Demóna és Auróra kapcsolata tovább mélyül; új szövetségeket kötnek és új ellenségekkel veszik fel a harcot, hogy megvédjék közös birodalmukat és a csodálatos lényeket, akik lakják.

Egy kortárs orosz filmrendező váratlanul a szentpétervári Ermitázsban találja magát, ráadásul a XVII. században. Egy francia diplomata társaságában különböző korszakokba cseppen, és mielőtt a viharos események és a sors csavarai visszaengednék a jelenbe, kísérőjével bepillanthatnak az orosz birodalmat egykor markukban tartó uralkodók életébe. Miközben a két férfi szenvedélyesen vitatja meg a látottakat, az egyetlen beállításban, vágás nélkül felvett, elsöprő erejű jelenetekben cárok és cárnék vonulnak végig. A francia diplomata lenézi ugyan az orosz civilizációt, de azért gyakran kimutatja a titokzatos és egzotikus ország iránt érzett csodálatát is. A filmrendező szavaiban pedig az a megosztottság tükröződik, amivel az orosz emberek az európai kultúrát egyszerre elfogadják és elutasítják.

Egy élő hóember és egy kislány harca egy mohó bűvésszel, aki meg akarja szerezni a hóember varászerővel bíró kalapját.

A Jó tündérnek köszönhető, hogy a kedves, szorgalmas és meseszép Hamupipőke elmehetett a hercegi bálba és szegény, cselédsorban élő, mostohaanyját és gonosz mostohanővéreit kiszolgáló lányból igazi hercegnő lett! A mese véget ért, a szerelmesek boldogan éltek, míg... ...míg fel nem bukkant a színen ismét a gonosz mostoha, aki ördögi tervet eszelt ki, hogy bosszút álljon Hamupipőkén! A mostoha egy olyan varázsigére lel, amely visszafordítja a Jó tündér összes jó cselekedetét. Visszatér a múlt, Hamupipőke újra szegény mostohalány, nincs többé szép ruha, hintó és nincsenek paripák, nincs tehát esélye Hamupipőkének arra, hogy megjelenjen az esti bálon. Elmúlt a varázslat, hogyan lesz ebből tündérmese? Mit tesz most Hamupipőke? A történet új része választ ad a kérdésekre.

A legendák földjén egy gonosz démon egyre erősebbé válik, s azt tervezi, hogy megteremti az Örök Éjszakát, és ezáltal megalapozza uralmát a világ felett. Tervének megvalósítását azonban gátolják az Egyszarvúak, a természet legtisztább, varázslatos teremtményei. Darkness ezért gonosz tervet sző: irtóhadjáratot indít, hogy az összes Egyszarvút eltörölje a Föld színéről. Ebbéli mesterkedéseinek megvalósulásától már csak egy hajszál választja el, amikor feltűnik a színen Jack, az egyetlen személy, aki felveheti vele a harcot. Ám amikor a legszebb unikornis halálos sebet kap, úgy tűnik, a világ elveszett.

A gonosz varázsló Jafar, és Jago, a veszekedős papagája, csapdába esnek: bezárta őket Aladdin a csodalámpába. Miután Jágónak sikerül kiszabadulnia, bedobja a lámpát az oázisba, Jafarral együtt. A lámpát Abis Mal találja meg, és Jafar újból szabad lesz. Jafar és Abis Mal elhatározzák, hogy bosszút álnak Aladdinon.

Az időközben egy sikeres találmányának köszönhetően éjjeliőrből menő vállalkozóvá előlépő Larry Daley régi jó barátait, a washingtoni Természettudományi Múzeum kitömött vagy viaszba foglalt nevezetességeit átszállítják a Smithsonian Amerikai Nemzeti Történelmi Múzeumba, ám útközben elkallódik a Fáraó Aranytáblája, melynek segítségével éjszakánként életre kelnek a kiállítási tárgyak. Larry tehát újra elemlámpát ragad, hogy megmentse hű cimboráit.

A 14ezer éves ember, John Oldman, aki jelenleg Észak-Kaliforniában tanít, rájön, hogy nem csak ő az egyetlen, aki végre elkezd öregedni. Négy diákja felfedezi legféltettebb titkát, életveszélyes helyzetbe sodorják, és majdnem megsemmisítik a világ legelterjedtebb vallását.

J. M. Barrie klasszikus meséjének élőszereplős adaptációja egy fiúról, aki három fiatal testvért toboroz Londonban, hogy csatlakozzanak hozzá egy varázslatos kalandra az elvarázsolt Sosevolt-szigetre.