A gyönyörű Anne, egy távoli ország trónjának várományosa, európai körutazást tesz. Mire Rómába ér, már olyannyira unja a hivatalos látogatási rendet és közszereplést, hogy enyhe hisztériás rohamot kap. Az orvosok nyugtatót adnak a hercegnőnek és azt tanácsolják neki, hogy pihenjen. Anne azonban mást forgat a fejében, úgy dönt, hogy a pihenés helyett inkább elmegy mulatni. A szállodájából kiszökve egyedül vág neki Róma utcáinak. Így találkozik össze Joe Bradley-vel, az amerikai újságíróval, aki élete sztorijának reményében saját lakására viszi a nyugtató hatása miatt szédelgő hercegnőt.

Ernst Lubitsch 1942-ben megalkotta Hollywood leghíresebb komédiáját. A stáblistán csupa magyar név fémjelzi a lengyel opuszt, mely máig maradandó és minden alkalommal újra nézhető és mulattató szatíra. A helyszín Varsó, a Nemzeti Színház, a dátum 1939. A színházban náciellenes darabot próbálnak a színészek, melyet a lengyel kormány letilt, mondván, Hitlert nem lehet provokálni. Éppen ezért a színészek Shakespeare Hamletjét adják elő. Mikor Joseph Tura a nagymonológot mondja - "Lenni vagy nem lenni -, egy fiatal katona feltűnően feláll a második sorban, s eltűnik a színfalak mögött. A vezető színész először meghökken, sejtelme sincs, mi a valódi ok. A következő napokban minden egyes előadáson ugyanúgy megismétlődik a nézőtéri jelenet. Tura szinte belebetegszik, s még csak nem is sejti, hogy a katona a nagymonológ röpke ideje alatt feleségével, Maria Tura színésznővel találkozik az öltözőben...

A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek. Bár állandó életveszélynek és szenvedésnek voltak kitéve, pozíciójuk biztos volt és harcos katonaként hősnek érezhették magukat. Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik pedig vezető banktisztviselő, aki katonabajtársaihoz fűződő korábbi viszonyával szöges ellentétben a kölcsönhöz valamiféle biztosítékot kénytelen követelni tőlük. A harmadik volt katonától pedig felesége válik le, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem pedig egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált.

Az Egyesült Királyságban az okkal Vasladynek gúnyolt Margaret Thatcher van hatalmon, a Bányászok Szakszervezete pedig sztrájkba fog. A londoni Büszkeség Menete néhány lelkes aktivistája úgy dönt, a bányászok ügye mellé áll, csakhogy van egy kis bökkenő: a konzervatív nézeteket valló szakszervezet bár minden segítségnek örül, de a szivárványzászlós csapattal nem tud mit kezdeni. Az aktivisták ettől azonban nem hátrálnak meg. Éppen ellenkezőleg: megkerülve a bürokráciát egyenesen a bányászokhoz fordulnak. Egy minibuszon útra kelnek egy wales-i bányászfaluba, hogy adományaikat személyesen adják át. A két, egymáshoz látszólag semmiben sem hasonlító közösség találkozása meglepő fordulatokat hoz.

Egy elvarázsolt város szívében Aladdin és csintalan majma, Abu harcba indul, hogy kiszabadítsák Jázmin hercegnőt.Aladdin egész élete egy csapásra megváltozik egy varázslámpa megdörzsölésével, amelyből a mókamester és alakváltoztató Genie tűnik elő, és felajánlja, hogy teljesíti három kívánságát. Ezzel elindul Aladdin mesés, hihetetlen felfedező utazása.

Az iróniával átszőtt történet az amerikai pénzarisztokrácia birodalmába kalauzolja el a nézőket. A felső tízezer köreihez tartozó család elkényeztetett lánya a napilapok és a bulvársajtó állandó botrányhősnője. Viharos válása után most újabb esküvőre készülődik, csakhogy az ex-férj felbukkanása alaposan feldúlja a tervezett menetrendet.

