A valós történelmi háttérrel rendelkező film cselekményszála nemesen egyszerű, nincs túl bonyolítva, mégsem kiszámítható eseményeket vonultat fel. Az 17. század eleji Koreában járunk, a második mandzsu inváziót megelőző időkben. A fiatal Nam-Yi egyik kezébe a húga, Ja-In (Chae-won Moon) kezét, a másikba apja mesteri íját fogja, s elmenekülnek az elől a véres megtorlás elől, amit a Joseon-dinasztia uralkodója, Injo király az árulónak kiáltott apjuk ellen indított. A szökevény testvérpár apjuk egyik megbízható barátjánál, Kim Moo-Sun (Kyeong-yeong Lee) házában talál menedéket, ahol inkognitóban, de a félelem folytonos árnyékában folytatják életüket. A látszólagos biztonság és nyugalom 13 évig tart, egészen a második mandzsu hódítás kezdetéig.
Egy udvarhölgyet felakasztva találnak a szobájában. A boncolást végző Cheon-ryeong gyilkosságra gyanakszik, valamint arra is rájön, hogy az udvarhölgy nem is olyan régen gyermeknek adott életet. Azonban az udvarban mindent elkövetnek, hogy öngyilkosságnak könyveljék el az ügyet, mert különben veszélybe kerülne a királyi ágyas, Hee-bin helyzete. Cheon-ryeong ekkor saját szakállára nyomozni kezd a gyilkos után
A régi korban játszódó fimben a címszereplőt, egy hivatalnokot titkos nyomozással bíz meg az uralkodó, hogy egy sikkasztással kapcsolatos bűnsorozatot leplezzen le. Számtalan gyilkosság történik, ahogy a gyilkos próbálja elhallgattatni a tanúkat, rendszerint sisakvirág-kivonattal, ami mérgező.
Egy arisztokrata családban nevelkedő lányról kiderül, hogy valójában csak fogadott gyerek, valódi anyja egy szolgáló. El kell hagynia a családi házat, s a nem túl rózsás lehetőségei közül a legjobbnak az tűnik, hogy beáll dolgozni egy bordélyházba. Rövid időn belül a legkeresettebb társalkodó hölgy lesz a városban, s feltűnik gyermekkori szerelme is, aki idő közben banditává avanzsált. A helyzetet bonyolítja új helytartó érkezik, aki szintén kiveti hálóját Hwang Jin-yi-re, s úgy tűnik, éppen a megfelelő utat választja a hölgy szívének elnyeréséhez…
1592. A belviszálytól sújtott Csoszun királyságot japán invázió fenyegeti. A Nagy Szövetség nevu katonai liga (ami azzal a céllal alakult, hogy egy jobb világ reményében megszüntesse az egyenlotlenséget és a korrupciót) fel akarja tartóztatni a japánokat, ám a Nyugati és a Keleti Frakció emberei hatalmukat féltve a szövetség feloszlatását követelik. Miután Jung Yeo-rip, a liga vezetoje tisztázatlan körülmények között meghal, Lee Mong-hak veszi át a vezetést. Egy rebellis sereget állít fel, aminek élén gátlástalanul átgázol mindenkin, mert egyetlen vágy hajtja; király akar lenni...
A „ The Singer” ( A dalnok) 1734-ben játszódik, Joseon-ban. Ebben az időszakban az országban fejetlenség uralkodott. A súlyosbodó politikai konfliktusok mérgezték az országot, a korrupt nemesség pedig kizsákmányolta a népet. Az embereknek egyetlen dolog segített elviselni a sorsukat, az országot bejáró vándor mesemondók, azaz a gwangdae-k dalai. Ámbár a legalacsonyabb társadalmi osztályhoz tartoztak, a közemberek életéről szóló dalaikat az elbeszélő népi dalok, azaz a 'pansori' műfajába sorolták.
1724-ben meghalt a beteges Kjongdzsong (Gyeong-jong) király és féltestvére, Jongdzso (Yeong-jo) király került a trónra. Az elhunyt király híveiből álló Szoron frakció felkelést szított, hogy megdöntse az új uralkodó hatalmát, ám a lázadást leverték. Vezetőjüket, I Indzsvát elfogták, megkínozták és tömlöcbe vetették. 4 évvel később, 1728-ban Kim Hót, a királyi testőrt egy nap lefokozzák foglárrá, hogy a rabokat védje. Aznap éjjel betör a tömlöcbe a Csoszon öt legjobb harcosából álló csoport a megmaradt felkelőkkel, hogy kiszabadítsa I Indzsvát. Kim Hót azonban nem olyan fából faragták, mint aki könnyen belenyugszik abba, hogy felségárulók kezére kerüljön a palota.
Egy klasszikus történet, ami már sokszor feldolgozásra került, hát íme még egy variáció: Mong-Ryong az elöljáró fia, de közben titokban egy Robin Hood-szerű tolvajbanda tagja is. Egyik rablásuk után menekülve bemászik a legközelebbi házba, hogy elbújjon. Itt találkozik egy lánnyal, aki segít neki, és szinte szerelem lesz első látásra. Nos, szerelem az ugyan lett, de bemutatkozás az elmaradt. Így mikor Mong-Ryong elkezd áradozni a Wol-Mae asszony házában látott lányról, akkor Bang-Ja a szolgája, természetesen közli, hogy biztosan Wol-Mae asszony lánya az, Chun-Hyang. Ez a lány fülébe is eljut, így mire Mong-Ryong szembesül a ténnyel, hogy neki valójában a lány szolgálója tetszett meg, már mindenki tényként kezeli, hogy ő Chun-Hyang-ba szerelmes.
Hye-In egy kormányhivatalnok lánya. Szép és okos. Yi-Dong a királyi család egyik tagja, aki felfigyel a lányra. Sármját kihasználva meggyőzi a lány apját, és rövid időn belül feleségül veszi Hye-In-t. Esküvőjük után azonban Yi-Dong visszatér szoknyapecér életmódjához, és más lányokkal tölti az idejét. Egyik este találkozik Moo-Gong-gal, aki szerelmes Hye-In-be. Yi Dong féltékeny lesz, és kényszerítu Hye-In-t, hogy végignézze amint egy másik nővel szeretkezik. Hye-In, hogy bosszút állhasson, hogy ő legyen a Csoszon kor leghíresebb kiszengje, Er Woo Dong!