Gandalf Pipinnel Gondorba vágtat, hogy Denethort felkészítse Szauron túlerejével szemben. Théoden király összevonja seregeit Gondor segélyhívására. Aragorn végül vállalja sorsát, és hű társaival harcba szólítja a hegyek közt élő holtakat. Középfölde sorsa azonban egészen máshol fog eldőlni. Frodó és Samu a Hatalom gyűrűjével Mordor sötét útvesztőit járja. De minél közelebb kerülnek a Végzet hegyéhez, Frodót annál jobban húzza a Gyűrű szörnyű súlya. A világ sorsa egy apró hobbit kezében van, aki kétséges, hogy ellen tud állni a legnagyobbakat is legyőző kísértésnek.
1938-ban járunk, amikor a szeretetreméltó, álmodozó Guido -a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette- beleszeret visszafogott tanárnőjébe. A csodaszép Dora azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. Guido mindent elkövet, hogy a lányt bánatos jövőjétől eltérítse... Öt év múlva Guido és Dora házasok és van egy fiuk is, Giousé. A politikai légkör egyre romlik, végül Guido, aki félig zsidó, táborba kerül családjával együtt. Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat, és hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találta ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.
Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.
A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.
Carolyn és Michael édesanyjuk halála után hazaérkeznek Madison Countyba. Döbbenten értesülnek anyjuk végakaratából arról, hogy nem az édesapjuk mellé kívánja temettetni magát, hanem úgy rendelkezett, hogy hamvait vessék a híd alatti patak vizébe. A hagyatékot rendezgetve különös, szívszorító történetre derül fény. Évekkel korábban, 1965-ben, Francesca férje és gyerekei egy távoli vásárra utaztak. Ezalatt egy idegen férfi vetődött a farmra, és útbaigazítást kért a nőtől: a közeli Rosamunde-hidat kellett lefotóznia a National Geographic magazin részére. Beszélgetésbe elegyedtek, s a romantikus, más életről ábrándozó asszonyban mély vonzalom ébredt a fotós iránt. A rövidke négy nap alatt, amit együtt töltöttek, Francesca élete legnagyobb szenvedélyét élte át, amelynek történetét naplójában írta meg.
"'Olyan szép, mint egy esernyő és egy varrógép találkozása a boncoló asztalon' - Lautréamont e mondata valósággal jelige lett a szürrealisták számára, s ez Az andalúziai kutya kulcsa is." (Georges Sadoul)
Tizenöt évnyi börtön után Juliette visszatér a szabad világba és megpróbál beilleszkedni húga családjába. Látogatói soha nem voltak, családja kitörölte őt az emlékezetéből - nyilvánvaló, hogy valamiféle főbenjáró bűnről van szó. Miután Juliette-t elítélték, a szülők megtagadták idősebbik lányukat és a kisebbet is megpróbálták rávenni, hogy felejtse el nővérét, tegyen úgy, mintha soha nem is élt volna. Léa küzdött nővére emlékéért, minden nap leírta Juliette nevét, beszélgetéseik során mégis kiderül, hogy sok közös élmény Léa a felejtéssel folytatott tudatos harca ellenére is szertefoszlott. Az anya soha többé nem beszélt Juliette-ről, az új ismerősöknek azt mondta: csak egyetlen lánya van. Azóta elveszítette az emlékezetét, egy idősek otthonában él, nem ismeri meg Leát sem.
Seymour egy nagyáruházban dolgozik, fényképeket nagyít. Yorkinék a kedvenc vásárlói. Már hat éve itt nagyíttatják a családi fotóikat, és ha ők rendelnek, Seymour minden képből kettőt készít: egyet magának tesz el. Mert úgy döntött, ezek az emberek az ő családja, és még ha nem is tudnak róla, ő Yorkinék Seymour bácsikája. Egyre közelebb kerül hozzájuk. Észrevétlen marad, de egyre többet tud róluk. Ártatlan arccal mosolyog, ha találkoznak, de a tervei már nem ártatlanok. Be akar kerülni a házukba, hogy megjutalmazza a jókat, és megbüntesse, azt aki hibázott.
A középiskolás Wendy (Mary Elizabeth Winstead) rémálma valósággá válik. Egy apró, véletlen baleset következtében kisiklik a hullámvasút, melyen a barátaival ül, a kocsik a mélybe zuhannak és senki sem éli túl a balesetet. Wendy közbelépésének köszönhetően azonban megússzák, hogy a valóban bekövetkező baleset áldozataivá váljanak. De a Halált nem lehet kijátszani, a Halál nem mond le kiszemelt áldozatairól.
A fiatal Sean brutális gyilkosság szemtanúja lesz Hawaii szigetén, terepbiciklizés közben. A hírhedt gengszter, Eddie Kim a szeme láttára végez a neves Los Angeles-i ügyésszel. Sean az egyetlen, aki börtönbe juttathatja a bűnözõt. Ehhez azonban elõször is Los Angelesbe kell vinni õt a zsaruknak, mielõtt Kim emberei elkapnák. Neville Flynn FBI-ügynökre vár a veszélyes feladat. Utasszállító géppel indulnak, ám valaki leadja a drótot Kimnek. A gengszter utasítására különbözõ méretű és alakú mérges kígyók százait csempészik a gép rakterébe, majd a felszállást követõen szabadon engedik õket.