Ebben az 1929-ben készült brilliáns némafilmben tűnt fel Louise Brooks és vált nemzetközi hírű filmcsillaggá. A Franz Wedekind színdarabja nyomán készült filmben a főszereplőnőt, a jazzkorszak tragikus sorsú, hedonista táncosnő-prostituáltját, Lulut alakítja. A színdarab egyébként számtalan későbbi megfilmesítést is megélt, Alban Berg pedig operát írt belőle.

Harry és Sally először az egyetemi évek alatt találkoznak, egy közös autóút során. Rögtön tisztázzák: férfi és nő között nem lehet barátság, azt mindig tönkreteszi a szex. Öt év múlva egy repülő fedélzetén lelkesen számolnak be egymásnak új partnerükről. Újabb hat év, és egy könyvtárban futnak össze, hogy keserű csalódásuk miatt keseregjenek. Miközben két legjobb barátjuk egymásra talál és összeházasodik, Harry és Sally egyre jobb haverok, mígnem egy éjszaka szexuálisan is egymásra lelnek... Ez egy barátság vége, vagy egy szerelem kezdete?

David Kessler (David Naughton) és Jack (Griffin Dunne), a két amerikai turista nekivág egy három hónapos európai kirándulásnak. A kietlen angol vidéket járva összeakadnak néhány helybélivel, akiktől hátborzongató tanácsot kapnak: maradjanak az úton, és kerüljék a lápot! - valamint: vigyázzanak, ha feljön a Hold! A fiúk belevetik magukat a sötétségbe, és egy rémisztő üvöltést hallanak a lápon túlról, de nem tudják, hogy egy vérszomjas, mitikus fenevad vadászik rájuk. Akit ez a lény megöl, abból élőhalott lesz, és az idők végeztéig kóborol a földön, de aki élve megmenekül a karmaiból, arra egészen más sors vár.

Stevens, Darlington Hall főkomornyikja hosszú útra készül. Új munkaadója, egy gazdag amerikai üzletember kérésére - aki Lord Darlington kastélyával egyetemben, mint egy patinás, ódon bútordarabot, szolgálataival együtt őt is "megvette" - a régi szolgálóhad helyére keres kevesebb számú, de annál rátermettebb személyzetet. Így esik választása Miss Kentonra, a nem is olyan rég még teljes fényben csillogó kastély egykori házvezetőnőjére, akit vissza szeretne csábítani a Darlington Hallba. Útban Miss Kentonhoz különös érzések lesznek úrrá a férfin: átértékelődik elmúlt élete, melyet az angol főrendnél kizárólag egyetlen célnak, a tökéletes szolgálatnak, a "nagy" komornyikká válásnak rendelt alá, miközben gazdájánál a korszak világformáló egyéniségei adták egymásnak a kilincset.

Humbert Humbert, az elvált professzor francia irodalmat tanít. Az angol tanár az egyik amerikai kisvárosba, Ramsdale-be utazik, ahol tanári állást kapott. Az özvegy Charlotte Haze albérlője lesz, akinek van egy alig tizenöt éves kislánya. A férfi hamarosan beleszeret a koraérett Lolitába. Titokban viszonyt kezdenek, bár a lány nem táplál mély érzéseket iránta. Humbert végül feleségül veszi Charlotte-ot, hogy a lány mindig a közelében legyen. Kapcsolatuk persze nem marad titokban, amikor Charlotte rájön a valóságra, ki akarja tenni Lolitát a házból. Humbert megöli az asszonyt.

A családregény a kilencven éves Antónia életének utolsó napján kezdődik, amikor felidézi az elmúlt ötven évet. Vége a második világháborúnak, Antónia édesanyja halála után, lányával együtt visszatelepül a kis faluban lévő szülői házba. A falu nehezen tolerálja az asszony független életvitelét, aki átvéve a családfő szerepét, mindig tudja mit akar és azt bármi áron keresztül is viszi. Antónia legfőbb törekvése az, hogy ő és családjának tagjai megalkuvás nélküli, teljes életet éljenek.

