Merész lépésre szánta el magát, és végig levelezett művészi ars poeticájáról családtagjaival. E bensőséges hangú, sok tényt és összefüggést megvilágító levelek alkották dokumentumfilmünk forgatókönyvének a vázát, melyben megkíséreljük jobban megérteni és megértetni Pissarro életrajzát és pályaképét. A karibi térségben született Pissarro fiatalemberként rajong a festészetért, ezért Párizsba érkezik, és negyvenhárom éves korára maga mellé gyűjt egy elhivatott művészekből álló kis közösséget. Első kiállításukat ugyan csúnyán pellengérre állítja a korabeli kritika, de itt nyerik el megkülönböztető nevüket: impresszionisták. Az elkövetkező negyven év során Pissarro lesz a motorja annak a művészeti irányzatnak, amely már a világ legkedveltebb stílusává vált.

Közismert, hogy Cézanne művészete nagy hatással volt a XX. századi modern festészetre, főleg a posztimpresszionisták, a feuve-ok és a kubisták látásmódjára, de hogy ebben milyen szerepe volt konkrétan a portréinak, az nem tisztázott. Mindeddig ugyanis a tájképek és csendéletek mellett kevés figyelem esett Cézanne portréfestészetére. Pedig a modern művészet előfutára mintegy kétszáz portrét festett pályája során, köztük huszonhat önarcképet, s további harmincat feleségéről, Hortense Fiquet-ről. Ezekből ötven szerepelt abban a válogatásban, amely alapján filmünk készült. A tárlat 2017 nyarán nyílt a párizsi Musée d’Orsay-ban, majd az ősz folyamán Londonban, a National Portrait Galleryben mutatták be, 2018 első felében pedig Washingtonban. Olyan különleges műveket ismerhetünk meg közelebbről a válogatásban, mint a Keménykalapos önarckép, a Vörösmellényes fiú, vagy a Madame Cézanne sárga karosszékben, amelyek a világ különböző gyűjteményeiből érkeztek a kiállításra.