Ennis Del Mar és Jack Twist először egy hajnalon találkoznak, Joe Aguirre birtokán, a munkáért sorban állók között.Mindkettőjüket ehhez a tájhoz kötik céljaik - tartós munkát találni, megházasodni, családot alapítani - és mégis vágynak valami másra, megfoghatatlanra is. Egymásra találnak a barátságban, majd egy ennél is mélyebb kapcsolatban. Nyár végére útjaik elválnak, Ennis Wyomingban marad és feleségül veszi szerelmét, Almát, aki két gyemeket szül neki. Jackre Texasban felfigyel a rodeo királynője, Lureen Newsome. Kapcsolatuk házassággal folytatódik, egy fiuk születik. Négy év telik el, amikor Ennisnek átad a felesége egy képeslapot, amely Jacktől érkezett, hogy átutazóban lesz Wyomingban. Ennis lelkesen várja barátját, majd egy pillanat alatt világossá válik, hogy az eltelt idő csak erősítette a kettőjüket összekötő szálakat.
1955-ben vézna gitáros sétált be a Sun lemezstúdió ajtaján. Ez a pillanat kitörölhetetlen nyomott hagyott az amerikai kultúrában. A gitáros akkordjai ritmusosan zötyögtek, mint a tehervonat, hangja pedig mély és sötét volt, akár az éjszaka. Erőt sugárzó, átható tekintetétől és énekétől libabőrős lett az ember. Dalai, melyek a szív fájdalmairól és az életben maradásról regéltek, merészek voltak és húsbavágóak, és nem hasonlítottak semmilyen addig hallott dalra. Ezen a napon kezdődött Johnny Cash karrierje, és ekkor lépett rá személyisége átalakulásának rögös útjára is.
A fekete bőrű Rubin Carter, akit mindenki csak Hurrikánnak becézett, a középsúly egyik kedvence volt a hatvanas évek elején. A bokszkarrierjét azonban kettétörte, hogy gyilkossági ügybe keveredett. A bíróság életfogytiglani börtönre ítélte az ártatlan férfit. A rácsok mögött Hurrikán megírta az önéletrajzát. Évekkel később a könyve Lesra Martin kezébe került. Mivel meg volt győződve az ártatlanságáról, Martin felkarolta az ügyét, és kampányt indított a szabadon bocsátásáért. Carter kezdetben vonakodva fogadta a segítséget, hogy azután újult erővel harcoljon az igazáért.
A megtörtént esetet feldolgozó dráma az 1960-as évek egyik legsokkolóbb bűntényét dolgozza fel kendőzetlen őszinteséggel. A vándorcirkusznál dolgozó Likens-szülők úgy gondolják, két lányuk, Sylvia és Jennie jól ellesznek a hat gyermekét egyedül nevelő Gertrude Baniszewski felügyelete alatt, amíg ők befejezik a munkaturnét. Nem is sejtik azonban, hogy a vasárnapi miséken megismert nő nem csak súlyos anyagi gondokkal, de elmebetegséggel is küszködik, és frusztrációját hamarosan vendégein kezdi el levezetni. A veréssel, megaláztatással vegyes büntetések egyre durvább és durvább formát öltenek, és ebben a nő megfélemlített gyermekei is részt vesznek. Végül aztán Sylvia a pincében köt ki, ahonnan több héten át ki sem engedik, kínozzák, éheztetik, és leírhatatlan szörnyűségekre kényszerítik. Mire a lány szülei rádöbbennek mi történik, már késő...
1964-ben járunk a bronxi St. Nicholas iskolában. A vibráló egyéniségű, karizmatikus Flynn atya (Philip Seymour Hoffman) szeretné kicsit megváltoztatni az iskola túl szigorú szokásait, melyeket már réges-régen állított fel a vaskezű igazgatónő, Aloysius Beauvier nővér (Meryl Streep), aki a félelem és a szabályok erejében bízik. A politikai változások szele eléri a közösséget és az iskola a falai közé fogadja az első fekete diákot, Donald Millert. Amikor a reménytelien ártatlan James nővér (Amy Adams) megosztja az igazgatónővel észrevételét, miszerint Flynn atya túlságosan személyes érdeklődést mutat Miller iránt, az igazgatónő személyes keresztes hadjáratba kezd a pap ellen azzal a céllal, hogy eltüntesse őt az iskolából. Bár bizonyítékkal nem rendelkezik, Aloysius nővér a hite szerint száll szembe Flynn atyával.
A hatvanas évek nagyon "dühös fiataljai" ezúttal egy rockmusical kereteit feszegetik. Két tinédzserbanda, a Mod és a Rocker tagjai csatáznak egymással. A helyszín egy kisváros az angliai tengerparton. A jellegzetes zsargon, a korhű ruha és hajviselet egy letűnt kort idéznek, amikor még új volt a lázadás, amikor még új volt a kábítószer, amikor még új volt a szexuális szabadság. A film fiatal hősei egyszerre vadak és engedékenyek, gyűlöletesek és szeretetreméltók - egyszóval: szabálytalanok. Semmiben sem hasonlítanak a Metro Goldwyn Mayer által készített "rózsaszín" musicalek ismert figuráira. Külön csemege a Sting-rajongóknak, hogy itt láthatják kedvencüket először filmszínészi minőségében. A zenét a Who együttes szolgáltatja.
Ellentmondásos dráma az amerikai történelem egyik legvitatottabb személyiségéről. Richard M. Nixon (Anthony Hopkins) volt az egyetlen elnök, aki lemondott hivatali idejének lejárta előtt. Az egész rendszerre a korrupció árnyékát vető Watergate-botrány kapcsán a beismerő vallomással egyenértékű gesztussal távozott, mielőtt politikustársai vádat emelhettek volna ellene. Az "impeachment" intézménye tehát még a Monica Lewinsky előtti időkből származó kemény kontroll az elnökök felett. Nixon életét gyermekkorától kíséri a rossz tanácsadókon át a feledésig Oliver Stone filmje. Az elnök feleségét, Pat Nixont alakító Joan Allen ezért a szerepéért Oscar-díj jelölést kapott...
