A dialógusok és valódi cselekmény nélküli film máshol még soha nem látott perspektívából mutatja meg a természet csodáit, a felhőket, a viharokat, a naplementét és az éjszaka fényeit, hol lassítva, hol felgyorsítva az eseményeket, majd az ember alkotta létesítmények művészien fényképezett részleteiben gyönyörködhet a néző, a milliós nagyvárosok forgatagában, a szinte néptelen sivatagok látványában, a különböző népcsoportokhoz tartozó emberi arcokban, de láthatunk balettszerűen mozgó gyártósoron dolgozó robotokat, az ipar képeit, és láthatjuk az emberi pusztítás nyomait is. Koyaanisqatsi hopi nyelven annyit jelent: egyensúlyából kibillent világ - kizökkent világ. Reggio filmje hol megnyugtatja a nézőt, hol csodálkozásra készteti, de mindenképpen gondolkodásra serkent. Célja, hogy meglássuk a világ hétköznapi csodáit, és megértsük, hogy milyen veszélyek fenyegetik változó világunkat, ha az embernek köszönhetően kibillen a kényes egyensúly!
A végtelennek tűnő Csendes-óceánban a dinoszauruszok kora óta fekszik egy világtól elzárt sziget. A természet 80 millió éves elszigeteltség során utat tört magának. Egy elveszett világban másként alakultak az élet szabályai: pingvinek az erdőben, papagájok a hóban, ősidőket idéző ragadozók. Életüket meghatározzák a természet legszélsőségesebb erői. Amikor felfedezték az első emberek, megállapították, hogy nincs furcsább és titokzatosabb Új-Zélandnál.
Ez a lélegzetelállítóan gyönyörű természetfilm egy felejthetetlen utazásra viszi a nézőt, az Északi-sarktól indulva a Déli-sark felé, követve a Nap útját, és az évszakok változásait. A film főszereplői olyan csodálatos teremtmények, akiknek a mindennapjain keresztül bepillantást nyerhetünk bolygónk varázslatos, de sokszor kegyetlen világába. Lenyűgöző képeket láthatunk egy téli álmából ébredő jegesmedve családról; elefántokról, akik a sivatagon átkelve, számtalan veszéllyel szembenézve igyekeznek, hogy elérjék az Okavango folyót; és bálnákról, aki bejárják az óceánokat, hogy élelemhez jussanak. A film egyszerre ünnepli a földi élet szépségét, és figyelmeztet az ember felelősségére, annak megőrzése érdekében.
A tölgyfák az európai kultúrában már több ezer éve jelentős szerepet játszanak, az istenek fájaként tisztelte és tiszteli több nép is, méltóságteljes megjelenése, barázdált kérge, jellegzetes levele és lombkoronája miatt hazánkban is különleges helyet tölt be a természetszeretők szívében. A túrázók talán nem is tudják, hogy a tölgyek mennyi állatnak biztosítanak élőhelyet. Törzse és ágai otthont nyújt mókusoknak, madaraknak és bogaraknak, gyökereinél egerek és gombák húzzák meg magukat. Termése élelmet biztosít, a körülötte lévő avar fekvőhelyet ad az arra járó vaddisznóknak, sünöknek és rókáknak. A fa számos állatnak a túlélést jelenti, lombja védelmet nyújt a zord időjárás és a ragadozók elől. A tölgy óv és ad, így válik az erdő központi alakjává.
A sivatag élővilágát mutatja be ez a hosszú éveken át készült, káprázatos felvételeket tartalmazó Disney produkció. Észak-Amerika nyugati oldalán húzódik a Sierra Nevada hegység, mely néhol 4000 méteres magasságával megakadályozza, hogy a csapadékot adó felhők átjussanak a szárazföld belsejébe. Ezért itt hatalmas terület sivatagosodott el víz hiányában. És ahol csak halott, elhagyatott pusztaságot látunk, ott valójában élet is van. A sivatag élőlényeinek és növényeinek életét ismerhetjük meg ebből a filmből.
A francia dokumentum-kalandfilm Norman Winther életét mutatja be, aki feleségével és kutyáival harcol az életben maradásért a kanadai Yukon hófödte tájain. Norman nem véreskezű vadász, csupán a túlélésért van szüksége az állatokra. Az életben maradás pedig nem is olyan egyszerű, mert a természet mellett az ipar folyamatos térhódításával is meg kell küzdenie. Az utolsó prémvadász című film valóságosan mutatja be az ember és természet közötti egyensúlyt, a dokumentumfilm hitelességével és elbeszélő részekkel színesítve!
Az érintetlen alaszkai vadon szépségét és pompáját élvezhetjük ebben a kitűnő filmben. A jégmezők széttöredezésétől és a lassú tavaszi olvadásától a farkasok által űzött karibu-csordák fejvesztett vágtájáig változatos, csodálatosan fotografált képekben mutatja be a kietlen északi erdők és jégmezők világát. Csodálatos tájképekben örökíti meg az önmagában is fenséges környezetet, de láthatjuk a változatos vadvilág nyüzsgését is. Lélegzetelállító közelképek a halászó barnamedvéről, a magasban szárnyaló fehérfejű réti sasokról és az alaszkai félsziget még jó néhány elbűvölő lakójáról: grizzlikről, farkasokról vagy éppen a táj jelképének számító jávorszarvasokról és jávorantilopokról. Felbukkannak a filmben az északi tengerek bálnái, az oroszlánfókák és a tengeri madarak változatos fajai is. Az Alaszka: a vadon szelleme a túlélés filmje, melyben az élőlények évszakról évszakra, időről időre győzedelmeskednek a rideg Észak kegyetlen körülményein, hirdetve a Természet diadalát...