Mary Griffith (Sigourney Weaver) konzervatív keresztény elvek alapján neveli gyermekeit. A családi idill megváltozik, amikor kiderül, a legkisebb fiú, Bobby (Ryan Kelley) homoszexuális. Mary szentül hiszi, hogy Isten ki tudja gyógyítani fiát ebből a "bűnből" , és mindent el is követ ennek érdekében. Bobbyt pszichiáterhez cipeli, önkéntesként részt kell vennie a gyülekezet életében, ráadásul lépten nyomon a Bibliából vett igehelyekkel "bátorítja" fiát a gyógyulás felé vezető úton.Eleinte Bobby engedelmesen együttműködik édesanyja kirohanásaiban, de végül szembesülnie kell vele: minden erőfeszítése ellenére továbbra is saját neméhez vonzódik...

Képes vagy beismerni, képes vagy elfogadni a tényt, hogy te más vagy? Vagy egyszerűen nem is más, hanem csak egy valaki, a sok közül. Egy valaki, aki előtt két irányban halad tovább az a bizonyos út és nem tudja eldönteni, hogy mi tévő is legyen. Létezik-e jó és rossz döntés? Erre a sok kérdésre a válasz ebben az esetben mi sem egyszerűbb, mint az, hogy a szívedre kell hallgatni, semmi és senki másra. Mert a hosszú és rögökkel teli utat és folyamatot, nem mindenki tudja megtenni. Megtorpannak, félnek, olykor-olykor megállnak az emberek, mert falba ütköznek. S ahelyett, hogy összeszednék minden bátorságukat, erejüket, hogy kibontsák azt, a falat, szóval ahelyett inkább visszafordulnak. Megijednek, összezavarodnak, és nem merik bevallani az igazságot, ami egyáltalán nem fájó, hogy igenis megtalálták a nagy keresés után a szerelmet, csak éppen másvalakiben, mint azt előre elképzelték, megálmodták.

Andrew Beckett - egy jólmenő nagyvállalat tehetséges ügyvédje - homoszexuális. Ezt sikerül egészen addig titokban tartania, amíg meg nem támadja a halálos kór, az AIDS. A látható jelek miatt a vállalat elbocsátja Beckett-et, persze koholt vádak alapján. Andrew nem nyugszik bele a döntésbe, felkéri Joe Miller ügyvédet, vállalja el az ügyet. Joe először elutasítja a felkérést előítéletei miatt, de azután ügyvéd énje kerekedik felül, s elvállalja az ügyet.

A helyi pucckirálynő-választás győztesei (Patrick Swayze és Wesley Snipes) Hollywoodba repülhetnek a döntőre. Ám ők repülés helyett az országutat választják, és a harmadik szépséggel (John Leguizamo) nekivágnak Amerikának egy rozzant Cadillacben. Kabalaként magukkal visznek egy fényképet, melyen a címbéli hölgy és üzenet látható. Amikor tragacsuk lerobban, egy szakadt kisvárosban kell eltölteniük a hétvégét. Syndersville-ben nagy a felbuzdulás a férfi lakosok körében, hiszen jó nők ritkán érkeznek ebbe a porfészekbe. A három grácia alaposan felbolygatja a város életét.

Mikor a 48 éves, csinos özvegy, Hwei-Lan Gao bejelenti, hogy terhes, apja - akitől a szülői megértésnél semmi sem áll távolabb - csaknem kitagadja lányát. Nem is engedi haza, amíg Hwei-Lan be nem tudja bizonyítani, hogy a szeplőtelen fogantatás létezik? vagy azonnal férjhez nem megy. Így a késői kismama csak Wiltől, a már felnőtt lányától kérhet segítséget. A menő manhattani orvosnő azonban nem repes az örömtől, hiszen anyja helyett inkább új szeretőjét, Vivet látná szívesen lakótársként otthonában. Azért Wil megteszi, amit egy engedelmes leánygyermeknek tennie kell: felkutatja a város partiképes, facér urait, és randit szervez nekik a várandós Hwei-Lannal.

A transzvesztita Arnold Beckoff a szerelmet és a boldogságot keresi egy olyan világban, amely úgy tűnik, nem kifejezetten számára van kitalálva. Először akkor találkozunk vele, amikor 1971-ben a biszexuális szeretője összetöri a szívét. Két évvel később boldog, de rövid kapcsolatban él a szerelmével. 1980-ban pedig a biztosnak hitt kapcsolata a barátja váratlan halálával felbomlik. Miközben anyja képtelen elfogadni fia másságát, Arnold megpróbálja felnevelni a barátjával örökbefogadott fiút.

