Dr. Robert Morgan, az utolsó emberi túlélője egy rejtélyes kórnak, ami valamennyi embertársát vérszívó élőhalottá változtatta. Minimalista műfaji remekmű Vincent Price eksztatikus alakításával és modern élő halottakkal.

A távoli jövőben két űrhajó, az Argos és a Galliot szeli az űr éjfekete tengerét, amikor felfedeznek egy különös bolygót, az Aurát, amely gravitációjával egyszerűen magához szippantja a két hajót, minek során az Argos legénysége eszméletét veszti - még ennél is különösebb azonban, hogy magukhoz térve egymásnak ugranak a hajó utasai, és már-már megölnék egymást, mikor sorra feleszmélnek, és utána már nem is nagyon emlékeznek a történtekre. Növeli a feszültséget, hogy a Galliotra átnézve már csak a legénység hulláit találják hőseink - vélhetőleg hozzájuk hasonlatosan egymásra támadtak az ottaniak is, ám nem volt olyan szerencséjük, hogy magukhoztérjenek, mielőtt komolyabb bajuk esne. Az Argos legénysége természetesen minél előbb szeretné elhúzni a csíkot a bolygóról, ám az utolsó pillanatban a Galliot eltemetett emberei visszatérnek halálukból, és megakadályozzák az indulást - úgy tűnik, mégis van élet (és mégis van halál) ezen a kihaltnak tűnő bolygón.

Egy fiatal diák vámpírrá változik egy vonzó női vámpírral töltött éjszaka után. Először nem akarja elhinni magának a történteket, de egy 300 éves tanár, és a Vámpirizmus útmutató egy alternatív életmódhoz című kézikönyv segítségével rájön, hogy a vérnek nincs is olyan rossz íze, mint ahogy hitte. Természetesen, mivel kedves srác, nem harap meg nőket, ragaszkodik a helyi hentestől rendelt, vámpíroknak szánt disznóvérhez. A bajok akkor kezdődnek, amikor egy vámpírvadász kezd el nyomozni utána karókkal és ezüst golyókkal.

Nem elég, hogy a főszereplő drakulahölgy leginkább szex közben szedi az áldozatait, de szívesen sütkérezik a helyszínül választott napfényes Földközi-tenger partján, és szemérmetlenül mustrálja saját magát erotikus táncai közben a tükörből.

Mark Kendall (Jim Carrey) egészen hétköznapi srác. Napközben az iskolapadban görnyed, esténként fagylaltot árul. Élete normális mederben folydogál és csak egyetlen óriási problémája van: még mindig szűz. A Grófnő már jó párszáz éve vár arra a fiatal "húsra", akinek nyaki artériájából kiszívhatná az örök fiatalság gyógyszerét. Mark pedig éppen a Grófnőt akarja felszedni egy buliban, nem is sejtve, hogy a vele eltöltött éjszaka után ő is vérszívóként távozik.