elhatározza, hogy megszerzi magának a francia trónt. Fel is vonul nagy haddal, de aztán a gondviselés másképp dönt.

Desdemona, a gazdag velencei kereskedő lánya Othellóhoz, a mórhoz ment feleségül. Boldogságukat tetézi, hogy diadalmas ütközetből tér vissza a férfi. Az egyszerű nép is nagy örömmel fogadja a hadvezért. Csak egyetlen ember nem lelkesedik, a fővezér zászlósa. Jágó mellőzöttnek érzi magát, ezért gyűlöli a mórt és pokoli ármány hálóját szövi kiszemelt áldozata köré. Először a vezér barátját, Cassiót buktatja el, majd Othello lelkébe - lassan csepegtetve - a féltékenység gyilkos mérgét önti. A tragédia elkerülhetetlenül bekövetkezik.

A XIII. századi Angliában Robin és martalócainak csapata szembeszállnak a kisváros korrupt vezetőjével, és a korona ellen felkelést szítanak, amely örökre megváltoztatja a hatalmi egyensúlyt a világban. Akár tolvaj ő, akár hős, de ez a szegénysorból jött férfi lesz a szabadság örök szimbóluma népe számára.