Hirtelen rádöbbentem, hogy ha azonnal nem változtatok, olyan életem lesz, ahol a legmeghittebb kapcsolat egy üveg borhoz fűz. Egyedül és kövéren halok meg, és mire három hét múlva rám találnak, már félig megettek a farkaskutyák. Vagy Glenn Close-zá változom a Végzetes vonzerőből. Így hát fontos elhatározásra jutottam. Annak érdekében, hogy jövőre ne végezzem ilyen trágya képpel, az Önsajnáló Rádió harmincon túliaknak szóló slágermúzeumát hallgatva, úgy döntöttem, hogy a kezembe veszem az életem. Naplóba kezdek, és elmondom az igazat Bridget Jonesról. A tejes igazságot.

Will egy gyógyíthatatlanul menő 38 éves londoni fickó. Gazdag, nőtlen, gyermektelen, és egész nap semmi más dolga, mint hogy laza legyen, kerülje a felelősséget - és csajozzon. Egy egyedülálló anyával kialakított futó viszonya után rájön, hogy fektethető nők felhajtására remek terep a magányos szülők klubja. Nosza, ki is talál hamarjában magának egy Ned nevű kisgyereket, a róla szóló mesékkel felfegyverkezve csatlakozik a helyi klubhoz, és minden szépen halad afelé, hogy elcsábítsa az egyik anyát.

Jobb, mint Bond, nyalkább, mint Stirlicz, sármosabb, mint Arsene Lupin, dögösebb, mint Mata Hari - s hülyébb, mint Lord Sinclaire és Danny Wilde együttvéve. Hölgyeim és uraim, a világ mindennek ellenére meg van mentve, hiszen itt jön ő, a kémek kémje, az udvarias, a sima modorú, a kihívó és a szuper laza Austin Powers, a brit titkosszolgálat sajátos gondolkodású csodafegyvere, aki mindig jókor sül el! A '60-as évek nyüzsgő Londonjában menő divatfotósnak álcázza magát, de még így sem tudja lerázni az őt üldöző nők hadát. Soha egyetlen ellenfele sem tudott kicsúszni a kezei közül, és soha egyetlen nő kezei közül nem akart kicsusszanni. Küldhették akár a Közel-Keletre vagy az orosz tundrára, Austin Powers minden küldetését sikerrel teljesítette.

Az angol miniszterelnök legidétlenebb gyermekkori osztálytársa, a fintorgásban verhetetlen Mr. Bean első szélesvásznú filmjében ismét halmozza sajátos poénjait. A Királyi Nemzeti Galériában dolgozik hősünk, ahonnan ki akarják rúgni botrányos lustasága miatt. Magasrangú pártfogója, a galéria testületi elnöke azonban védelmébe veszi. Kivonja egy kicsit a forgalomból és melegebb éghajlatra küldi. Los Angeles művészeti galériájában Amerika legnagyobb festményét készülnek bemutatni. Hollywood sznobjai várják az eseményt és nem is sejtik, hogy megérkezik szórakozásuk megkeserítője, Mr. Bean.

Will, a jól menő építész irányítja London lepukkadt városrészének, a King's Cross negyednek a rehabilitációját. Miután az irodáját rendszeresen kirabolják, a rendőrség tehetetlenségét megunva az építész maga kezd nyomozni az ügyben. Az éjszakáit az autójában tölti, hogy kifigyelje a tettest. Sikerül hazáig követnie a fiatal tolvajt, akiről kiderül, hogy boszniai menekült. Mirót az egyedülálló anyja, Amira neveli. Will barátságot köt a nővel, ám amikor a kapcsolatuk fordulatot vesz, kénytelen kilépni jól megszokott, kényelmes életéből és szembesülni saját félelmeivel és előítéleteivel. (port.hu)