Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.
Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.
T. E. Lawrence a Brit Hadsereg hadnagya az első világháborúban. Feladata nem túlságosan izgalmas: különböző haditérképeket kell megfelelő színűre kifestenie. Amikor végre egy megfigyelői megbízatást kap az egykori Török Birodalom területén, nagy elszántsággal veti bele magát a munkába. Amikor azonban megbízatása helyszínére érkezik, megtudja, a dolgok egészen máshogy festenek mint ahogy azt gondolta.
Benigno négy éve ápol a kórházban egy autóbaleset következtében kómába esett táncosnőt. Aliciába már évek óta titokban szerelmes, most munkaidejének nagy részét mellette tölti. Nemcsak szerelmének, partnerének, de feleségének is tekinti az öntudatlan beteget. Egy nap új beteg érkezik a szobába. Lydia matador. A bikaviadalon olyan súlyosan megsérült, hogy ő is kómába esett. Marcos újságíró, Lydia egyik rajongója, minden nap látogatja az imádott nőt. Benigno megtanítja Marcost, hogyan kell kapcsolatot tartani a beteggel. Időközben a két férfi kötött mély barátság születik. Míg Lydia állapota egyre súlyosbodik, az orvosok felfedezik hogy Alicia terhes.
A March-lányok számára csak az jelenthet megoldást szűkös anyagi körülményeik rendezésére, ha sikeresen mennek férjhez. A szépséges és csöndesen bölcs Meg, a megnyerően kedves Amy, a betegeskedő Beth és a modern, írónőnek készülő Jo March bármit megtennének egymásért, ám eszük ágában sincs szerelem nélkül férjhez menni. Legjobb barátjuk, a jóképű és művelt Laurie két testvért is elvarázsol. Jo és Amy egymással versengenek a szerelméért.
A negyvenes évek közepén a háborúból tér vissza Kaliforniába Paul. A buszon megismerkedik Victoriával, a gyönyörű mexikói lánnyal, aki meglepő kéréssel fordul hozzá. Nagy szüksége lenne a segítségére, mert terhes, és nem mehet haza férj nélkül a szigorú családjához, a szülei azonnal kitagadnák. Paul elvállalja, hogy eljátssza a férj szerepét. A szigorú apát becsaphatják a fiatalok, de saját maguknak nem hazudhatnak sokáig. Az eleinte csak színlelt szerelem napról napra, óráról órára valóságosabbnak tűnik. Ez még nem lenne baj, ám Paulnak felesége van.
A Föld lakosait egy megmagyarázhatatlan, rejtélyes és halálos ragály tizedeli - és a holtak sem bírnak magukkal. Az éhező hullák a csekély számú túlélőt üldözik, hogy húsokkal táplálkozzanak. kevés túlélő - az emberiség egyik utolsó bástyája - egy elhagyatott bevásárlóközpontban keres menedéket. Ott gyűjtik össze a készleteket, hogy az életben maradásért és az emberségért harcoljanak.
A 17 éves Novalee Nationt (Natalie Portman) faképnél hagyja a barátja. Ennek ellenére az állapotos Novalee úgy dönt, hogy megtartja, s maga neveli fel gyermekét. Amikor teljesen pénz nélkül marad, azonnal határoz, s az egyik helyi áruház lakója lesz.
Victor nem a szerencse fia. Prostituált édesanyja egy buszon hozta a világra, ezért húszéves koráig szabadjeggyel rendelkezett, ez a legszerencsésebb dolog életében. De Victor fiatal és az élet még nem rombolta le az emberekbe vetett bizalmát. Bízik például Elenában, aki egy diplomata egyetlen lánya és Victor első szexuális tapasztalata. A szalvéta, amelyre a nő szemceruzával ráfirkantotta címét és telefonszámát, elhiteti a fiúval, hogy találkozásuk a diszkó mosdójában nem csupán futó kapcsolat volt. Victor felbukkanásakor Elena éppen kábítószer-szállítóját várja, aki nem jön, és a dolgok egyre bonyolódnak. Rendőrök érkeznek, félreértések keletkeznek, Davidot, a fiatalabb rendőrt gerincén lövés éri. Két évvel később Victor a börtönben értesül a tolószékhez kötött David sportsikereiről, és a gyönyörű, már "tiszta" Elenával kötött házasságáról. Victor büntetése még négy évig tart, van ideje, hogy gonosz tervet szőjön.
Marlo várandós, kétgyermekes édesanya, akit testvére különös ajándékkal akar meglepni: egy éjszakai dadussal. Marlo eleinte fenntartásokkal kezeli az extravagáns felajánlást, és nem veszi igénybe a szolgáltatást, de amikor az újszülött is megérkezik a házhoz, rájön, hogy minden segítségre szüksége van, és felhívja Tullyt. A fáradt édesanya és az energikus, különc dadus között különleges kapcsolat szövődik.
1916-ot írunk. Már majdnem két éve dúl az I. világháború. A nyugati fronton a brit és francia szövetséges erők megerősítették lövészárkaikat a németekkel szemben, milliók estek áldozatul. Az Egyesült Államok továbbra is kitart a semlegesség mellett, és elszigetelt marad, arra hivatkozva, hadd vívják meg az európaiak a saját harcukat. Ám számos amerikai utazott Európába a Szövetségesek segítésére, önkéntes mentősofőrökként, vagy épp a Francia Idegenlégió tagjaiként. Hamarosan ezen amerikai önkéntesek egy csoportja megalakítja saját osztagát, hogy a sokkal jobban felszerelt német pilóták ellen forduljon és ezáltal segítsen a Szövetségeseknek.
Hester Prynne a konvenciókra fittyet hányó gyönyörű asszony és Dinsdale tiszteletes tiltott és titkos szerelme az indiánháborúk korának puritán Új-Angliájában. A ruhára hímzett, a hitvesi hűtlenséget jelképező skarlát színű "A" betű, melyet Hester dacos büszkeséggel visel, az erkölcscsőszök világa ellen való örök lázadás szimbólumává nemesedett.