Ingmar Bergman egy XIV. századi legenda alapján készült filmje kevésbé ismeretes Magyarországon. Töre, a gazdag paraszt feleségével, lányával és szolgálóival él egy tanyán. A mélyen keresztény háztartásban található egy kakukkfióka is: ő Ingeri, a fiatal cseléd, aki titokban Odin istent imádja. Egy nap Töre szemefénye, a naiv és elkényeztetett Karin a szomszédos falu templomába indul, hogy az átaludt mise után gyertyákkal kedveskedjen a papnak. A lány eléri szüleinél, hogy Ingeri is vele tarthasson a sötét erdőn át vezető úton.
Sanghaj, 1908. A sanghaji harcművészeti iskola mesterét brutálisan meggyilkolják, az általa vezetett intézményt pedig terrorizálják. Cheng, a mester legtehetségesebb tanítványa a rivális japán iskolát gyanúsítja a tett elkövetésével, bizonyítékokat gyűjt, majd életét kockára téve véres leszámolásra indul ellenük.
Wing (Jackie Chan) felügyelő egysége egy rablóbanda elleni rajtaütésben megsemmisül. A tragédia mély depresszióba és alkoholizmusba taszítja a lelkiismeretfurdallástól gyötört rendőrt. Néhány hónappal később egy fiatal tiszt próbálja meg kirángatni a gödörből az életúnt felügyelőt. A sok próbálkozás után a bosszú lehetősége váltásra készteti Winget, aki új társa oldalán megújúlt erővel ered a kegyetlen rablóbanda nyomába.
Elcsábították a gazdag mexikói földbirtokos lányát. Miután El Jefe szadista módon kiszedi belőle a férfi nevét, egymillió dollár vérdíjat kínál annak, aki elhozza neki Alfredo Garcia fejét. A rengeteg pénz megmozgatja néhány ember képzeletét. Közöttük van Bennie is, egy lezüllött bárzenész, aki El Jefe bérgyilkosaitól szerez tudomást róla. Felajánlja, hogy segít kézre keríteni távoli ismerősét. A férfi barátnőjétől, Elitától megtudja, hogy Garcia meghalt egy balesetben. Bennie veszélyes játszmába kezd, tízezer dollár előleget kér, és megígéri, hogy három napon belül leszállítja a fejet.
Nick Hume (Kevin Bacon) egy átlagos fickó, aki egy irodában dolgozik, hazatérve pedig egy boldog család várja: egy szép feleség, Helen (Kelly Preston) és két tinédzser fiú, Brendan (Stuart Lafferty) és and Lucas (Jordan Garrett). Egy este azonban Nick idilli élete egy csapásra rémálommá válik. Egy benzinkút kirablása során egy veszélyes banda megöli idősebbik fiát, Brandant, aki épp rosszkor volt, rossz helyen. Bár felismeri fia gyilkosát, Joe Darleyt (Matthew O’Leary), de az igazságszolgáltatás csődöt mond, így Nicknek kell bosszút állnia. Nincs más választása hát, szembe kell szállnia a bandával, melynek Joe kegyetlen bátyja, Billy Darley (Garrett Hedlund) a feje.
A 17 éves és naív Bennie Buenos Aires-be érkezik, hogy a több mint egy évtizede eltűnt bátyját felkutassa. Családjuk Olaszországból emigrált Argentínába, de Carlo, a családfő karmesterként hamar elismerést szerez és az óriási szakmai sikereket követően New Yorkba költöztek. Amikor Bennie megleli bátyját, csak a hajdan volt ígéretes író árnyékát találja, Tetro kiállhatatlan, melankolikus költőként tengeti életét barátnőjével, Mirandával. Bennie velük marad, megtalálja Tetro befejezetlen színdarabját, amely segíthet közös múltjuk feltárásában. A fivérek viharos összeütközések árán küzdik le a kísértő múltat és teremtenek új kapcsolatot egymással.
A végzős Finn nyárra leköltözik nagyanyja kaliforniai házába, hogy ott írja meg diplomamunkáját, és hogy végiggondolja, összeházasodjon-e barátjával, Sammel. Dolgozata a női kézimunkák készítésének szertartását vizsgálja, amihez kapóra jön, hogy nagyanyja épp most varrja a mennyegzői ágytakaróját. Mint minden folttakarónak, Finn nászajándékának is van egy témája, ami nem más, mint a szív, "ahol a szerelem lakozik". A rendkívüli darab varrása közben a barátnők feltárják régi szerelmeik titkát, miközben Finn egy új szerelem élményével lesz gazdagabb.
A film igaz történetet dolgoz fel. A regényíró és filozófus Iris Murdoch (Judi Dench) és férje, az irodalomkritikus John Bayley (Jim Broadbent) rendkívüli kapcsolatát, hosszú és állhatatos szerelmét mondja el, életük két különböző korszakát bemutatva: románcuk kezdetét Oxfordban az 1950-es években és a negyven évvel később történteket, az Irist megtámadó Alzheimer-kór megjelenésétől 1999-ben bekövetkezett haláláig. Iris Murdoch életkedvtől, magabiztosságtól sugárzó nagyszerű szellemű alkotó.
Maggie nem sok sikert ért el az életben: partikra jár, váltogatja munkahelyeit, egyetlen értékének a férfiakra gyakorolt vonzerejét tartja. Egyébként se pénze, se otthona, barátoknál, rokonoknál száll meg, míg azok rá nem unnak. Testvére, Rose mindenben az ellentéte: egyetemet végzett, menő jogi cégnél dolgozik, és szinte minden idejét a munkája köti le. Emellett folytonosan a testsúlyával küzd, és kellő önbizalom híján a társasági és szerelmi élete is a nullához közelít. Egy veszekedést követően a nővérek felkeresik rég nem látott nagyanyjukat. A találkozás mindannyiuk életében döntő változást hoz.
Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.
A második világháborúban Amerikáért harcoló japán katonák tiszteletére rendezett ünnepségen Mr. Miyagi találkozik egykori parancsnoka özvegyével, s annak unokájával, Julie-val. A nehéz esetnek számító kamaszlány egy balesetben vesztette el a szüleit, és emiatt tele van tüskékkel. Nehezen jön ki a nagyanyjával és nem találja a helyét a kortársai között sem. Mr. Miyagi elhatározza, hogy elkezdi karatéra oktatni, bízva abban, hogy ez segít Julie-nak rátalálnia önmagára és helyére a világban.