A cselekmény abban az időben játszódik, amikor Hollywoodban áttérnek a hangosfilmre: Don, aki a némafilmekben többnyire az epekedő hősszerelmest játszotta, a hangosfilm révén esélyt kap arra, hogy mint táncos és énekes lépjen fel. Cosmo barátjával utolsó filmjét, amelyet a közönség kinevetett musicallé írja át. Gondot okoz a női főszereplő, Lina, akinek az énekhangja használhatatlan. Kathy ugrik be, és szinkronizálja Lina énekét. Don beleszeret Kathybe, és gondoskodik róla, hogy a közönség a bemutatón értesüljön teljesítményéről.

A hazáját elhagyó naiv, ugyanakkor szeretetreméltó özvegy, acélgyári munkásként kívánja előteremteni fia számára a szemműtéthez szükséges pénzt. A betegség örökletes. Az anya egyre inkább csak a sötétségben tapogatózik. De mindenáron küzd, hogy gyermeke elkerülhesse azt, amit ő már nem tud. Az idő lerövidül, és a homályban tapogatózva elkezdődik a visszaszámlálás. A szürreálissá fokozódó embertelen munkában a gépek zaja teremti meg a Björk képzeletében kibomló dalok zenei alapját. Az emigráció, a betegség, a nyomor problémáit taglaló alkotás a giccs és a totális eszköztelenség határán egyensúlyozva igazi antiműfajt hoz létre, kultuszgyanúsan irányítva az érzelmeket.

Párizs, a századfordulón. Christian ragyogóan tehetséges, fiatal író, aki apja akarata ellenére Toulouse-Lautrec bohém körében tölti napjait. A festő vezeti be a Montmartre művésztársaságába, nem utolsó sorban pedig a mulatók csillogóan dekadens, féktelen világába, ahol szinte minden elképzelhető - kivéve az őszinte szerelmet. Christian azonban őrülten beleszeret Párizs leghírhedtebb mulatójának legünnepeltebb csillagába.

A francia nemzeti ikonná vált Edith Piaf dalain nemzedékek nőttek fel. A külvárosi Párizs nyomorából a New York-i rivaldafényig jutó kis veréb sorsát megelevenítő film mozaikos történetszövéssel viszi végig a nézőt az énekesnő életútján.A bordélyházban eltöltött gyerekkori évektől kezdődően az utcai énekeslány felfedezéséig; a színpadi fellépések sorozatán keresztül, s a nagy szerelem megtalálásán át egészen Piaf halálos ágyáig ível a történet. A címszerepben remeklő Marion Cotillard azonosulása hátborzongató. A Taxi sorozatban feltűnt színésznő ezzel az alakításával beírta magát az egyetemes filmtörténet legnagyobbjai közé.

Bhansali ismét klasszikushoz nyúlt, ezúttal Shakespeare-től vette kölcsön a Rómeó és Júliát. De itt Rómeó nem tehetetlen báb, aki sodródik az eseményekkel, hanem egy dühös fiatal, aki ha már nem tudja megakadályozni a vérengzést, hát akkor vérfürdőt csinál, és Júlia sem szende szűzi leányzó, hanem harcos asszony, aki zokszó nélkül tűri el, ha anyja levágja az ujját. Az alapsztorihoz Bhansali hozzáadta még a dél-indiai emberek szenvedélyes vérmérsékletét, és kaptunk egy felsőfokon égő tüzet, ahol a harag, a gyűlölet, a düh, a kétségbeesés, a gyilkosság és a vérfolyam-patak zenei alaphangot ad a teljes film hosszában. A szerelem pedig sehogy máshogy nem tudja elnyomni, mint ugyanezekkel az eszközökkel. A helyszín pedig egy 500 évre "beragadt" kisváros, ahol ugyan mobiltelefonon suttognak csacskaságot egymásnak a szerelmesek, és a Twitterre "lövik" fel a szenzációs képeket, de mindenki dhotiban és száriban jár, a kard pedig éppúgy előírt öltözet, mint a pisztoly.

Jane és Michael Banks felnőttek, valamint Michael három gyereke egy családi tragédiát követően magukba zuhannak. A rejtélyes Mary Poppins meglátogatja a családot és egyedülálló mágikus képességeivel segít nekik abban, hogy újra felfedezhessék az örömöt és az élet csodáit.