A hazáját elhagyó naiv, ugyanakkor szeretetreméltó özvegy, acélgyári munkásként kívánja előteremteni fia számára a szemműtéthez szükséges pénzt. A betegség örökletes. Az anya egyre inkább csak a sötétségben tapogatózik. De mindenáron küzd, hogy gyermeke elkerülhesse azt, amit ő már nem tud. Az idő lerövidül, és a homályban tapogatózva elkezdődik a visszaszámlálás. A szürreálissá fokozódó embertelen munkában a gépek zaja teremti meg a Björk képzeletében kibomló dalok zenei alapját. Az emigráció, a betegség, a nyomor problémáit taglaló alkotás a giccs és a totális eszköztelenség határán egyensúlyozva igazi antiműfajt hoz létre, kultuszgyanúsan irányítva az érzelmeket.

Amikor a 11 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többet nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipõre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét. Eközben Billy apja és bátyja, Tony, akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban, csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára. Keserűségük gátja akkor szakad át, amikor rájönnek, hogy a bokszedzésekre szánt pénzt Billy kevésbé férfias elfoglaltságra pazarolja. Mrs. Wilkinson azonban rábeszéli Billyt, hogy - ingyen - magánórákon taníthassa, és felvételire küldi a balettiskolába. Az intenzív felkészülés mindkettejüket alaposan próbára teszi, és amikor eljön a nagy nap, Billy - Tony összetűzése miatt a rendõrséggel - elszalasztja a felvételit. Mrs. Wilkinson a maga kezébe akarja venni a dolgok irányítását

1963 nyarán egy luxus nyaralóhelyen tölti vakációját Baby, egy tizenhét éves lány, akinek életében a táncé a döntő szerep. Megismerkedik Johnny-val, a jóképű tánctanárral, akivel szerelemre gyúlnak egymás iránt. Amikor a fiút faképnél hagyja a táncpartnere a nagy verseny előtt, Baby veszi át a szerepét, s remek kettőst alkotnak együtt...

Jim énekel, Ted táncol és rendszeresen elcsábítja harmadik partnerüket, most éppen Jim feleségét. Az asszony mégis inkább egy milliomossal szökik meg. Jim visszavonul, de farmján létrehoz egy mulatót, mely csak az év jelentős ünnepnapjain szórakoztatja a vendégeket. Szerződtet egy tehetséges, karrierre vágyó lányt, ám váratlanul megjelenik a nagy rivális, Ted, az ellenállhatatlan, géppuskalábú amorozó, aki még részegen is felülmúlhatatlan teljesítményre képes.

A két haver kiváló break-táncos, és imádják az újfajta, izgalmas táncstílust. Találkoznak Kelly-vel, a csodálatos jazztáncossal, aki meggyőzi őket, hogy lépjenek fel a városi tehetségkutató versenyen. Amikor megérkeznek a meghallgatás helyszínére, az utcai táncosok izgalmas zenéjükkel és lélegzetelállító műsorukkal lenyűgözik az embereket.

A 80-as évek egyik legnagyobb slágerfilmjében a 13 éves Vic élete első házibulijába készül, ahol nemcsak a zene és a tánc, hanem az első szerelem is várja. A kérdés az: vajon egy tinédzser a szerelemben meddig mehet el, hol érnek véget a szülők által felálított korlátok, és a saját félelmek az ismeretlentől. Vic titkaival életvidám, modern hárfaművész dédnagymamájához fordul, mivel szül ei tizenöt év házasság után krízishelyzetbe kerülnek. Fogorvos papája és rajzfilmrajzoló mamája ugyanis épp hasonlóan váratlan és mulattató kalandokat és bonyodalmakat élnek át, mint a kamasz Vic.

Charlie író, aki egyik este rémálomból ébredve arra az elhatározásra jut, hogy nyakába veszi a már rég nyugovóra tért várost. Néhány háztömbnyire az otthonától belebotlik a szintén álmatlanságban szenvedő és kutyáját sétáltató Bradley-be. Az éjszaka kellős közepén Bradley diktálni kezd egy történetet, amit Charlie-nak meg kellene írnia. A mű címe: A szerelem bősége. Mivel Bradley igen jártas a témában, ezért felajánlja, hogy összeismerteti pár emberrel, akik kimerítően tudnának mesélni a témáról. Köztük van Kathryn, Bradley első felesége, aki egy másik nőért hagyta ott a férfit, Diana, a második nej, David, a házas szerető, aki cáfolja Diana történetének minden állítását, Chloe, Bradley kedvenc kávézójának egyik fiatal és igen szabad felfogású felszolgálója, Oscar, Chloe agyonpiercingelt kedvese, Harry Ginsburg, Bradley szomszédja, aki állandóan a dán filozófustól, Kierkegaard-tól idéz és Esther, Harry felesége, aki állandóan fia, Aaron nyakán lóg.

Janey-ék elköltöznek, de szerencsére az új helyen nem tart sokáig barátokra lelni. Egyhamar belebotlik Lynne-be, akiben nemcsak új szerelmére lel, de táncpartnerére is. Lynne ugyanis zseniális táncos, Janey-vel együtt pedig - szinte - verhetetlenek. Indulnak is a Dance TV táncversenyén, pontosabban indulnának, ha Janey apja nem ellenezné a dolgot.

Nomi végre eljutott álmai városába, Las Vegasba. A szerencsejáték, a pénz, a szex és persze a showműsorok fõvárosába. Feltett szándéka, hogy nagymenõ táncosnõ lesz belõle. Persze itt is mindent alulról kell kezdeni. Legalul, egy sztriptízbárban, ahol kívül-belül mindent le kell vetkõznie. És amikor eljön a nagy nap és beválasztják az Istennõ című új musical tánckarába, ott áll a nagy lehetõség kapujában. Ha elég kemény, megragadja. Onnan már egyenes út vezet a csúcsra. De vajon megéri-e?

Új városba megy az árva és otthontalan Ranbir Raj. Összebarátkozik a prostituált Gulabjival, aki meghívja, hogy töltse vele az éjszakát, ám a férfi visszautasítja. A lány végül Lillianhoz küldi, aki egyedül él és szobák kiadásából él. Ranbir szobát bérel nála és énekesként sikerül munkát találnia az egyik étteremben. Egyik alkalommal, hazafelé menet megpillant egy nőt a hídon. Megismerkedik vele, hazakíséri. Sakina szőnyegszövő és a nénikéjével, valamint a vak nagymamájával él. Amikor Ranbir szerelmet vallana neki, Sakina elmondja, hogy a szíve már másé.

Raya Green, a tehetséges és jól tanuló lány egy családi tragédia miatt arra kényszerül, hogy otthagyja a gimnáziumot, és hazaköltözzön a szüleihez, a lepusztult, bandák-által uralt városrészbe. Itt megismerkedik egy utcai sztepp-táncos csapattal, és csatlakozik hozzájuk. Az édesanyja hiába próbálja meggyõzni arról, hogy tanuljon tovább az orvosin, Raya nem bízik a tudásában, a drága tandíjat pedig nem tudja kifizetni. Azonban talán van némi esély arra, hogy pénzt szerezzen, ha a tánccsoporttal gyõzni tud a közelgõ nagyszabású sztepp-versenyen, ahol ötvenezer dollár a fõnyeremény. Ám még hosszú az út a döntõig, elõbb ugyanis a nevezési díjat is elõ kell keríteni, és az sem árt, ha nem rontják el a lépéseket...