1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.

A tizenhat éves Ned minden igyekezete ellenére sem tudja meggyőzni apját és mostohaanyját, hogy ne egy olyan bentlakásos iskolába küldjék, ahol a rögbi nem sport, hanem egyenesen vallás. A fiú egyedi ízlésével, magának való természetével és furcsa viselkedésével meglehetősen kilóg a sorból, és hamar az iskolatársak célpontjává válik. Az új tanév sem kecsegtet semmi jóval, ráadásul érkezik egy új tanuló, Conor, aki a rögbi csapat legnagyobb reménysége, és aki Ned szobatársa lesz. A két fiú nem is lehetne különbözőbb egymástól, közös életük döcögősen is indul, azonban hamar kiderül, hogy egyikük sem találja a helyét a konzervatív és csökönyös közegben. A sorsközösség barátsággá válik, amelynek sok kihívással kell megküzdenie.

Egy meg nem nevezett latin - amerikai országban Valentint, az újságírót politikai meggyőződése miatt börtönbe zárják. Cellatársa egy homoszexuális és pedereszta kirakatrendező, Molina, aki besúgó. Állandóan egy háborús propagandafilmből idéz fel jeleneteket, melyben szerepelt egy bizonyos Pókasszony. Valentint a történetek egykori gazdag szerelmére emlékeztetik. A látszólag semmiben sem hasonlító két férfi között egyre szorosabb kapcsolat alakul ki. Molina nem árul el semmi használható információt fogva tartóiknak, sőt felajánlja szerelmét Valentinnek.

Jane, a fekete bárénekesnő egy szép napon elhatározza, hogy otthagyja jól megszokott életét, és szerencsét próbál egy másik városban. Ekkor olvassa az újságban Robin hirdetését, aki útitársat keres. Jane egy kissé óckodva, de belemegy az utazásba. Az úton felveszik még Jane barátnőjét, Holly-t. A három nő az utazás során mélyebben megismeri egymást, s egyre szorosabb barátság alakul ki közöttük.

Megtalálni igazi önmagunkat olyan utazás, mely ismeretlen, ködös vidékre vezet - távol mindentől, amiben valaha hittünk. A Viharsarok című film a kamaszkor drámája: mozgalmas, érzelemmel telt története önmagukat kereső kamaszok felnőtté éréséről szól. Szabolcs Bernarddal együtt egy német futballcsapatban játszik. Szobatársak, legjobb barátok, elválaszthatatlanok. Egy vesztes mérkőzés és csúnya vita után Szabolcs átgondolja életét és hazamegy Magyarországra az egyszerűbb élet reményében. Azonban ez a magány nem tart sokáig. Hazatérése után hamarosan találkozik Áronnal és kölcsönös vonzódás alakul ki a fiúk között, amikor Szabolcsot váratlanul felhívja Bernard, hogy Magyarországra érkezett.

A 18 éves Jesús egyedül él apjával, Héctorral Santiagóban, Chilében. A kis lakásban a televízió zaja elfedi, hogy képtelenek egymással kommunikálni. Jesús, ha nem otthon van, egy K-pop bandában táncol, a haverjaival lóg és drogozik, szadista klippeket néz és nyilvános helyeken szexel, izgalmat keresve. Egy napon azonban a görbe éjszaka tragikus fordulatot vesz, amely Jesús életét is gyökeresen megváltoztatja. Fernando Guzzoni egy bizarr 21. századi passió történetet mesél el az X, Y, Z generációról. Filmje éles kritika napjaink Chiléjének elveszett tizenéveseiről, a szülők felelősségéről, a generációk közötti kommunikáció hiányáról és a társadalom erkölcsi állapotáról.

Ben Grandy éppen élete legboldogabb napjára készül: nemsokára elveszi ugyanis feleségül a szerelmét, aki ráadásul a kormányzó lánya! Ben az öccsét, a meleg Shel-t kéri meg, hogy szervezze meg az esküvőt. Shel boldogan vállalja el a testhez álló feladatot, de amikor meghallja, hogy a kormányzó ellenzi a melegek házasságát, ráadásul a testvére, Ben írta neki a beszédét, elhatározza, hogy sztrájkba fog. Hamarosan pedig Amerika-szerte az összes meleg követi a példáját...