1929. februárjában két munkanélküli muzsikus, Joe és Jerry végső lépésre szánja el magát: jelentkeznek egy női zenekarba! Ám maguk is meglepődnek, amikor női ruhába bújva felvételt nyernek. Csak akkor jönnek rá, hogy megfogták az Isten lábát, amikor felszállnak a vonatra, amellyel az együttes Floridába indul, egy hálókocsiban kell ugyanis tölteniük az éjszakákat a zenekar tucatnyi lánytagjával, akik hamar bizalmukba fogadják az új lányokat... A végső meglepetés azonban még várat magára. Kiderül ugyanis, hogy az énekesnő, Sugar Kane egy igazi bombázó, akibe mindkét nőimitátor halálosan beleszeret. Esélyük azonban vajmi kevés, ugyanis Sugar nem randizik hölgyekkel, de még csak csóró urakkal sem. Joe-nak azonban van már egy terve: lányként Sugar bizalmába férkőzik, két fellépés között viszont átöltözik és gazdag playboynak adja ki magát, aki nagyon is tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy Sugar kedvébe járjon. Jerry-nek eközben egy lelkes udvarlója akad, akit képtelen levakarni magáról.
Adam Elliot, az Oscar-díjas Harvie Krumpet rendezőjének új egész estés filmje, a Mary és Max. A történet egy valószínűtlen barátságról szól: a pangó, ausztrál kertvárosi közegben élő Mary találomra levelet ír egy New York-i ismeretlennek, a magányos, enyhén autista brooklyni nyugdíjas Max Horowitznak. Bár soha életükben nem találkoznak, az évtizedes levelezés során egymás életének legfontosabb szereplőivé válnak.
A film szerint Nyugat- Berlinben vagyunk, 1961-ben. MacNamara, a németországi Coca Cola leányvállalat elnöke mindent elkövet, hogy jó benyomást tegyen az atlantai főnökségre, mivel azt a pletykát hallotta, hogy Londonban megüresedik egy vezetői hely. Kapóra jön neki, hogy a Coca Cola nagyfőnök Mr. Hazeltine arra kéri, ügyeljen a lányára, Scarlettre, aki európai körutazásra indul. Scarlett azonban távolról sem olyan, amilyennek egy jól nevelt, fiatal amerikai lánynak lennie kellene. Önfejű, szeszélyes és senkire sem hallgat. Ahelyett, hogy városnézésre menne, mint a többi rendes turista, ő hajnalig kimarad és szórakozik. Ami még rosszabb, beleszeret Otto Pifflbe, egy elveit harcosan képviselő kelet-berlini kommunista fiatalemberbe. Sőt, nemcsak hogy beleszeret, feleségül is megy hozzá. Amikor MacNamara erről tudomást szerez, jobb ötlet híján börtönbe csukatja a fiút, ám ekkor robban a bomba: a nagyfőnök feleségével együtt Európába jön, hogy imádott kislányukat meglátogassák.
Craig tehetséges bábművész volt. Mára viszont senki sem kíváncsi a művészetére, a házassága pedig romokban hever. A kényszerű helyzetben a férfi iratrendezői állást vállal a cégnél, melynek irodája az egyik manhattani felhőkarcolóban van. Egy napon különös rejtekajtóra bukkan az egyik szekrény mögött. A sötét alagút valósággal magába szippantja. Craig megdöbbenve tapasztalja, hogy az alagúton keresztül a hollywoodi sztár, John Malkovich agyába jutott. Mindezt elmondja a kolléganőjének is, aki üzletet lát a dologban. Kétszáz dollárért árulnak egy John Malkovich menetet.
1964-et írunk, és négy fiatal liverpooli srác éppen a világot készül megváltani - már ha ez az eszement világ hagyja, hogy kijussanak a hotelszobájukból. Richard Lester vakmerően korhű rock'n'roll vígjátéka beszabadítja a szárnyukat próbálgató gombafejeket a sikoltozó rajongók, paranoiás producerek, vakbuzgó újságírók és bajkeverő családtagok örvényébe. Közben pedig feltárja túlélésük és sikerük titkát: pajkos rosszalkodás iránti kielégíthetetlen vágyukat és életigenlő mókafüggőségüket.
A videojátékok bajkeverője, Ralph, és a szintén kívülálló Vanellope von Cukk kockázatos utazásra indulnak a világhálóra, hogy kerítsenek egy pótalkatrészt Vanellope játékához, a Sugar Rushhoz. Ez a hely azonban cseppet sem olyan lesz, mint amire számítanak…
Nem messze valamitől, ami leginkább egy meteor maradványaira emlékeztet, Grant (Michael Rooker) és Brenda (Elizabeth Banks) nyálkás és visszataszító "valamibe" botlik. Egyszer csak a massza életre kel, ráveti magát Grantre. Grant átalakulásának jelei azonnal észrevehetők lesznek. Ahogy telnek-múlnak a napok, Grantből lassan kiveszik minden emberi és egy vérszomjas lénnyé változik. Azonban nem Grant jelenti az egyedüli problémát. Az egykori üzletember meztelen csigák tucatjainak ad életet, melyek megfertőznek mindenkit, akikre csak rá tudják tenni a szívókáikat.
Mindenki ismeri a legendás ötösfogatot, a Rejtély Rt. botcsinálta detektívjeit. Ott van Fred, a Rejtély Rt. önjelölt vezetője, a lépten-nyomon bajba kerülő Daphne, a két ballábas Bozont és Vilma, a társaság esze. És persze Scooby-Doo, a világ leggyávább dán dogja. Azt azonban senki sem tudja, hogyan találkoztak először egymással és hogyan határozták el, hogy szörnyvadászatra adják a fejüket. Az egész egy rossz viccel kezdődött, melynek következményeként az ártatlanul megvádolt gyerkőcöket felfüggesztik a középiskolából. A négyes elhatározza, hogy tisztára mossa a nevét, megfejti a rejtélyt.
Egy elit magángimi trónról letaszított méhkirálynője titkos alkut köt egy visszahúzódó új diákkal, hogy egymás ellenségein álljanak bosszút.
A kis Billy (Luke Benward) már az első nap összetűzésbe kerül Joe-val (Adam Hicks), a suli fenegyerekével. Hogy megmentse becsületét, belemegy egy ciki fogadásba. A többiek szemében Billy igazi hőssé válik, mivel ő az első, aki szembe mer szállni Joe-val. Billy az új barátai segítségével készül a megmérettetésre, miközben nem várt szövetségesre lel az igazgató (James Rebhorn) személyében.
Titkos kormányprogram keretében Amerikában már hosszú évtizedek óta képeznek ki állatokat különféle hadicélokra. A kísérletek új fázisba lépnek, amikor áttörést érnek el egy új felfedezéssel. Megalakul a G-Force különítmény, amelyet a legmodernebb kémfelszereléssel látnak el. Az osztag vezetője a tengerimalac Darwin. Az egység tagjait a legjobbakból verbuválta, ott van a fegyverspecialista Blaster, Juarez, a szexi harcművész, Mooch, a bögöly, a kiváló felderítő, valamint a számítógépes szakértő vakond, Speckles. Feladatuk, hogy megállítsák a világuralomra törő ördögi milliárdost.