Az ember apró. Az univerzum viszont sokkal hatalmasabb mint gondoltuk ! Az elmúlt 400 évben a teleszkópok többször is átformálták a tudományt. Mindig többet és többet tudtunk meg. Megtudtuk, hogy honnan jöttünk és merre tartunk. A kutatásokhoz azonban nagyobb teleszkópokra van szükség. A James Webb űrterleszkóp a valaha épített legnagyobb műszer.

A National Geographic Channel kozmikus utazásra hívja nézőit. Starthely: a Föld nevű bolygó. Célállomás: az Univerzum peremvidéke. Eszközök: űrhajók, gigantikus földi teleszkópok és a Hubble űrtávcső valós felvételei, valamint látványos számítógépes grafikák és illusztrációk. A film elkészítésének indítéka: megalkotni az első pontos és tudományos igényű útifilmet lakhelyünk és a végtelen között.

1968 és 1972 között huszonnégy amerikai utazott a Holdig. Rajtuk kívül emberi lény még sosem látogatott el más égitestre. Filmünkben az Apollo program űrhajósai maguk mesélik el történetüket, és megosztják velünk gondolataikat arról, hogy ezek a nagyszabású kutatóutak mit jelentettek nekik és az emberiségnek. Készüljön fel rá, hogy bensőséges és tanulságos interjúkat fog látni az Apollo program minden egyes útjának legénységével az Apollo 8-tól - az első Hold körüli úttól - kezdve az Apollo 17-ig, az utolsó holdraszállásig, melynek során két ember több mint három nappalt és három éjszakát töltött a Hold felszínén. Az interjúk közé beillesztettünk felújított NASA-filmfelvételeket, melyek többsége még sosem volt látható.

Christa Mcauliffe New Hampshire-i tanárnőt nagy öröm érte az 1980-as évek közepén: több ezer jelentkező közül őrá esett a NASA választása, ő lehetett az első civil, aki nekiindulhatott a világűrnek egy űrhajó fedélzetén. Álmai - és a NASA álmai - azonban tragikusan rövid életűek voltak: a Challenger űrrepülőgép nem sokkal az indítás után felrobbant, a fedélzetén tartózkodó valamennyi asztronauta életét kioltva. A film a Challenger-katasztrófa és a baleset utóéletének megrendítő krónikája.

Werner Herzog és Clive Oppenheimer rendezők segítségével rendkívüli utazást teszünk szerte a bolygón és az univerzumban, és azt vizsgáljuk, hogy a meteoritok, a hullócsillagok és a nagy horderejű becsapódások hogyan ébresztettek bennünk kíváncsiságot más világok iránt, illetve hogy hatásukra miként értékeljük át sorsunkat.

Itt kezdődik a holnap: minden idők legbonyolultabb tudományos laboratóriuma, a Nemzetközi Űrállomás 350 kilométer távolságra, óránként 28.000 kilométeres sebességgel kering a Föld körül. Ez a film lenyűgöző képeken keresztül mutatja be az űrbéli kutatóközpontot, ahol a ma égi hősei olyan technológiák kifejlesztésén dolgoznak, amelyeknek köszönhetően a jövőben eljuthatunk a Marsra is, és amelyek új megoldásokat kínálnak földi problémáinkra. A legizgalmasabb felvételeken láthatjuk, hogyan építették az űrállomást keringés közben, és a legénység mindennapjaiba is bepillanthatunk. Megtudjuk, hogyan dolgoznak és tornáznak, vagy épp miként vágnak hajat és isznak vizet (a súlytalanság állapotában a vízbuborékot könnyűszerrel odébb pöckölhetjük). Szkafandert fel, induljon az űrutazás!