Mind az irodalom, mind a film egyik kedvelt témája a nemek harca. Tess, a talpraesett újságírónő kinézi magának a mindent körülményesen megfontoló sporttudósítót, Samet. A nő fondorlatosan ötletgazdag helyzeteket teremt, a férfi folyamatosan igyekszik a kivetett hálóból menekülni. Harciasan induló szerelmüket a házasélet hétköznapi csatározásai követik, miközben a férj egyre alább adja férfiúi gőgjét és az asszony egyre nagyobb irányítói szerephez jut. Annyira meg akarnak felelni a házastársi, illetve a hivatali elvárásoknak, hogy az már házasságukat és szakmájukat veszélyezteti.
Mi történik, ha az az ember, aki általában másokat tart egyben, egyszer csak úgy érzi, szétesőben van? Henry Carter régóta a világ leghíresebb színészeit kezeli, kik belefáradtak abba, hogy rajongóik állandóan átlépik komfortzónájukat. Legtöbb idejét az egyszerepes színésznővel, egy ifjú forgatókönyvíróval, és egy szuperügynökkel tölti, s bár jól keres, nem találja helyét a rengeteg frusztráció közepette. Első jószolgálati eseteként egy zűrös tinédzsert kap a nyakába, éppen a szomszédságából, távol Hollywood dombjaitól. Persze páciense egészen új szemlélettel szól arról az életről, amitől ő annyira megfáradt, így Henry sajátságos állapotban fog az üdítően változatos leány s saját maga kezelésébe.
A Blackfoot táborban pár gyerek meg akarja tréfálni a zsarnok Cropsy-t, aki a tábor gondnoka. Azonban a tréfa rosszul sül el. Szó szerint. Cropsy véletlenül elevenen megég. 5 év múlva kiengedik a kórházból. Először egy prostituálttal végez, majd a közeli Stonewater tábor gyerekeit szemeli ki magának áldozatául. A gyerekek éppen ekkor indulnak kenu-túrára, így nem is sejtik, hogy a gyilkos a közelben ólálkodik egy bozótvágó ollóval, hogy sorra megölhesse őket.
Rémület és botrány tartja lázban a nemzetet. A médiában fény derült rá, hogy az Egyesült Államok külföldön indított hadjáratában hősi halált halt katonák valójában "élőhalottak": koporsóikból kiszálló "élő" mementói ők egy félresikerült háborúnak. Megjelenésük befolyásolja az amerikai elnökválasztás végeredményét. A Dale Bailey díjnyertes novellájából készült film a ponyva-kultúra elemeit alkalmazva a zombie-műfajt ötvözi társadalmunk súlyos problémáival. "A horror sok formában létezhet, például hogy nem tudjuk irányítani életünket, olyan erők manipulálnak minket, amelyek felett nincs hatalmunk", mondja Dante, aki hű marad a horror műfaj lényegéhez: iszonyatot kelt, s ennek jegyében a Bush-adminisztráció (és főként az iraki háború) elleni merész vádiratot fogalmaz meg. Az ideges nevetéseket okozó Hazatérés talán az egyetlen játékfilm napjaink Hollywoodjában, amely egyivású Michael Moore szókimondó dokumentumfilmjeivel, miközben végig tiszteletteljes marad a háború áldozatai iránt.
Sir Guy Grand, a világ egyik leggazdagabb embere. Úgy dönt, hogy csupán úri passzióból örökbe fogadja a hajléktan Youngmant. Együtt aztán bebizonyítják, hogy pénzzel bárkit és bármit meg lehet vásárolni.
Két szökött fegyenc, Wayne és Harry menekülés közben elköti két meleg férfi lakókocsiját. A texasi Happy városkába érve kiderül, hogy a lakókocsi tulajdonosai éppen ide készültek, hogy a helyi lányokat felkészítsék a városi szépségversenyre. A fiúk a lebukást elkerülendő eljátsszák a híres koreográfus meleg párt - persze saját sztereotípiáik alapján - várva a kedvező pillanatot a mielőbbi továbbállásra. A szintén meleg Chappy seriffnek azonban gyanússá válik, hogy a srácok melegek lévén túlságosan is érdeklődnek a csinos, helybéli lányok iránt.
Gene Wilder ebben a filmben egy híres rádiós személyiséget alakít, aki egy napon rászánja magát a nősülésre, és arájával, aki egyben kolléganője is, egy távoli vidéki kastélyba utazik. Frigyüket mindenki nagy örömmel fogadja, kivéve persze a házban lakó szellemeket. A kísértetkastélyban nem a mézeshetekhez kívánatos nyugalmat találják, hanem lépten-nyomon az életükre törnek. Ráadásul házigazdájuk, a meglehetősen férfias vonásokkal rendelkező nagynéni sem nézi őket igazán jó szemmel, mert meggyőződése, hogy unokaöccse újabban nagyon furcsán viselkedik: biztosan ő a farkasember.
Porter Stoddard (Warren Beatty) ismert New York-i építész, feleségével, Ellie-vel (Diane Keaton) huszonötödik házassági évfordulójukat ünneplik. Meghívják két legkedvesebb barátjukat, Griffint (Garry Shandling) és Monát (Goldie Hawn), akik szintén hosszú házasságban élnek. A szépnek induló nap során kiderül, hogy Griffin szeretőt tart. Bár az évforduló nem éppen a megfelelő alkalom, Porter és Ellie számára is eljött az igazság órája: el kell mondaniuk egymásnak elhallgatott titkaikat és félrelépéseiket...
Öt kalandvágyó filmkészítő egy online interaktív film elkészítését tűzte ki célul a gonosz természetét feltárva. Ám hamarosan saját szándékaik alanyaivá válnak, amikor véletlenül felfedik azt a szörnyű igazságot, amely nemzedékek óta rejtőzik a von Diebitsch-kastély mélyén.