A történet 1932-ben játszódik, és a gazdasági válság keserves hangulatát idézi meg. Gloria keménysége és cinikus viselkedése mögött felsejlik az élet torzító kegyetlensége és a kétségbeesett reményvesztettség: egy hatnapos maratoni táncverseny részvevőjeként az utolsó leheletéig küzd a kitűzött díjért. "Sydney Pollack (...) összehozott egy visszataszító s ugyanakkor szánalomra méltó emberi állatkertet: csavargót és állás nélküli statisztát, lecsúszott filmszínészt és öreg tengerészt, fiatal párt, amely a megszületendő gyermekük érdekében táncol. Elveszett embereket, akik szeretnék, ha rájuk találnának. (...) Tánc közben és a tánc rövid szüneteiben alakulnak emberi kapcsolataik: szerelmük, gyűlöletük, irigységük és önfeláldozásuk. Egy ponton túl mi, nézők is megérezzük, hogy gyötrelmes haláltáncuk -élettánc- is, hogy a véget nem érő tánc ki tudja hány napjába sűrűsödik az életük, hogy ezt a táncot már nem képesek abbahagyni, mert az egyet jelentene az élet feladásával." (Réz András)
Amikor a 11 éves Billy a bokszedzésen megpillantja a terem másik sarkában folyó balettórát, a mozdulatok varázsa többet nem engedi szabadon képzeletét. Hamar balettcipõre váltja bokszkesztyűit, hogy titkon besurranhasson Mrs. Wilkinson óráira, aki jó szemmel felismeri Billy tehetségét. Eközben Billy apja és bátyja, Tony, akik mindketten részt vesznek a bányászsztrájkban, csak nagy nehézségek árán tudnak kenyeret tenni a család asztalára. Keserűségük gátja akkor szakad át, amikor rájönnek, hogy a bokszedzésekre szánt pénzt Billy kevésbé férfias elfoglaltságra pazarolja. Mrs. Wilkinson azonban rábeszéli Billyt, hogy - ingyen - magánórákon taníthassa, és felvételire küldi a balettiskolába. Az intenzív felkészülés mindkettejüket alaposan próbára teszi, és amikor eljön a nagy nap, Billy - Tony összetűzése miatt a rendõrséggel - elszalasztja a felvételit. Mrs. Wilkinson a maga kezébe akarja venni a dolgok irányítását
1963 nyarán egy luxus nyaralóhelyen tölti vakációját Baby, egy tizenhét éves lány, akinek életében a táncé a döntő szerep. Megismerkedik Johnny-val, a jóképű tánctanárral, akivel szerelemre gyúlnak egymás iránt. Amikor a fiút faképnél hagyja a táncpartnere a nagy verseny előtt, Baby veszi át a szerepét, s remek kettőst alkotnak együtt...
A hollywoodi revüfilmek álompárjának ebben az első nagy közös sikerében Ginger Rogers egy szép és gazdag fiatalasszonyt, Mimit alakít, aki ügyvédje tanácsára egy megrendezett hűtlenségi jelenettel akarja válásra kényszeríteni hozományvadász férjét. Közben Párizsból Londonba menet megismerkedik egy nagyvilági fiatalemberrel, Guy-jal, aki táncosnak készül és aki fülig bele is szeret a nőbe. Csakhogy Mimi őt nézi a felbérelt "házasságtörőnek"? Míg az egyre humorosabb félreértések tisztázódnak, remek ének- és táncszámokban és pompás díszletekben gyönyörködhetünk.
A Baker-Martin táncospár a sikerek csúcsán vált szét. "Bake" tengerésznek állt, Sherry egy San Francisco-i mulatóban énekel és táncol. A tengerészek kimenőjén a véletlen összesodorja őket, s mindjárt megnyernek egy alkalmi táncversenyt...
Mi történik akkor, ha két férfi egyazon nőt szeret? És mi történik akkor, ha mindkét férfi zenész, mégpedig trombitás? És mi történik akkor, ha történetesen a két férfi ugyanazt a munkát szeretné megkapni ugyanabban az zenekarban? Az történik, hogy mi nézők sok zenét hallhatunk, sok táncot láthatunk és drukkolhatunk, hogy annak legyen szerencséje, akit szimpatikusabbnak találtunk.
Cosmo, a külvárosi csavargó (Sylvester Stallone) minden alkalmat megragad, hogy pénzhez jusson, méghozzá, ha lehet, munka nélkül. Rendszeresen köt fogadásokat bivalyerős öccsére, Victorra (Lee Canalito), aki rengeteg pénzt keres a ringben. Bátyja, a frontról hazaérkező Lenny (Armand Assante) elvállalja Victor menedzselését, miközben kiveti hálóját Cosmo szerelmére, Annie-re (Anne Archer). A három testvér hamar a csúcsra jut, ám hatalmas árat kell fizetniük érte...
A Dasepo középiskolát elég furcsa szerzetek látogatják, legyen az tanár, vagy diák. Ezt már a bevezető képsorok is jól példázzák, ahol egy órába nyerhetünk bepillantást, minek keretében a tanár próbálja a koreai patriotizmust elplántálni növendékei agyába, ami sajnos nem igazán sikerül neki. A tanulók sorra megcáfolják érveit, s végül, önmarcangolásba menekülve, a tanár büntetést ró ki saját magára. Egy pálcával el kell őt náspágolni, de persze nem a fiúknak. Miután ez megtörtént, csak úgy mellékesen közli, hogy az egyik tanár nem lesz egy darabig, mivel szifiliszt kapott. Erre az osztály egy emberként pánikba esik, és elmenekül az óráról, nyilván orvoshoz.