Sinéad O'Connor világhírűvé válásának története, és az, hogy ikonoklasztikus személyisége hogyan vezetett ahhoz, hogy száműzték a pop fősodrából. A film egy hatéves időszak (1987-1993) prófétai szavaira és tetteire összpontosít, és egy kortárs feminista szemszögből szemléli a rettenthetetlen úttörő örökségét.

Young-nam a rendőrtiszt-képző egyik legígéretesebb diákja volt, mégis egy kis tengerparti falucskában köt ki, ahol megismerkedik a szomorú tekintetű Dohee-val. Amikor a lány nagyanyja egy tragikus balesetben életét veszti, a nyomozónő úgy érzi, mindenáron meg kell védenie Dohee-t erőszakos apjától, de amikor a lány odaköltözik hozzá, jóval nagyobb rejtélyek kerülnek felszínre...

Kegyetlen sorozatgyilkos tartja rettegésben New York homoszexuális közösségét. A törzshelyüket járva vadászik áldozataira, akikkel azután a lakásukon brutális módon végez. Steve Burns nyomozónak alig száradt meg a pecsét a rendőrtiszti diplomáján, máris bedobják a mélyvízbe. Steve még a barátnőjének, Nancynek sem mondhatja el, milyen feladattal bízták meg. A jóképű, fiatal nyomozónak be kell épülnie a homoszexuálisok világába. Gyanútlan áldozatként kínálja fel magát a gyilkosnak, remélve, hogy majd így sikerült elkapnia.

Billie Jean átlagos amerikai tinédzser. A helyi fiúk gyakran követik és zaklatják a csinos lányt. Amikor tönkreteszik a motorját, a lány a testvérével, Binxszel felkeresi a fiúk apját, hogy fizesse meg a kárt. Pyatt erre nem hajlandó, sőt erőszakoskodni kezd Billyvel. Binx a nővére segítségére siet, és rálő a férfira. A testvérpár elmenekül, de a rendőrség nyomukba ered. A média hamarosan felkapja az ügyet, az emberek a meghurcolt fiatalok mellé állnak. Szárnyra kap Billy Jean legendája.

Amikor a magának való Varg Veum (Trond Espen Seim) kimenekít egy bedrogozott lányt Koppenhága egyik pokoli bugyrából, akaratán kívül olyan folyamatokat indít el, amelyek egy család szerencsétlen sorsáról és tragédiájáról rántják le a leplet. Veum, hogy a lány ártatlanságát bizonyítsa egy furcsa és titokzatos bűntényben, a rendőrséggel is szembeszáll, amely meg a kábítószer maffia ellen folytat éppen titkos nyomozást. Persze a mindig jelen lévő aktuális (és egyre aktuálisabb) társadalomkritika is megjelenik a filmben, itt éppen a banki tranzakciókkal óriási pénzeket kereső nyerészkedők kerülnek górcső alá.

Joan Crawford Hollywood egyik legnagyobb sztárja volt. Négy évtizedes pályafutása alatt emlékezetes filmek sorát készítette, 1945-ben Oscar-díjat kapott a Mildred Pierce-ben nyújtott alakításáért. Miközben színésznőként sikert sikerre halmozott, a magánéletében nem találta a boldogságot. Négy férjet is elfogyasztott, az adoptált lányát pedig kitagadta az örökségből. Mindez arra ösztönözte Christinát, hogy megírja önéletrajzát, és olyannak mutassa meg a mostohaanyját, amilyen az valójában volt: kegyetlen, érzelemmentes szörnyetegnek, aki otthon is szerepet játszott.

A fiatal lányt és barátját elrabolják. Amikor felébrednek, kikötözve találják magukat egy sötét, kínzókamra stílusú alagsorban, ahol rövidesen farkasszemet néznek rezzenéstelen arcú, beteges kínzójukkal... Úgy tűnik végre Japánban is rájöttek, hogy a jó horrorhoz és a zsigeri félelemkeltéshez nem elég egy fehérre mázolt arcú, fekete hajú, bambán tátogójelenés, ennél jóval több kell... Nos a Groteszk (Gurotesuku) ennél jóval többet is tud. Vér, fájdalom, szadizmus, brutalitás, láncfűrész, csipetnyi szex, ráadásul bizarr és groteszk módon tálalva... A film újradefiniálja a kínzás pornó fogalmát, emellett pedig hihetetlenül gonosz és brutális! Mivel egymásba érnek a durva, megalázó és embertelen jelenetek, arra sem volt mód, hogy megvágják a filmet, és úgy bocsássák a nézők rendelkezésére. Sok helyen inkább betiltották ezt a brutális japán horrorfilmet

Két belevaló bűnöző csaj (Karen a forradalmár és Lee az exprosti) megszökik a börtönből. Össze vannak láncolva, ki nem állhatják egymást, de mégis együtt kell működniük, hogy sikerüljön célba érniük, mielőtt a nyomukra bukkannak. Ez nem is olyan könnyű, mert a rendőrségen kívül őket üldözi egy felbérelt banda, de nyomukban vannak Karen forradalmár barátai és Lee dühös főnöke is...állig felfegyverezve.

Amikor Albert Stockwell egy nap hazaér a munkából, egy üzenetet talál feleségétől, akivel 15 éve házasok, amiben azt írja, elment meglátogatni egy barátját. Hazugság volt. Nancy már régóta szabadulni akart otthonról, és az interneten keresztül rá is bukkant tökéletes lelkitársára Louis Farley (Jason Patric) személyében, aki hasonló lelki problémákkal küzd, mint ő maga, és tökéletesen kielégítik egymás igényeit: egyikük fájdalmat okozni szeret, a másik szereti, ha kínozzák. Nancy a találkozástól azt reméli, hogy Louis eljuttatja őt a végső fájdalomhoz, ami örökre megszabadítja őt minden szenvedéstől.

Mark és James a gimnázium félénkebb srácai közé tartoznak, akiket állandóan pesztrál Gary Parker, az osztály erőszakos, szemétládája. Amikor a két srácnak már végleg elege van az állandó piszkálódásból, elhatározzák, hogy bosszút állnak Gary-n. Egyik nap Mark felfedez egy friss sírt a házukhoz közeli erdőben, és látja amint elhajt mellőle egy autó. A srácot furdalja a kíváncsiság, így visszatérnek a helyszínre James-szel és az ő barátnőjével Chasely-vel, hogy kiderítsék, mit is fed a földhalom. Legnagyobb meglepetésükre egy hullát ásnak ki, és ekkor jön a hatalmas ötletük: megzsarolják a gyilkost, hogy felfedik a titkát, amennyiben nem segít nekik a Gary elleni bosszúban.

A film olyan gyermekek fájdalmas életét mutatja be, akik zaklatás áldozatai voltak. A karakterek az okokat keresve élik le az életüket és állandóan olyan mintákat követnek, amelyek még több fájdalomhoz vezetnek.