A tizennyolc éves Eddie és három társa önkéntesnek jelentkezik a tengerészgyalogsághoz, a vietnami háborúba 1963 őszén. Az utolsó estére, amit San Franciscóban töltenek, hatalmas bulit terveznek. A fiúk versenyt szerveznek, melynek keretében a város legcsúnyább lányát kell elhozni az összejövetelre. Eddie-nek nincs szerencséje, csupán a kávéüzletben dolgozó és énekesnői babérokra pályázó asszonyt, Rose-t sikerül felszednie. Rose sajnálja a fiút, Eddie pedig kezdi megszeretni őt. Miután kiderül az igazság, Rose dühös lesz. A fiú megpróbálja elnyerni a bocsánatát.
1967. USA. Középosztálybeli jólét. Tarka-barka ruhák. Jefferson Airplane. És egyebek. Larry Gopnik élete egyik napról a másikra a feje tetejére áll. A csendes, közép-nyugati egyetem, nem kevésbé csendes fizika professzorával neje közli, hogy elhagyja őt egy nagyképű kollégájáért. Judith szerint Sy Ableman sokkal életrevalóbb, mint a visszahúzódó Larry. Bonyolítja a válást és költözést a családdal élő Arthur, Larry testvére, aki szintén egy örök vesztes. Larry és Judith két kamasz gyereke sem a könnyen kezelhető kategóriába tartozik. Larry lánya, Sarah, rendszeresen apja pénztárcáját dézsmálja, mert plasztikai műtétre gyűjt. Mindezek tetejébe egy ismeretlen levélíró próbálja megfúrni Larry állását, és ha ez még mind nem lenne elég, egy bukásra álló végzős hallgató először megvesztegetni, majd miután nem jár sikerrel, rágalmazásért perelni akarja az egyre kétségbeesett professzort. Ráadásul Larry gyönyörű szomszédasszonya kiveti a hálóját a teljesen összezavarodott férfira...
Két szenvedélyes testvér kalandjai egy olasz kisvárosban, az 1960-as és '70-es években: Accio (Elio Germano) ingerlékeny, feszültséggel teli bajkeverő. Szülei teljes kétségbeesésére, minden apró csatát háborúként fog fel. Bátyja, Manrico (Riccardo Scamarcio) csinos, karizmatikus, közkedvelt személyiség, de ami a lelke mélyén rejlik, az épp oly veszélyes. Politikai nézetek harca és egyazon nőért való küzdelem. Megfutamodás és visszatérés, azaz tudjuk, hogy mikor kell harcolni és mikor kell felnőni. Az olasz történelem 15 évének eseményei peregnek le a szemünk előtt, mire a fiúk rájönnek, hogy a köztük lévő különbségek ellenére is, mennyire hasonlítanak egymásra.
Az amerikai független filmes világ színészikonja, Paul Dano Richard Ford regényéből készítette el első, rendezőként jegyzett játékfilmjét. Az 1960-as években járunk, Montanában. Joe kamaszkorát beárnyékolja szülei – a háztartásbeli Jeanette és a golfklubban dolgozó Jerry – házasságának válsága. „A film a felnőtté válásról szól: az anyáéról, az apáéról és a fiúéról is” – mondja Dano, aki Zoe Kazannal közösen írta meg a film forgatókönyvét.
Wilson (Terence Stamp) frissen szabadult, öregedő londoni bűnöző. Első útja rögtön Los Angelesbe vezet, ahol megszállottan kutatja meghalt lánya nyomait. Meggyőződése, hogy nem sima autóbaleset áldozata volt a lány, hanem szeretője, egy gazdag zeneipari menedzser az igazi felelős. Wilsonhoz hozzácsapódik Eduardo (Luis Guzmán), aki szintén Londonból tette át székhelyét, és szintén illegális dolgokkal foglalkozik. Magánnyomozásuk szálai egy kopottas fényű színésznőhöz vezetnek, aki ismerte Wilson lányát. Elaine (Lesley Ann Warren) kemény szavakkal illeti Wilson kudarcát apaként. A három sokat megélt ember és emlékeik kavarognak az angyalok városának végtelen utcáin...
Ez a döbbenetes történet Amerika egyik legendás televíziós sztárjának, Bob Crane-nek kalandos életét és titokzatos halálát meséli el. Bob Crane (Greg Kinnear) a Hogan hősei című sorozattal futott be a hatvanas években. A hírnév és vagyon mellett Crane belegázolt a sztárság sötét, önpusztító mocsarába is. Barátja, egy különc videotechnikus, John Carpenter (Willem Dafoe) szisztematikusan dokumentálta Crane féktelen orgiáit. Később egyre nehezebb volt kötőféken tartani a vadabbnál vadabb szexuális kicsapongásokat, és Crane kettős élete brutális véget ért. Gyilkosának személyét a mai napig homály fedi.
Egy lázadó fiatal felnőtt korára Milánó legelszántabb bűnözőjévé válik az ’ndrangheta maffia aranykorában, az 1980-as években...
Gene Ryack és Billy Covington a CIA titkos légitársaságának, az Air America-nak dolgoznak Laoszban a vietnámi háború idején. A kalandra éhes pilóták sohasem hivatalos megbízások alapján repülnek. Veszélyes útjaik során titkos szállítmányokat kell egyik helyről a másikra vinniük. Sohasem tudják előre, hogy repülésük nem az utolsó lesz-e.